12. oldal - Betegség

A harmadlagos dohányfüst a dohányzók környezetében élők egészségét károsítják

Reggel felébredünk, kikelünk az ágyból és egyenesen a fürdőszobába vesszük az irányt, majd a tükörbe nézve észleljük, hogy karikásak a szemeink. Sokszor el is színeződik a szemeink alatti bőrterület, mely leginkább barnás, kékes-lilás árnyalatban nyilvánul meg. Biztos nem jól aludtunk, legyintünk rá. Az esetek egy részében ez valóban így is van, de nem minden esetben az alváshiány okozza ezt. Vannak, akiknél nem csak reggel, kialvatlanság után jelentkezik a karikás szem. Bizonyos betegségek és életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak a karikás szem kialakulásában.

Egy reggeli ébresztő kávé, egy ebéd utáni eszpresszó, vagy egy délutáni cappucino egy jó beszélgetés mellé – sokak számára elképzelhetetlenek a mindennapok kávé nélkül. Akár élénkítő hatása miatt fogyasztjuk, akár az íze kedvéért, mint az életben a legtöbb jó dologgal, a kávéfogyasztással is érdemes mértékletesnek lennünk. A kávéban lévő koffein ugyan kis mértékben jótékony hatásokkal is rendelkezik, azonban túlzott fogyasztása káros hatással lehet a szervezetre, főleg, ha valaki eleve szív- és érrendszeri megbetegedésben szenved. Így felmerül a kérdés, milyen alternatív lehetőségekkel érhetjük el kávéfogyasztás nélkül a koffein nyújtotta serkentő hatást, és őrizhetjük meg egészségünket is egyúttal?

Mindannyian hallottuk már, hogy a feldolgozott élelmiszerek, tehát készételek, gyorséttermi ételek egészségtelenek számunkra, és elhízást okoznak. Mindeddig azonban kevés olyan kísérlet volt, melynek során mindez bizonyításra került, mivel az étkezési szokások, és azok szervezetre való hatása között nehéz egyértelmű párhuzamot húzni.

Ha az alábbi okok valamelyike tartott volna vissza attól, hogy egy egyszerű beavatkozással újra élesen láss, akkor gondold újra.

A legtöbben hallottuk már, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, akár megfogadjuk ezt a tanácsot, akár nem. Reggeliznünk mindenképpen érdemes, hiszen ahhoz, hogy szervezetünknek az újabb nap fáradalmaihoz és kihívásaihoz elég energiája legyen, tápanyagra van szüksége. Azonban egy nemrég megjelent tanulmány szerint fokozottan igaz a serdülők esetén az, hogy oda kell figyelni a reggelizésre, mivel ezen étkezés kihagyása esetükben elhízáshoz vezethet.

A pajzsmirigy-túlműködés, vagyis hyperthyreosis az egyik leggyakrabban kialakuló endokrinológiai kórkép, azonban felismerése egyes esetekben nehéz lehet, mivel tünetei igen változatosak, valamint egyéb betegségek tüneteihez nagyon hasonlóak lehetnek.

Szüleink, nagyszüleink a hideg időjárás közeledtével, a tél beálltával narancsot, mandarint, citromot vásároltak nekünk téli egészségforrás gyanánt, hiszen ezeknek a gyümölcsöknek köztudottan magas a C-vitamin tartalmuk. Nem is sejtették, hogy ezekben a citrusfélékben a C-vitaminon kívül magas koncentrációban megtalálható a P-vitamin (bioflavonoidok) is, mely azon kívül, hogy véd a fertőzésekkel szemben, a hajszálerek rugalmasságát is elősegíti, továbbá a változókorú nők kellemetlen hőhullámait is csökkenti.

Íme egy kis ízelítő a múlt orvostudományának furcsa és néha veszélyes világából, ahol a tudományos ismeretek hiányában született kezelések gyakran több kárt okoztak, mint hasznot.

A kórházi várólisták miatt hónapokba is telhet, mire műtétre hívják a szürkehályoggal diagnosztizált pácienseket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisa szerint az országban 12.492-en várakoznak ilyen beavatkozásra, többen, mint bármilyen más műtétre. De mit lehet tenni, hogy elkerüljük az átlagosan 44 napos várakozási időt?

