Nem irányítod a tested? Lehet, hogy Parkinson-kórban szenvedsz

A Parkinson-kór az agy dopamintermelő sejtjeinek fokozatos pusztulása miatt alakul ki. A dopamin az idegrendszer egyik legfontosabb ingerületátvivő anyaga, amely a mozgások koordinációját irányítja. Amikor a dopamin mennyisége lecsökken, a mozgás lelassul, merevvé válik, és megjelennek a jellegzetes remegések.

A Parkinson-kór tünetei – nem csak a remegés

A tünetek általában fokozatosan, évek alatt fejlődnek ki, és eleinte sokszor hétköznapi jelekkel kezdődnek. Legjellemzőbb korai tünete az általában csak egyik kézen, nyugalmi állapotban jelentkező remegés. További korai jelei lehetnek a mozgás lelassulás, csoszogó járás megjelenése, az izommerevség, a testtartási- és egyensúlyzavarok, görnyedt tartás, az arc mimikájának csökkenése, az írás megváltozása, de a beszéd monotonná változása is. 

„A Parkinson-kórnak vannak speciális, diagnosztikával is alátámasztható tünetei és jellemzői, amelyek segítenek elkülöníteni azt más idegrendszeri betegségektől” – kezdte lapunknak dr. Alföldi Viktória neurológus szakorvos. „Fontos tudni, hogy nincs egyetlen labor- vagy képalkotó vizsgálat, amely önmagában biztosan kimutatná a Parkinson-kórt. A diagnózis elsősorban klinikai tüneteken alapul, amelyet neurológus állít fel” – hívta fel a figyelmet a doktornő.

Mi okozza, és kiket érint leginkább?

A Parkinson-kór pontos oka még nem teljesen ismert, de a szakértők szerint genetikai hajlam és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A betegség általában 60 év felett jelentkezik, de az esetek 5–10 százalékában már 40 éves kor előtt kialakulhat (úgynevezett korai kezdetű Parkinson-kór).

Kockázatot jelenthet a fejsérülés, bizonyos vegyi anyagokkal való hosszú távú érintkezés, illetve az oxidatív stressz és a mitokondriális károsodás is. A szakértők egyetértenek abban, hogy az életmód – különösen a rendszeres testmozgás és antioxidánsban gazdag étrend – szerepet játszhat a kockázat csökkentésében.

Kezelés és életminőség javítása

A Parkinson-kór ma még nem gyógyítható, de a tünetei hatékonyan kezelhetők. A legfontosabb gyógyszercsoport a dopaminpótló vagy dopaminhatást utánzó készítmények, amelyek segítik a mozgás koordinációját és a mindennapi funkciók fenntartását.

A szakértők szerint a gyógyszeres kezelés mellett a fizioterápia, logopédia és pszichológiai támogatás is nélkülözhetetlen, mert nemcsak a testet, hanem a lelket is karban kell tartani.

Előrehaladottabb stádiumban szóba jöhet a mélyagyi stimuláció (DBS), amely során finom elektromos impulzusokkal serkentik az agy meghatározott területeit. Ez a módszer sok betegnél javítja a mozgáskoordinációt és csökkenti a gyógyszerigényt.

A szakértők hangsúlyozzák: a Parkinson-kór nem azonnali leépülést jelent. Megfelelő kezeléssel, mozgásterápiával és életmód-támogatással a betegek évtizedekig aktívak maradhatnak. A legfontosabb, hogy a diagnózis ne félelmet, hanem cselekvést indítson el – mert a korai beavatkozás tényleg életminőséget menthet.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: