Brutális mértékben nőtt az alapvető élelmiszerek ára az elmúlt években Magyarországon, Izland mögött a második helyen állunk a drágulási listán. 2005-höz képest átlagosan 64,45 százalékkal több pénzt hagyunk a boltokban az élelmiszerekért.
Egy áruházlánc felmérése szerint egy létminimumon élő magyar ember egy hét alatt mindössze 1 kiló rizst, fél kiló száraztésztát, fél kiló zsírt, 1 doboz tejfölt, 6 szem krumplit, 4 almát, 1 paradicsomot és paprikát, s 1 fej vöröshagymát...
Több mint 380 ezer lejárt minőségmegőrzési idejű, légylárváktól hemzsegő tojást foglalt le és semmisíttetett meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ügyek igazgatósága egy Bács-Kiskun megyei tojáscsomagoló...
Bedőlnek a vevők a sokat ígérő ábráknak és a részigazságot tartalmazó vagy magyarul érthetetlen feliratoknak. A Bors rávilágít néhány félreérthető vagy már a szabályokat is áthágó trükközésre.
Jelentősen csökkentek az élelmiszerárak a tavalyihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A vásárlók azonban nem így érzik, szerintük legfeljebb nem nőttek, volt, aminek emelkedett is. A termelők szerint a hasznot a kereskedők...
Trükköznek az élelmiszergyártók: miután az árra érzékeny vásárlóktól nem kérhetnek többet, a mennyiség csökkentésével emelnek árat. Az egyik sörgyártó például áttért a fél literes üvegről a négydecisre.
Élettani okai is vannak a tavaszvárásnak. Sokan talán túlzottan is sok mindent várnak a tavasztól, és érdekes, hogy a férfiak nagyobb arányban remélnek pozitív változást a párkapcsolatukban és a szerelmi életükben, mint a hölgyek.
A só káros, csak a teljes kiőrlésű gabona az egészséges, a vörös hús veszélyes – és még számos olyan, régen felállított szabály él a köztudatban, ami mára már elavult. A táplálkozással foglalkozó szakemberek jelenlegi kutatásai...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.