163. oldal - Bezzeganya

Új sorozatunkban napról napra összefoglaljuk az aktuális hazai és külföldi híreket, melyek (leendő) kismamákat, kispapákat, szülőket érdekelhetnek a terhességtől a szülésen át a gyermeknevelésig. Lapszemlénkben friss kutatásokról, eredményekről, kulturális eseményekről, érdekességekről, oktatásról is beszámolunk majd, de helye van különböző tippeknek, színes híreknek és humornak is. Kommentben ti is kiegészíthetitek azoknak a cikkeknek a linkjeivel, melyeket érdekesnek tartotok.

Hová a csudába vigyem őket, tűnődik az ember lánya egy gutaütötten meleg szombat reggelen, ahol biztos mindenki jól érzi magát, nem kell átszelni érte a fél országot. Elsőre eszembe juthat persze a strand, csakhogy a pesti strandok megközelíthetőbb darabjai  így augusztus elején nagyjából extrémsportnak számítanak, a maguk 3 ember per négyzetméter látogatottsági átlagával, zsúfolt vagy nem létező parkolóikkal, végtelen soraikkal a büfék előtt, már pedig én ma nem főzök, nem én.

1835-ben a zongoravirtuóz Liszt Ferenc, Eszterházy herceg egyik szolgájának fia Svájcba szökött szeretőjével, a terhes Marie Catherine Sophie de Flavigny-nal. (Férjezett nevén d’Agoult grófné.) Gentben született meg 1835. december 18-án első gyermekük Blandine. Őt Cosima követte, Itáliában a Comói-tónál jön világra 1837. december 24-én, majd 1839. május 9-én Daniel. Ahogy illik, mindhárom gyermek dajkaságban töltötte első éveit. A gyönyörű Marie követte Lisztet koncertkörútjaira. A szenvedélyes románc azonban nem tartott soká, Marie őrülten féltékeny volt, unatkozott. Elhagyta Lisztet, visszatért Párizsba, irodalmi szalont alakított, írni kezdett.

Öt gyerek után korábban lehet nyugdíjba menni Lettországban

Az alábbiakban összefoglaltuk, hol és hogyan lehet igényelni a szülőket érintő juttatásokat (gyes, gyed, családi pótlék, tgyás, anyasági támogatás, kisgyerekes bérlet), és milyen dokumentumok szükségesek hozzá.

Nemrégen szereztem tudomást arról, hogy Magyarországon egy apa nem sokkal a fia nagykorúvá válása után (azt megvárta, hogy lediplomázzon) keresetet nyújtott be a bírósághoz azzal, hogy a gyerekét kötelezzék 30.000.000.- HUF megfizetésére. Mindezt azzal indokolja az apa, hogy a fiát ő tartotta el, és legalább ennyibe került a felnevelése és taníttatása. Az apa és a fia kapcsolata jónak mondható volt egészen eddig. Szeretném tudni, ki-hogyan vélekedik a fentiekről! Véleményetek szerint ez normális? Helyénvaló? Egy ilyen beállítottságú ember vajon miért vállal gyereket? A környezetemben élő szülők soha nem számolgatták, mennyibe is kerül egy gyermek eltartása és felnevelése. Többen a még kicsi gyermeküknek spórolnak lakásra, továbbtanulásra, a porontyuk életkezdését megkönnyítő dolgok foglalkoztatják őket. Vajon hogyan jut el egy szülő addig, hogy a saját gyerekéből akar hasznot húzni?!

Nem sietted el a kijövetelt, szépen fokozatosan haladtunk a fájások lépcsőjén a cél felé, gyakran elbizonytalanodtam és hívtam a szülésznőmet, bár inkább bába ő, hogy mit gondol. Szerette volna, ha megyünk, de én nem éreztem elég erősnek az 5 perces fájásokat, semmikképpen nem akartam korán érkezni. Ebéd után még egy rövid alvást is engedélyeztél a megritkult fájások között, mikor azonban a kávémat kora délután megittam, olyan elementáris erővel törtek rám újból, hogy jobbnak láttam azonnal indulni. Autóban vajúdni kifejezetten rossz, az egyik kezemmel próbáltam kapaszkodni az ajtó fogantyújába, a másikkal pedig vagy a műszerfalat vagy a nadrágomat markolásztam, és közben próbáltam mélyeket lélegezni, mikor jött a fájás. Egészen szürreálisnak tűnt a kinti világ, mintha egy elmosódott film ment volna az üvegen túl. Egy piros lámpánál egy autóból a sofőr figyelte szenvedésemet. Vajon tudta, hogy szülni megyünk?

