
A kontakt dermatitisz tulajdonképpen külső anyagokkal történt direkt kontaktus révén kialakuló gyulladás. A szakértők két fő típusát különböztetik meg: az irritatív és az allergiás bőrgyulladást. A betegség kialakulásának pontos okait és lehetséges kezelési módjait szakember segítségével mutatjuk be.

Az irritatív forma akkor alakul ki, amikor a bőr közvetlenül károsító anyaggal – például tisztítószerrel, fertőtlenítővel vagy oldószerrel – érintkezik. Ez a típus nem allergiás eredetű, hanem a bőr védőrétegének kémiai vagy fizikai sérüléséből fakad. Gyakori példája a kézmosószerek okozta kiszáradás és hámlás, amit sokan „ekcémának” neveznek.
Az allergiás kontakt dermatitisz ezzel szemben immunológiai reakció. A szervezet egy ártalmatlan anyagot (például nikkelt, illatanyagot, festéket vagy latexet) idegenként azonosít, és allergiás reakciót indít ellene. A tünetek nem azonnal, hanem 24–72 órával az érintkezés után jelennek meg.
A szakértők szerint az egyik leggyakoribb allergén a nikkel, amely ékszerekben, nadrágcsatokban és óraszíjakban is megtalálható. Emellett a kozmetikumok illatanyagai, hajfestékek, mosószerek és gumikesztyűk is gyakran váltanak ki bőrgyulladást.
A bőrgyulladás jellegzetes tünetei a pirosság, viszketés, duzzanat, hámlás vagy apró hólyagok megjelenése az érintett területen. Súlyosabb esetekben a bőr berepedezik, váladékozik, és fájdalmassá válik.
A tünetek mindig ott jelentkeznek, ahol az irritáló anyaggal érintkezett a bőr – például a kézen, csuklón, arcon vagy nyakon. Az allergiás forma azonban terjedhet is, ha az immunrendszer már érzékennyé vált.
A bőrgyógyászok szerint a kontakt dermatitisz gyakran krónikussá válik, ha az irritáló anyaggal való érintkezés rendszeres – például fodrászoknál, takarítóknál vagy egészségügyi dolgozóknál.
„A tünetek nagyon hasonlók, de a kiváltó ok lehet teljesen más. Éppen ezért a diagnózisban és a megfelelő kezelésben mindig fontos a pontos kivizsgálás és a megfelelő kórelőzmény felvétele” – hangsúlyozta lapunknak dr. Barta Barbara bőrgyógyász szakorvos
A legfontosabb a kiváltó anyag azonosítása és kerülése. Az epikután (patch) teszt segít kideríteni, mely anyag váltja ki a reakciót. A bőrgyógyászok szerint a pontos diagnózis nélkül a kezelés csak tüneti lehet.
A gyulladás enyhítésére kortikoszteroid-tartalmú krémek vagy antihisztaminok alkalmazhatók, míg a száraz, hámló bőr esetén intenzív hidratálásra van szükség. Fontos a kézvédelem: gumikesztyű alá érdemes pamutkesztyűt húzni, hogy elkerüljük az izzadást és az irritációt.
A szakértők szerint a megelőzés kulcsa a bőr védőrétegének erősítése. Ez magában foglalja a kíméletes tisztítást, a szappanmentes mosakodó használatát, valamint a rendszeres hidratálást illatmentes, hipoallergén krémekkel.
„Sok esetben már az is sokat segít, ha a betegek odafigyelnek a bőrük védelmére – például kesztyű viselésével, illatanyagmentes kozmetikumok használatával, illetve a gyakori kézmosás utáni hidratálással” – tanácsolta dr. Barta Barbara.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.