Kevesebbet isznak, mégis nagyobb bajban vannak a tinédzserek?

Egyes felmérések szerint drasztikusan csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik alkoholt, cigarettát vagy más tudatmódosítókat próbálnak ki, összehasonlítva a 15–20 évvel ezelőtti adatokkal. Azonban mielőtt a szülők megkönnyebbülten hátradőlnének, a gyermekpszichológusok és mentálhigiénés szakemberek egy új, sokkal alattomosabb veszélyre figyelmeztetnek. A lázadás ugyanis nem tűnt el – csak átalakult és átköltözött.

A lázadás új helyszíne: a gyerekszoba

A szakértők szerint a tinédzserek kockázatvállalása és határfeszegetése a fizikai térből áttevődött a digitális világba. „Amikor én voltam fiatal, a lázadás látható volt” – magyarázza egy családterapeuta. „Ma egy tinédzser ülhet a szobájában, tökéletesen engedelmesnek tűnve, miközben a telefonján keresztül mindenféle határokat feszegető viselkedésben vehet részt.” A probléma ezzel az, hogy míg egy alkoholszagú leheletet vagy egy késő esti kimaradást a szülő azonnal észlel, a digitális kockázatvállalás szinte teljesen láthatatlan marad.

A valódi veszély: a kapcsolat nélküli kapcsolódás

Bár a kevesebb szerhasználat kétségtelenül jó hír, az éremnek van egy sötét oldala. A szakértők szerint a mai fiatalok nem feltétlenül „egészségesebb” döntéseket hoznak, csupán másfajta kockázatoknak teszik ki magukat.

Miközben csökkent a szerhasználat, ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent a személyes, élő kapcsolatok száma is. A fiatalok kevesebbet járnak el otthonról, kevesebb időt töltenek a barátaikkal „csak úgy”, struktúra nélkül. Az állandó online jelenlét paradox módon mélységes elszigeteltséghez vezet. Rengeteg tizenéves számol be arról, hogy bár folyamatosan online kapcsolatban áll másokkal, mégis rettentően magányosnak érzik magukat. Ez a jelenség egyenes út a mentális problémák súlyosbodásához. A tinédzserek körében soha nem látott mértékű a szorongás, a depresszió és a reményvesztettség érzése.

Digitális kockázatok: mi történik a képernyőn?

A felmérések szerint a tinédzserek jelentős része napi több órát tölt közösségi média és videómegosztó alkalmazásokban. A még fejletlen impulzuskontrolljuk miatt rendkívül sebezhetőek az olyan digitális veszélyekkel szemben, mint:
• nem megfelelő tartalmak – olyan szexuális vagy erőszakos anyagok fogyasztása, amelyekre még nincsenek felkészülve,
• online zaklatás – a folyamatos visszajelzések (lájkok, kommentek) miatti túlérzékenység,
• „doomscrolling” – a végtelenített negatív hírfolyam görgetése, ami tovább mélyíti a szorongást.

A szakértők szerint az is intő jel, hogy a mai fiatalok kevésbé törekszenek a hagyományos függetlenedési mérföldkövekre, mint például a jogosítvány megszerzése vagy egy diákmunka vállalása. Ez egyszerre lehet a digitális világba való visszahúzódás és a felnőtté válással szembeni passzív ellenállás jele is.

Mit tehet a szülő? A megoldás nem a tiltás, hanem a kapcsolat

A szakértők szerint a szülőknek aktívabb szerepet kell vállalniuk gyermekeik digitális életében. Ez nem tolakodó ellenőrzést jelent, hanem a kapcsolat fenntartását.

1. Maradj kíváncsi! A legfontosabb, hogy a szülő beszélgessen a gyerekkel arról, mit lát online, kikkel barátkozik, milyen tartalmak érdeklik. Ezek a beszélgetések kellemetlenek lehetnek, de elengedhetetlenek.
2. Állíts fel határokat! Fontos a képernyőidő korlátozása, még akkor is, ha ez konfliktusokhoz vezet.
3. Támogasd az offline élményeket! A legfontosabb tanács a szülőknek: aktívan segítsék elő a személyes találkozásokat. Mondj igent, amikor a barátaival akar lenni, még ha kényelmetlen is. Vidd el őket. Engedd meg, hogy nálatok lógjanak. Teremts teret a személyes együttlétre, ami ebből a generációból annyira hiányzik.

A lázadás sosem tűnik el, csak új arcot ölt: ma már nem a házibulikban, hanem a kijelzőkön túl történik. A szülők feladata, hogy ne a tiltás legyen az első reakció, hanem a jelenlét - mert a legnagyobb biztonságot nem a szigor, hanem a figyelem és a valódi kapcsolat adja.