Előzmény: a zöldséges megalázta az anyukát a gyerekei előtt, és ki akarta dobni az üzletéből.

Furafaki egyébként oly sok fő- és mellékproblémával rendelkezik, hogy bizonnyal nem árt elmesélnünk születése történetét.

Nálam javában dúl a befőzés szezonja, ezért gondoltam, hogy most erről írok egy keveset, úgy emlékszem, volt olyan is köztetek, aki ezt kérte.

Az alábbiakban összefoglaljuk a hatályos törvények alapján a kismamákat, gyermeket nevelő családoknak járó pénzbeli juttatásokat: jogosultság, összeg, feltételek a családi pótlék, tgyás, a gyet, a gyes, a gyes extra, a gyed, a gyed extra és a kismamabérlet igényléséhez.

Én tulajdonképp meglettem volna nélküle, majd meg is írom miért, de anyám úgy tűnik, mostanában sokat találkozott a tévében a MÁK-reklámokkal, és valahogy eldöntötte, babakötvény nélkül nem élet az élet, nem mintha a szimpla párnaciha, befalap, TBSZ-számla vagy hasonló beltartalmát egy szép napon hirtelen felindulásból elinnánk, befektetési életbiztosítás meg ugye elvből nincs. Szóval anyám fejébe vette, hogy babakötvény az kell, ide is nyomott egy közepes összeget, hogy rakjam be a Nagynak, akinek amúgy állam bácsi még egy fillért se tejelt születése alkalmából, de babakötvényt csak szülő nyithat, szóval rajtam állt meg az egész.

38. hét

Közepesen higgadt indulatposzt egy valójában szóra se érdemes javaslatra

Egy mai esetet szeretnék leírni. Eddig semmi hasonló nem történt velem, mondhatni megdöbbentett kissé. A szokásos délelőtti sétánk végeztével beugrottunk egy közeli zöldségeshez a három gyerekkel. Az előttem lévőt szolgálta ki az eladó, majd a fizetés végeztével még csevegtek tovább. Egy idő után közbeszóltam: megkérdeztem, hogy vehetek-e gyümölcsöt, vagy kiszolgál? Ugyanis ki van írva, hogy gyümölcsöt nem szabad fogdosni, az eladó segítségét kell kérni a szedéséhez. Jött, majd szedett a zacskóba. Megkérdeztem, hogy hagymát, paradicsomot szedhetek-e magam. Ezt válaszolta: „Ki van írva, hogy gyümölcs, el kell olvasni!” Mondtam, hogy a paradicsom is puha, gondoltam, megkérdezem. Folytatta: „Mondtam , hogy gyümölcs!” Én: „Oké, csak gondoltam, hogy megkérdezem, nehogy baj legyen belőle, mert a paradicsom puha, ha leesik, plöttyedt lesz. Aztán megjegyeztem, hogy úgy emlékszem, a paradicsom is gyümölcs amúgy.

A legtöbb nő számára a terhesség élete leggyönyörűbb időszaka – még akkor is, ha fizikai értelemben számos változás kíséri. Ugyanakkor a hormonális változások és az életvitelbeli újdonságok károsan befolyásolhatják az intim zóna egészségét.

Kicsivel – könnyebben. Kisgyerekes mindennapok praktikusan XIII.

Ott kezdeném, hogy én sosem akartam gyermeket. Abszolút alkalmatlannak tartottam magamat a gyermekvállalásra. És mit ad az élet? Kétszer is ikerterhességet. Az első nem volt tudatos, viszont megfelelő ébresztő volt az anyai énemnek, amit addig sosem éreztem. Az első ikerterhesség sajnos nem sikerült, kivették mindkét petevezetékemet. Akkor és ott nem volt olyan nagy trauma, mert mindig pozitív gondolkodású voltam, és csak előre akartam nézni. Csak az zsibongott a fejemben, hogy lombikkal akár 5 gyermeket is szülhetek, és soha többet nem lesz gondom a fogamzásgátlással. (Az orvosok ezzel viccelődtek) A trauma most, öt év után ért utol. Most érzem a következményeit. De erről később.

Ha valaki ma a szobában punnyad valami képernyő előtt, annak jó eséllyel nem sikerült eljutnia valami vízpartra, hegytetőre vagy hasonlóra, a városban meg meleg van, a városi strandon ezen felül tömeg. Na így se ússzátok meg - lesz itt vízpart meg látványosság meg efféle, na jó, hegytető az nem lesz, mert az ország újfent reklamírozott tája az pár kunhalomtól eltekintve lapos.

