Vélemény: Tízezer perc

Képviselői sorban nyilatkozzák, hogy számukra az iskola nem értéksemleges, hanem a konzervatív, keresztény világnézet átadásának intézménye. Céljuk az úgynevezett rend és fegyelem – ezzel veszik meg a primitív szülők jelentős részét –, és a központi akarat érvényesítése. Imádkozzál, és dolgozzál, és kussoljál! Ez az orbáni ideál.

Nem firtatnám én itt, hogy mennyiben konzervatív és keresztény az a világnézet, amit Rózsikáék állami erőszakkal terjesztenek, de arra muszáj felhívnom a figyelmet, hogy ha véletlenül az is lenne, aminek mondják, az csak a magyarok egy részének világértelmezési kerete. A statisztikák szerint még csak nem is a többségé.

Ők hatalmi szóval, az állam erejével mindenkit arra kényszerítenek most, hogy a gyermekét ebben a világértelmezésben neveltesse, mert a többség számára nincs más lehetőség, hiszen az összes önkormányzati iskolát államosították. Szerintük én, ő, a másik, akik nem így gondolkodunk és nem ezt az utat szánjuk a gyerekünknek, alkalmatlanok vagyunk arra, és jogunk sincsen rá, hogy megválasszuk a gyermekünk nevelésének tartalmát. Majd ők megmondják, hogy milyen legyen, hogy gondolkozzon a mi gyerekünk, mert jobban tudják, mert megtehetik.

A polgárság Európában száz évig harcolt, hogy kiszabadítsa magát az egyházak és az állam magánéletet uraló befolyása alól. Orbán rezsimje most visszafordul, és újra a csuhásoktól várja, hogy engedelmes állampolgárokat neveljenek a rendszerüknek.

Ez az igazi diktatúra, mert kiskorúként kezel milliókat, mert elveszi a jogomat, hogy szabadon megválasszam, hogyan gondolkodjam, éljek, hogy neveljem a gyerekemet. Ez a diktatúra, mert nem csak a magéletünket akarja uralni, de a lelkünket is.