6. oldal - Bezzeganya

Ha nem velem történik meg, el sem hiszem. De így utólag már csak nevetni tudok rajta, pedig akkor majdnem megöltem a férjem. Aznap délelőtt épp a legjobb barátnőmmel teáztunk a kanapén. Már két napja lejárt a kiírt időpont, és próbáltuk elterelni a figyelmemet a várakozásról. A második bögrénél tartottunk, amikor felálltam, és... Először azt hittem, hogy csak... nos, mindegy. De nem. Határozottan elfolyt a magzatvíz.

Tudjuk, hogy a várandósság óriási változásokat indukál egy nő testében, többek között hormonális, a szív- és érrendszert érintő, a gyomor-bélrendszert érintő és egyéb változásokat. Egy új tanulmányban azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az agyra.

Nem tudom, ki tapasztalta már, de mintha szinte mindenkivel történne egy éles váltás, mikor a legkisebb is tizenkét éves lesz.

Védőnő After – a szülés utáni időszak

Amikor itthon, Magyarországon február elején a tél szorítását nyögjük, Szicíliában már beköszönt a tavasz, virágba borulnak a mandulafák. Az Agrigentóban megrendezett „La Sagra del Mandorlo in Fiore” /A virágzó mandulafa ünnepe/ nevű nemzetközi kulturális fesztivállal ünnepli Szicília ezt a nevezetes eseményt. Ennek a hagyományőrző ünnepnek a fő eleme a néptánc és a népdalok. Ez Olaszország egyik legnagyobb nemzetközi néptáncfesztiválja, ami 1945 óta minden évben megrendezésre kerül.

Zsini vagyok, negyvenes korosztály és az írásomban minden személyes adatomat kerülni fogom, egyrészt a téma érzékenysége miatt, másrészt mert én sem tudom igazán, hogy merre tartanak a dolgok, lehet, hogy csak én fújom fel ezt az egészet. Egy ideje nem vagyok benne biztos, hogy a párom viselkedése helyénvaló. Nem velem van a gond, velem továbbra is kedves, vagyis normális, de a gyerekemmel szemben egyre inkább bajos a viselkedése.

„Védőnő Before” – a várandósság időszaka

Már egy hete minden nap 35 fok volt. A táskám hetek óta bekészítve állt az előszobában. Azon a hajnalon, amikor beindult a buli, csak a papucsot kellett belebűvészkednem a bedagadt lábamra, meg bedobni a telefontöltőt. Az iratok már hetek óta külön borítékban várták a bevetést, nehogy kapkodni kelljen.

Bányavölgyi Éva "Pszichobanyával" készített interjúnk második része - az elsőt itt olvashatod.

Valamelyik nap azzal állított haza a középső gyerekem, hogy az iskolájukban egy védőnő tartott előadást a szexről. Mondjuk ő nagyon boldog volt, mert emiatt el is maradt az összefoglaló dolgozatuk a mérsékelt övi élővilágról. Aztán azon gondolkodtam vacsorakészítés közben, hogy én is boldog vagyok a hírtől. Ezek szerint az iskolánk felvállalt egy fontos feladatot, külsős szakembert hívott, utat adott a gyerekek kérdéseinek egy tananyag, de mégsem tantárgy témájában.

A barátnőm egyik nap sem ért rá a héten, teljesen agyrém, de az új pasija lányának készít ajándékot, ráadásul úgy, hogy még csak nem is ismeri. Most fognak találkozni először. Állatkertbe mennek, állítólag a kislány odavan a pillangókért. A barátnőm pedig totálisan belevette magát egy falidísz gyártásába. Megvásárolta a legcsillogóbb sablon pillangókat, girlandokat, díszeket, speciális kartont, színes szárnyakat és munka után rohan haza, gyártani. Egy sikeres belépő hatalmas és színes pillangó névjegykártyáját. Helló, Viki vagyok, és az apukáddal járok. – nem tudom, mi fog kisülni ebből, szerintem ez túlzás.

