Vélemény: Tízezer perc

A kormányzó párt ráadásul nemcsak ígér, de ad is. Támogatást mindenkinek, aki csak a keze ügyébe esik! Pénzt kapnak a cukorrépa-termelők, stadiont a városok, ötszázmilliót a sportlövők, milliárdokat a focisták. Olcsóbb gázt, villanyt, távfűtést az emberek, és még csak most jön a rezsicsökkentés következő hulláma. A Fidesz joggal mondja, hogy ő nem csak ígér, de tesz is az emberekért.

Olyan kétségkívül nem volt még, hogy a szegényebb háztartások költségvetésének felét-harmadát kitevő közüzemi díjak érdemben csökkenjenek, és most ne nézzük, hogy mi lehet ennek a következménye. Az ellenzék a szabadság és a demokrácia ígéretével kampányol 2010 óta, ám ez az ajánlat nem vonzott eddig tömegeket.

Úgy látszik, a demokráciára, és a szabadságra nincs nálunk akkor igény, mint az olcsóbb szemétszállításra és a kisebb gázszámlára. Felismerve ezt az MSZP, maga is ráfordult az anyagi boldogságra! Ígér körkörösen, mint Für Lajos, mindenkinek mindent. Jobb egészségügyet a betegeknek, bár azt nem mondta el, hogy milyen is lenne az.

Azt sem részletezték, hogy milyen lenne az általuk reformált oktatás, de azt állítják, hogy jobb. Nagyobb nyugdíjat, magasabb béreket, több munkahelyet, és így tovább föl, a csillagos égig.

Azt persze egyikük sem mondja meg, hogy miből. A Fidesz nem dicsekszik azzal, hogy az általa most osztogatott pénz nagyobb része az undok uniótól van, kisebb része meg hitelből. Az MSZP ígéreteinek is titok még a fedezet, ha van egyáltalán. Mi meg elbódulunk, számolgatjuk azt, ami nincs, aztán bamba ábrázattal, révülten, újra megválasztjuk azokat, akik nem kellenek nekünk.