Vélemény: Állatok!

Volt, aki majmot, teknőst, mások tevét, sőt, olyan is akadt, aki egy tenyérnyi madárpókot csempészett ki egy vadasparkból.

Én is rajongok az állatokért, világéletemben imádtam vol­na egy wombatkölyköt, simán ellaknék a másfél szobás lakásban egy kistigrissel, úsznék a Balatonban egy bébivízilóval, megülnék egy jakot, és arra sem mondanék nemet, ha kengurubébi pihenne a farmerzsebemben. De hogy egy állatkerti látogatáson azon járjon az agyam, hogy miként tudnék egy makit a kabátom alá rejteni, azt elképzelni sem tudom! 

Szomorú tény, hogy a kleptomániások mindent elvisznek, ami nincs lebetonozva, de álmomban sem hittem volna, hogy élő állatokat is meglovasítanak – hogy stílszerű legyek. 

Azt pedig elképzelni sem tudom, mit kezdenek a hazavitt vadállatokkal? Házi kedvencet csinálnak belőlük? Eladják őket cirkuszoknak? Ne adj’ isten megeszik? A legjobb esetben – bár ez is nagyon rossz – szabadon engedik őket. Így fordulhat elő, hogy kétkilós aligátorteknős bújik elő a főváros csatornájából vagy piranhát találnak egy Esztergom melletti halastóban. 

Ha így megy tovább, pár száz év múlva annyi vadállat lesz szabadon, hogy – észre sem vesszük – az emberiség lecsúszik a tápláléklánc csúcsáról.
Na, akkor leszünk majd nagy bajban, mehetünk az állatkertekbe a megüresedett ketrecekbe, hogy biztonságban érezzük magunkat. Az állattolvajoknak ezért nem is kívánhatok mást: ha kirándulni mennek, az az éhes puma szaladjon velük szemben az erdőben, amelyiket ők engedtek szabadon!