Bányavölgyi Évát a Facebookon „ismertem meg”, a Pszichobanya oldalról, amit lelkesen és fel-felvihogva kezdtem követni. Annyira más volt, mint az általam unt „magazin-pszichológiai” oldalak többsége, és a rövid posztok annyi „aha”-élményt hoztak, hogy megkerestem: nem akar egy interjút adni a Bezzeganyának? A felvetett témák sokfélék: szó esik arról,  miért legközelebbi szeretteinket nyüstöljük leginkább, lehet-e jól öregedni, miért érdemes folyamatosan újradefiniálni magunkat, mi a kockázata annak, ha valaki 100%-os anya évekig, mitől vergődünk évekig méltatlan kapcsolatokban, és mire jó a pillangóölelés – amihez még egy másik ember sem kell.

Már nagyon régen szültem utoljára, azóta biztosan minden változott, de az alapilléreknek utánanézve, a keretrendszer megvan. Ezeket megpróbáltam összegezni, amikor felugrott a fejemben a személyes emlék. Számomra csak egy furcsa pont volt a védőnőnkkel kapcsolatban, amit sosem felejtek el, már a vizsgálatokra, szűrésekre nem is emlékszem. Szóval amikor megérkezett az első babacsekkolós látogatására, és én éppen egy leharcolt, de büszke pár hetes csecsemő pár hetes anyukája voltam, akkor az első fél órában kizárólag a gyerek apjával beszélgetett a gekkónkról, és csak utána nézte meg a lányomat, hogy egyáltalán mindene megvan-e. Ez kicsit rosszulesett, de utána a lányom sorozatos vizsgálatai alatt tanúsított messzemenő szakmaiságával és megfelelő döntéseivel az évek során aztán kárpótolt az élményért.

Egyre több kismama dönt úgy, hogy fogadott szülésznőt választ, mivel a személyre szabott figyelem és a biztonságos szülési élmény egyre nagyobb szerepet kap. A fogadott szülésznők 2024-es árai sok tényezőtől függenek, így fontos alaposan tájékozódni, mielőtt döntést hozol. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatjuk, milyen árakra számíthatsz, milyen szolgáltatásokat kínálnak a szülésznők, és hogy miért lehet ez az egyik legjobb befektetés a szülés során.

A mesterséges intelligencia – hivatalos leánykori nevén Artificial Intelligence most már mindennapjaink főszereplője. Az iskolai tanulásban való felhasználása sok vitát vált ki, ahány iskola, annyi megközelítés, szóval nagy a káosz. A lányom iskolájában például egyáltalán nyoma sincs, sem tanítási, sem tanulási szinten. Fel sem merül.

November 20-ra voltam kiírva, és december lett, mire megszületett a kisfiam. Azért írom le a történetemet, mert a túlhordásnál szörnyűbb dolog szerintem nincs, és jó lett volna, ha akkor én is olvasok ilyeneket.

Négyévesen a kisfiam azt kérdezte a temetőben, hogy mikor kel már fel a Nagyi. Ötévesen dührohamot kapott, amikor nem találta a játékát ott, ahol a Nagyi mindig tartotta neki, és követelte, hogy a Nagyi azonnal jöjjön és segítsen megkeresni. Hatévesen pedig közölte, hogy szerinte a Nagyi most egy kiscica lett, mert látta álmában. És én minden alkalommal elbizonytalanodtam: ez most normális? Jól kezelem? Egyáltalán érti, mi az a halál?

Ma reggel úgy indult a napunk, mint bármelyik másik szombat. Aztán Lili meglátta, hogy előveszem a mécseseket. "Anya, ma megyünk Papához?" Igen, megyünk. És hirtelen rájöttem, hogy ez az első év, amikor már tényleg érti, miért.