A kukákat valaki felborogatta az éjjel, ami bennük volt szétszórva hevert a hajnali kikötő halszagú sikátorában. A vörös macska puha léptekkel kerülgette a koszlott ruhákat, büdös ételmaradékokat és megsárgult, koszos papírdarabokat. Az egyik zsírfoltos, felpöndörödött sarkú papír felkeltette a figyelmét és leült mellé. Mancsával óvatosan kisimogatta a papírdarabot, így már jól látszott, hogy a Kikötői Hírharang egy régi számának vezércikkébe akadt. Tulajdonképpen a fényképre lett figyelmes: egy jól ismert kisfiús mosoly szelídítette borostás arc, félszemén fekete bársonykötés, vörös bársonyzubbonyán fénylő aranygombok…Don Martalóc! – dobbant nagyot a vörös macska szíve.

A békefenntartó katonák általában nem azt a feladatot kapják, hogy a helyi lakosok egyéni problémáin segítsenek. A Daily Mail cikke beszámolója szerint az akkor 44 éves Wayne Ingram brit katona mégis ezt tette. Állítása szerint egész életét megváltoztatta, amikor valaki bemutatta az akkor négyéves, bosnyák Stefan Savic apjának, aki meghívta otthonukba.

Az elmúlt hónapokban több ilyen-olyan céges délutáni “élvezzük egymás társaságát” rendezvényen vettem részt. Ezeknek a menete mindig ugyanaz, kiválaszt a szervező egy helyet, odamegyünk, beszélgetünk, megiszunk 1-2 sört, majd mindenki hazamegy.

37.hét

Berepült  a szerkesztőségbe pár könyv nemrégen, kettőt ebből kifejezetten elsőgyerekes szülőknek szánták, a harmadikat viszont bárkinek, aki szívesen megértené jobban az autisták világát, és kíváncsi arra, mit ír saját életéről és belső világáról egy 13 éves autista fiú, aki egy szót sem beszél, de azóta már több szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvet is publikált, amelyek eljutottak a világ ilyen távoli sarkába is, mint Magyarország.

Na, ne járjunk a cipőnk mellett, morrantottam, mikor nyaralástervezés előtt kegyetlenül forintosítottam az addigi  "nyári" kiadásokat: a Nagy még iskolaidő végén osztálykirándulás helyett rendezett ötnapos balatoni "erdei" iskoláját (a háromnapos osztálykirándulás az eredetileg tervezett helyszínre talán még ennél is többe lett volna), az idén először bevállalt külföldi nyelvi tábort, az ehhez kapcsolódó extrákat, hogyaszondja túracipő, melegítőfelső, új labda  a kipukkasztott helyett, a jó biziért is kapott nem túl drága fényképezőgép, a pár napos családi kiruccanás múzeumi belépőinek, fagyijainak, autópálya-matricájának ára (szállás a nagyinál, ingyen...) és a többi.

Ha valaki férfiként akkora tehetséggel van megáldva, mint Camille Claudel, világhírű és elismert művész lehet. Mint például Auguste Rodin, akinek nevét még a művészetre kevésbé fogékony átlagember is ismeri. Camille tehetsége és élete majdhogynem kárba veszett, csak jóval halála után érdemelt figyelmet és elismerést csodálatos szobrainak. A kor, amelyben élt, és Rodin, a szerető és mester nem engedték neki, hogy kilépjen a fénybe. Árnyékban maradt, és élete végén sem találta meg a megnyugvást.

Kicsivel – könnyebben. Kisgyerekes mindennapok praktikusan XII.

Tudom, lerágott csont, amiről írni készülök, de mostanában mégis sokszor eszembe jut, és sokat gondolkodok ezen a témán. Miért pont egy kisgyerekes blogra készülök elküldeni? Sok az olvasó, a többség párkapcsolatban van, így talán találok néhány olyat, akit hozzám hasonlóan foglalkoztat ez a dolog. Magamról annyit, hogy kicsivel több mint 5 éve vagyok együtt a párommal, nem vagyunk házasok, de van egy 10 hónapos kislányunk. Én hozzá ezidáig hű voltam, és nem is tervezem másként. Ő két évvel ezelőtt egyszer megingott. Új munkahely, és az egyik kolleganőjével kölcsönösen tetszettek egymásnak, ami a velem való kapcsolatára is kihatott. Igazából nem tudom, mi történt köztük pontosan, nem is hiszem, hogy valaha meg fogom tudni, ő azt állítja, nem volt semmi végül, amit én hol elhiszek, hol nem.

Földiepres, vaníliás,