A hajhullás bizonyos mértékig teljesen természetes folyamat, azonban ha kifejezett mértékűvé válik, legyen szó akár nőről vagy férfiról, jelentős aggodalmat okozhat. Éppen ezért érdemes tudni, milyen okai lehetnek a hajhullásnak, mit tehetünk megelőzésére, és milyen esetekben érdemes szakember segítségét kérnünk.

A mesterséges édesítőszerek az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítanak maguknak, elsősorban a diétázni, fogyni vágyók körében. Egyre több étel és üdítőital kerül a piacra „diétás” jelzővel, melyek cukor helyett különféle mesterséges édesítőszereket tartalmaznak. De vajon valóban segítenek-e a diétában ezek a készítmények, és tényleg egészségesebbek leszünk-e attól, ha ilyen termékeket fogyasztunk?

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (AI) dinamikusan szőtte be magát az egészségügyi szektorba, ígéretes előnyöket hozva a diagnosztika, kezelés és betegellátás terén. Egy új pilot tanulmány, amit az Európai Sürgősségi Orvostudományi Kongresszuson mutattak be nemrégiben és az Annals of Emergency Medicine folyóiratban publikáltak, alátámasztja ezt a trendet. A hollandiai Jeroen Bosch Kórház kutatói azt vizsgálták, hogy a ChatGPT nevű AI-modell milyen mértékben képes támogatni az orvosokat diagnosztikai döntésekben.

A tudományos kutatások nem ismernek határokat, amikor a rák gyógyításának és megelőzésének lehetséges új módjairól van szó. A közelmúltban, a Nobel-díjas Karikó Katalin nevéhez fűződő  mRNS technológia nem csak a COVID-19 elleni vakcinák fejlesztésében játszott kulcsszerepet, de most új lehetőségeket is kínál a rákellenes terápiák terén.

A túl sok gyomorsav sok embernek okoz problémát, ráadásul a fokozott savtermelődés hozzájárulhat a reflux betegség kialakulásához is. Bizonyos élelmiszerek, ételek fogyasztása irritálja a gyomornyálkahártyát és gyomorsav túltermelődéshez, gyomorégéshez vezethet. Az alábbiakban olyan „gyomorkímélő” élelmiszereket is ajánlunk, melyek fogyasztása elősegítik a gyomorsav közömbösítését és „felszívják” a felesleges savakat.

Az optimális mennyiségű húsfogyasztás körül rengeteg a vita és a kérdés, és nagyon sok téves információ is kering. Sokak számára ismert, hogy vörös húsok helyett érdemes fehér húsokat választani, azonban az egészséges táplálkozáshoz nem csak a hús minőségére, de mennyiségére is oda kell figyelnünk. Van egyáltalán szüksége szervezetünknek a húsfogyasztásra, és ha igen, miből, mennyit fogyaszthatunk biztonságosan?

Mindannyian hallottuk már, hogy ha túl sok cukrot eszünk, az rossz hatással van az egészségünkre. Ilyenkor elsősorban nem a természetesen is cukrot tartalmazó ételeinkről beszélünk, mint például a gyümölcsök, vagy a tej, hanem azokról az élelmiszerekről, melyek hozzáadott cukrokat tartalmaznak, például a készételek, cukros üdítőitalok, tejipari termékek. Sokszor olyan élelmiszerek is hozzáadott cukrot tartalmaznak, melyekre nem is gondolnánk, például a pékáruk, vagy a paradicsompüré. Miért intenek minket óva a sok cukor fogyasztásától, és milyen hatással van a túlzott cukorbevitel szervezetünkre?

Képzeljük el a következő helyzetet: sétálunk az utcán, és hirtelen valaki összeesik mellettünk. Mit tennénk? Hívjuk a mentőket, és megpróbáljuk újraéleszteni az illetőt, igaz? De mi van, ha azt mondjuk, hogy a statisztikák szerint a nők kevesebb segítséget kapnak ilyen helyzetekben, mint a férfiak? Megdöbbentő, igaz?!

Az idei szúnyoginváziónak kedvezett a meglehetősen esős tavaszi időjárás és a hirtelen beköszöntött forró nyár. Szúnyogirtást még hírből sem hallani, ezért valamilyen módon saját magunknak kell megoldani a szúnyogcsípés elleni védekezést. Már pedig védekezni lehet és kell is, mert a szúnyogcsípésnek a viszketésen kívül egyéb veszélyei is lehetnek.

