Amikor a tested jelez, hogy elfogyott a víztartalék: ezek a kiszáradás tünetei

A szervezetünk 60–70 százaléka víz, amely nélkül sem az anyagcsere, sem a sejtek működése nem lehet zavartalan. Naponta átlagosan 2–2,5 liter folyadékot veszítünk légzéssel, izzadással és vizelettel – ezt pótolni kell, különben a test „vészüzemmódba” kapcsol. A kiszáradás nem hirtelen történik: fokozatosan, sokszor észrevétlenül alakul ki, miközben a tüneteket gyakran fáradtságnak, fejfájásnak vagy egyszerű rossz közérzetnek gondoljuk.

A kiszáradás korai tünetei

A belgyógyászok szerint a kiszáradás első jelei már enyhe folyadékhiánynál megjelenhetnek. Ilyenek a:

• szájszárazság, szomjúságérzet,
• sötétebb színű vizelet, ritkább vizelés,
• fáradékonyság, fejfájás, koncentrációs zavar,
• izomgyengeség, szédülés.

Ha a folyadékhiány súlyosbodik, a vér sűrűbbé válik, a keringés lelassul, és csökken az agy, a vese, valamint az izmok oxigénellátása. A szakértők szerint 5–10%-os folyadékvesztés már életveszélyes állapotot idézhet elő, különösen időseknél vagy lázas, hasmenéses betegeknél.

A gyerekek és az idősek szervezete különösen érzékeny, mert kevésbé érzik a szomjúságot, és gyorsabban veszítik el testük víztartalmát. Az orvosok szerint náluk a kiszáradás jelei közé tartozhat a beesett szem, a száraz bőr, a bágyadtság, illetve a kevés vagy hiányzó vizelet.

Mi vezethet kiszáradáshoz?

A leggyakoribb ok a nem megfelelő folyadékbevitel, de a fokozott veszteség is közrejátszik – például láz, hányás, hasmenés, erős izzadás vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése. 
A sportolók és a fizikai munkát végzők a fokozott verejtékezés miatt akár napi 3–5 liter vizet is veszíthetnek, amit elektrolitpótlás nélkül nehéz visszapótolni.

A szakértők szerint a túl sok koffein és alkohol is kiszáradást okozhat, mert vízhajtó hatásuk van. A fűtött, száraz levegőjű irodákban vagy repülőutakon pedig a párolgás miatt nő a folyadékvesztés, ezért ilyenkor is tudatosan kell inni, még ha nem is érezzük magunkat szomjasnak.

Hogyan előzhető meg, és miként kezelhető?

A legfontosabb a megelőzés. Az egészséges felnőttek számára a szakértők napi 2–2,5 liter folyadékot javasolnak, meleg időben vagy sportoláskor ennél többet. A víz mellett a ásványvíz, gyümölcstea, levesek és magas víztartalmú ételek (uborka, görögdinnye, paradicsom) is hozzájárulhatnak a napi bevitelhez.

A kiszáradás kezelése az elvesztett folyadék és só pótlásával kezdődik. Enyhébb esetekben elegendő a rendszeres ivás és az elektrolitok pótlása, súlyosabb formában (különösen idős, beteg vagy kisgyermek esetén) viszont orvosi beavatkozásra és infúziós kezelésre lehet szükség.

A szakértők tanácsa egyértelmű: ha már szomjas vagy, az a kiszáradás első jele. A legjobb, ha a folyadékpótlás tudatos napi szokássá válik, nemcsak kánikulában, hanem a téli hónapokban is. A szervezet számára a víz nem csupán frissítő – létfeltétel.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: