Megbújt a testedben és csak arra várt, hogy előtörjön: így alakul ki az övsömör

Megbújt a testedben és csak arra várt, hogy előtörjön: így alakul ki az övsömör

betegség
PUBLIKÁLÁS: 2025. október 30. 14:45
Az övsömör (herpes zoster) sokakat érint az életük során, mégis kevesen tudják, hogy mi áll a hátterében. A kellemetlen, gyakran fájdalmas kiütéseket a bárányhimlőt is okozó varicella-zoster vírus újraaktiválódása váltja ki, kialakítva az övsömörös bőrbetegséget.

Az övsömört okozó herpes zoster vírus a bárányhímlő lezajlását követően évekig „alvó” állapotban maradhat az idegdúcokban, majd amikor a szervezet védekezőképessége gyengül – például stressz, betegség, fáradtság vagy öregedés hatására –, a kórokozó újra aktiválódhat. Ilyenkor övsömör formájában jelentkezik.

Övsömör bőrtünete
Az övsömört a bárányhimlőt is okozó herpes zoster vírus váltja ki.
Fotó: aslysun /  Shutterstock 

Így ismerhető fel az övsömör

„Az övsömör jellemzően egyoldali, égő, viszkető, hólyagos kiütésekkel jár, amelyek egy ideg lefutása mentén jelennek meg – leggyakrabban a mellkas, a hát, vagy az arc területén” – mondja dr. Kovács Aliz, bőrgyógyász szakorvos

A betegség legelső tünete gyakran égő, szúró vagy viszkető fájdalom, amely a test egyik oldalán, meghatározott ideg lefutása mentén jelentkezik. Néhány napon belül apró, folyadékkal telt hólyagok alakulnak ki, amelyek szalagszerűen, „övszerűen” helyezkednek el a mellkason, háton vagy hason – innen ered a betegség neve.

A hólyagok később beszáradnak, pörkösödnek, majd nagyjából két-három hét alatt gyógyulnak, de a fájdalom sokszor tovább megmarad. Ezt posztherpeszes neuralgiának nevezik, és hónapokig is eltarthat. A bőrgyógyászok szerint ez a szövődmény főként 50 év felettieknél fordul elő.

„Azonban sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy az övsömör nem csak időseket érinthet. Fiatalabbaknál is előfordulhat, főleg, ha szervezetük védekezőképessége valamilyen okból gyengébb” – teszi hozzá dr. Kovács Aliz.

Miért alakul ki, és kiket érint leggyakrabban?

Az övsömör kialakulásának hátterében mindig a vírus reaktiválódása áll. A szakértők szerint leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az immunrendszer legyengül – például:

  • idős korban,
  • daganatos betegség, kemoterápia vagy immunszupresszív kezelés alatt,
  • krónikus stressz, alváshiány, alultápláltság esetén,
  • vagy más vírusfertőzés (pl. influenza, COVID-19) után.

A fertőzés nem „újrafertőződés”, tehát az övsömört nem lehet elkapni másoktól, viszont a hólyagok váladéka tartalmazza a vírust, ezért bárányhimlőt okozhat annak, aki még nem esett át rajta.

Kezelés és megelőzés

A legfontosabb a korai felismerés. A vírusellenes kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a tünetek megjelenését követő 72 órán belül elkezdik. Az orvos ilyenkor vírusellenes gyógyszert (aciklovir, valaciklovir) ír fel, amely rövidíti a betegség lefolyását és csökkenti a fájdalmat. 

A bőrön jelentkező hólyagokat fertőtlenítő oldattal kell kezelni, és kerülni kell a vakarózást, hogy ne alakuljon ki bakteriális felülfertőzés. A fájdalom enyhítésére gyógyszeres fájdalomcsillapítók vagy idegnyugtatók is alkalmazhatók, súlyos esetben ideggyógyászati kezelés is szükséges lehet.

„Ha bárányhimlőn már átesett, érdemes odafigyelnie a szervezete jelzéseire. A fájdalmas, bizsergő érzés, majd a hólyagos kiütések megjelenésekor minél előbb forduljon bőrgyógyászhoz – a gyors diagnózis sokat számít” – hangsúlyozza dr. Kovács Aliz.

Az övsömör nemcsak kellemetlen, hanem komoly szövődményeket is okozhat, ha nem kezelik időben. A betegség megelőzésében és hatékony kezelésében kulcsfontosságú a tudatosság és az orvosi segítség mielőbbi igénybevétele.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.