A magas vérnyomás diagnózis hallatán sokan talán csak legyintenek: "A szüleimnek is magas volt a vérnyomása" – és valamilyen mértékben igazuk is van. A magas vérnyomás ugyanis nem csak genetikai tényezőkön alapul, hanem az életmódon is múlik. Nézzük meg, milyen változtatásokra érdemes odafigyelnünk a magas vérnyomás megelőzésében és kezelésében.

Az egészséges táplálkozás nem csupán egy divatos kifejezés – valódi hatással van egészségünk megőrzésére. Az étrendünk alapvető elemeinek tudatos választása segíthet betegségek, például a daganatok megelőzésében.

Minden emberben rejlő képességek kavalkádja van, amelyek gyakran a felszín alatt maradnak, rejtve a világ és saját magunk elől is. A pszichológia évezredek óta vizsgálja az emberi képességeket és azt, hogy milyen tényezők gátolják vagy éppen elősegítik azok kibontakozását. Sokan közülünk nem is sejtik, mennyire korlátozó gátak állnak önmagunk fejlődése előtt. De miért is van ez, és hogyan változtathatunk rajta?

A magas vérnyomásnál is veszélyesebb egészségünkre nézve az ingadozó vérnyomás, melyről akkor beszélünk, ha vérnyomásunk a kiugróan magas, normál, és akár alacsony vérnyomásértékek között váltakozik a nap folyamán. Míg az állandóan magas vérnyomás is káros a szervezet számára, a vérnyomásértékek szélsőséges értékek közötti váltakozása még nagyobb veszélyt jelent egészségünkre.

A haj, akár a királyi korona, mindannyiunk fejének dísze és büszkesége. Nem csak szépségünket és stílusunkat határozza meg, hanem önbizalmunkat és énképünket is befolyásolja. A hajhullás, a dús hajkorona elvékonyodása mindenkiben aggodalmat kelt. De vajon mi okozza ezt a folyamatot, és hogyan állíthatjuk meg?

A nyári hőség nem csupán a frissítő strandolás lehetőségét kínálja, hanem súlyos veszélyeket is magában hordoz. A túlzott napozás és az elégtelen hidratálás akár életveszélyes állapotook is felléphetnek. Emiatt kiemelten fontos ismerni a napszúrás, a hőguta jeleit, illetve ezek megelőzési és kezelési módjait.

Minden évben rengeteg anyagot vizsgálnak a rákkutatók, és most újabb elemek kerülhetnek fel a rákkeltő anyagok hosszú listájára, adta hírül a BBC. A diétázók által közkedvelt aszpartám és a gyógyító tulajdonságairól ismert aloe vera is megtalálható lesz a legújabb listán, derül ki a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) legfrissebb kiadványából, melyet július 14-én publikálnak majd.

A Redditen nem rég egykori, és jelenleg is praktizáló nőgyógyászok gyűjtötték össze a legbizarrabb eseteiket, és a válaszok igencsak szokatlan történeteket tartalmaztak, melyek egyszerre voltak furcsák, megdöbbentőek és tanulságosak.

Szívünk egészségének megóvása a hosszú, egészséges élet egyik legfontosabb tényezője. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének érdekében fontos többek között az egészséges étkezés, a rendszeres testmozgás, a dohányzás mellőzése, a mértékletes alkoholfogyasztás, mely tanácsok szerencsére viszonylag széles körben ismertek. Az elmúlt napokban azonban fény derült egy újabb, szívbetegség kialakulásának kockázatát mérséklő tényezőre, mely nem más, mint a kisállat, elsősorban kutyatartás.

Az ózonréteg fokozatos csökkenésének köszönhetően a káros napsugárzás mennyisége évről évre egyre növekszik, így a napsugárzás káros hatásai is egyre inkább érvényesülnek. Széles körben ismert, hogy az erős UV sugárzás a bőr fokozott öregedése mellett bőrrák kialakulásához vezethet, illetve kevéssé ismert, hogy ezek a káros napsugarak a szemünkben is daganatok kialakulását okozhatják.