30. oldal - Vélemény

Játéknak indult – őrület lett belőle. Mivel 30 éve nem készült olyan sikeres honi sorozat, mint a Szomszédok, az eredetit aktualizáltam.

Volt az úgy, hogy volt hosszú párkapcsolatom. Koromhoz – és az ő korához – képest túl hosszú. Tizennégy voltam, amikor összejöttünk, huszonkettő, amikor vége lett. Nyolc hosszú év ment el az életemből egy olyan emberre, akiből elég...

Két dolog lehet: 1. Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. 2. Megint valami paraszt pletyka áldozata Orbán Viktor.

Azt mondják, kapjon a gyerek minél hamarabb saját ágyat, de jobb, ha saját szobát is. Azt már sokan főúri hóbortnak tartják, ha a férj-feleség is külön alszik.

Börtönnapló – 1467. nap – 2113. bejegyzés.

Augusztus 31.: Nem tudott bevenni egy kanyart és egy vendéglő teraszába csapódott Lábatlanban egy 83 éves sofőr. Dominikát mentőhelikopter vitte kórházba.

A kormánynak határozott elképzelései vannak arról, hogy az iskolának milyen értékek alapján kell nevelni a gyerekeinket!

Liptai Claudia ismét címlapokon, sőt, életében először nyílt levelet intézett egy róla szóló újságcikket megjelentető lap főszerkesztőjéhez.

A halál nem kerül el senkit, ebben mind egyformák vagyunk. De – ahogy a példa is mutatja – embere és kultú­rája válogatja, hogy ki, mit temet elhunyt szerette mellé.

Alig hittem a fülemnek, amikor meghallottam, hogy az állatkertekből is lopnak. Nem, nem a büféből a söröket, a zsiráfkifutó mellől a szénát vagy a tigris ketrecéből a marhalábszárat. Az állatokat lopják el.

Én még csak két éve vagyok házas, de át tudom érezni annak a problémáit is, aki harminc éve él együtt valakivel.

Ha az életben nincs már több móka – énekelte anno Lovasi András még valamikor a 90-es években. Hát, ezt eddig is tudtuk, hogy nem fenékig tejfel, de hogy ilyen kegyetlen is tud lenni, arra nem számítottunk.

Az elmúlt tíz évben újság­íróként sok szépségversenyen és partin vettem részt. Egy napot sosem felejtek!

Orbán marad! Erre kell itt berendezkedni, ki tudja, meddig. És nem azon múlt, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni a közös listában, és miniszterelnök-jelöltben!

Emlékszem a berzenkedésre, amikor először vezettek be nálunk hétvégi kamionstopot, és lezavarták az utakról a 7,5 tonnánál nehezebb járműveket.

Összevissza rángatták az elmúlt két évtizedben a pedagógusokat és az iskolákat – bennük a gyerekeket –, kész csoda, hogy egyáltalán működnek.

Nagy tétet felpakolva. Ázsiából mozgatva. Bűnjeleket eltüntetve. Eredményt szállítva. Edzőt belevéve. Paragrafusok közt bújócskázva.

Egy tévés kolléga mesélte: anyagot készítettek a banki költségek drasztikus emelkedéséről, és ennek kapcsán kíváncsiak voltak az ügyfelek véleményére is.

Eső, tömeg, ideges-, fel-alá rohangáló emberek. Nagyjából ezekkel a szavakkal lehetne összefoglalni a tegnapi napot, amely ha nem tudnánk, hogy milyen hét van, gyakorlatilag egy átlagos hétfőnek is elmehetne.

Amikor a baráti társaságban senkinek sem született még gyermeke, vérre menő vitát folytattunk arról, vajon mekkora részt kell vállalnia a társadalomnak a következő generáció felneveléséből.

Maga sem tudja Civil Összefogás Fórum, hogy kit jelentett fel üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás miatt az ügyészségen, de ettől a devizahitelesek sorsának jobbra fordulását reméli. Amit tesz pedig, a bajban lévő adósok cinikus becsapása.

Csilingelő apró vagy zizegő papírbankó? Mindegy, akármilyen pénzt talál az ember, annak jobban örül, mintha kölyökkutyát simogatna vagy csokit majszolna – a brit kutatók szerint.

Csak frontálisan ne! Ez volt az első instrukció az oktatómtól, aki beavatott a közúti közlekedés szabályaiba.

Volt olyan pillanat az ­éle­tem­ben, amikor egy SMS-nek is örültem volna. A pasas közel három év után elugrott egy barátjához, és elfelejtett hazajönni. Halálra aggódtam magam miatta, pedig csak ki akart szállni a kapcsolatunkból.

Ismerik? Egy idős úr és két nő utazik a vonaton. Az egyik nő, a szőke így szól a barnához: – Te, ez az öregember olyan ismerős. Nem lehet, hogy Szent István? – De hülye vagy. Szent István már ezer éve halott.

Ezt sem hittem volna: egyetértek Deutsch Tamással. Ő is kiakadt azon, hogy a drága Fradi-drukkerek tegnap a napokkal ezelőtt elhunyt lágerparancsnokot, Csatáry Lászlót éltették a szombati bajnokin – természetesen (?) épp a zsidó gyökerű...

Nem fog kiállni az unió egyetlen nagyfőnöke sem, hogy elmondja, mennyire elege van a magyar kormányból, és itt az ideje, hogy megrendszabályozzák őket.

Ábel zavaros srác, de képtelen lenne embert ölni. Mindezt akkor gondoltam magamban, amikor tavaly interjút készítettem vele.

Méghogy itt bárminemű válság vagy recesszió lenne? Nadrágszíjat kellene húzniuk az embereknek vagy új adókat vetnek ki rájuk egy csinos kis megszorító pakk formájában? Ugyan már, hát hol élnek maguk?