A kórház neve:

Még két hét és mehetek a műtőbe. Sosem örültem még ennyire ennek, vagyis egy műtétnek sem, de most lebeg előttem a cél. Én leszek a műtét utáni rehabilitációk csúcsnője, egy felgyógyuló csoda, aki nem sokkal a regenerálódását követően új életet generálhat. Én leszek a legidősebb és legmegműtöttebb kismama a faluban.

A szülés utáni depresszió, más néven posztpartum depresszió, vagy PPD egy szülést követően jelentkező, akár súlyos kimenetellel végződő mentális állapot. Sajnos meglehetősen gyakori, a nők mintegy 10-20%-át érinti, és a szülést követő első évben bármikor jelentkezhet. Fontos a tünetek korai felismerése és a megfelelő szakemberrel való kezelése, így ez az állapot visszaszorítható, megszüntethető.

Mindannyiunknak megvannak a gyerekkori emlékei, amiket az ünnepekhez kötünk, amik az ünnepekhez kötnek minket. Lehet valami generációs minta ezeknek a megélésében, apukám például mindig szomorú volt karácsonykor. Az egyik ilyen szentestén például lement telefonálni a közeli fülkébe, és reggelig nem került elő. Akkor is a konyhaasztal alatt találtuk meg, ahol bujkált előlünk, vagy a karácsony elől, a fene tudja, nem mondta meg. Ez élesen él bennem, pedig jó régen volt, abból is látszik, hogy telefonfülkéből, kettessel telefonáltunk még abban az időben. De olyan, mintha tegnap történt volna. Ezért aztán biztos, ami biztos, én is mindig végigkesergem az év végét. Bennem maradt ösztönszinten.

Azt hittem, felkészültem. Mármint tényleg. Fél éve YouTube-videókat nézek a szülésről (este, sötétben, amikor a feleségem már alszik, mert nappal még mindig zavarba jövök tőle). Három apás szülésfelkészítőre is elmentem. Van egy 47 pontos listám a teendőkről, amit minimum ötvenszer ellenőriztem. A kórházi táska tetején ott a Red Bull és a szendvics, ahogy a többi apuka javasolta a fórumon.

Másodjára tényleg egy csomó minden könnyebb!

A kórház neve:

Az egész késői babavárás témán végighajózva azért az is felmerült bennem, hogy egy újabb ded érkezése mennyi lemondással jár. A meglévő gyerekeim esetében is rosszul súlyoztam mindig, vagy anya akartam lenni, de nagyon, vagy nő, de baromira. Nehezen tudtam összepárosítani a kettőt, mint amikor rossz töltőt próbálsz beletuszakolni egy jó telefonba. Fehéret a fehérhez, vöröset a feketéhez. Visszagondolva, a szélsőségek vezéreltek, egy túltöltött anyarobot és a megvadult nőszemély között nem volt átmenet.

Én magam is nehezen hittem el, és szerintem későn kapcsolódtam be, későn próbáltam segíteni. a barátnőmnek, egyszerűen nem volt az az alkat, akivel ez megtörténhet. Valamiért az egész téma még mindig tabu egyébként, mindenről beszélünk – súlyváltozás, hajhullás, libidót ért károk, sebeink gyógyulása – csak a lelkünkről nem. Mert egy anya, aki éppen megkezdi a babázást, nem lehet szomorú. Az ki van csukva.

Amikor az első gyerekem megszületett, sokféle gondolat kavargott a fejemben. Túlbuzgott bennem az adrenalin, hogy ez az icipici emberke az én felelősségem, rajtam múlik, hogy milyen felnőtt lesz belőle, az elkövetkező években az én feladatom, hogy mindennél jobban szeressem, a lehető legjobban felkészítsem az önálló életre és átadjak neki minden olyan hasznos tapasztalatot és tudást, amit én magam is megszereztem.

Tegnap, amikor hazaértünk a kórházból, megígértem magamnak, hogy leírom, mi történt, amíg még friss az élmény. Nem lesz szépítgetés, ez az én sztorim.