212. oldal - Bezzeganya

A La Leche Liga Magyarország és a „Szoptatásért” Magyar Egyesület a Margitszigeten idén 2012. augusztus 4-én, szombaton újra megrendezi hagyományos „Séta a szoptatásért” című rendezvényét. A program a Szoptatás Világhetének idei témájához is kapcsolódik, melynek címe: „Értsük meg a múltat – Tervezzük a jövőt!”. A szervezők azt kérdezik: „Miért kell a közvélemény figyelmét újra és újra felhívni olyasmire, aminek tulajdonképpen természetesnek, magától értetődőnek kellene lennie?”

A legkorábbi fehérnemű-ábrázolás egy ókori szicíliai mozaikon látható. Női atléták keblüket egy pánttal kötötték át. A középkorban rövid vászoninget viseltek a nők. Ebből alakult ki később a kombiné. A 19. század fenék-, illetve melltájékon kitömött alsóruhái homokóra formával ajándékozták meg a nőket.

Véleményem szerint nem évekből, napokból vagy órákból áll az életünk, hanem pillanatokból. Pillanatokból, amelyeket vagy megélünk, vagy nem. Vagy átélünk vagy nem. Vagy szeretjük vagy nem. Vagy emlékszünk rá vagy nem.

Apák a fotelban

A Human Rights in Childbirth hágai nemzetközi konferenciáról szóló sorozatunk befejező része

Mikor első osztály után első nyaramat töltöttem, olvasnivalót kerestem, nagymamám mindig is könyvmolynak nevelt, elég sikeresen. Addig-addig, hogy kezembe akadt egy írást: Peti, Ida és Picuri. Ez egy felvilágosító könyv, ahogy azóta megtudtam. Nagyon izgalmasnak találtam. Nem volt ijesztő. Kedvesen meséli el a megtermékenyítéstől a szülésen át a baba hazaviteléig az eseményeket. Anyukámnak nem tudtam elmondani, mekkora tudásnak jutottam a birtokába.

Nincs meg régi melód, de mennél már dolgozni, gyes mellől vagy utána? Ne feledd a Start Bónusz kártyát kiváltani, ha jót akarsz a leendő foglalkoztatónak (és közvetve magadnak) - ha meg feledted egy korábbi melónál, még akkor is lehet, hogy jár neked.

A fiam 18 hónapos és szopik. Ezt a tényt napról napra nehezebben viselem. Ő a harmadik gyerekünk. A nagylányom 24 hónapos koráig szopott, a nagyfiam 21 hónapos korában választotta el magát. Hat hónapos korukig mindketten csak anyatejet kaptak. Mindkettőnél jól működött az elválasztás: a hozzátáplálásnál havonta kiváltottunk egy-egy szoptatást szilárd étellel, így egyéves korukra már csak reggel ébredés után és este lefekvés előtt igényelték az anyatejet.

Ha a várandós nő a terhesség nyolcadik hónapja után is folytatja a munkát, az hasonlóan káros lehet a magzatra nézve, mint a dohányzás - erre az eredményre jutottak brit kutatók.

A fiam után ikerlányokkal lettem terhes, ami igen csak nagy sokkot okozott és váratlanul érintett. Bevallom őszintén, a kezdetekkor eléggé skizofrén lettem, hol sírhatnékom volt a gondolattól, hogy 3 pici lesz mellettem, hol a rózsaszín felhők legtetején lubickoltam örömömben. Csodálom, hogy szegény férjem nem akadt ki, eléggé szürreális hangulatingadozásaim voltak. Az uh is tiszta filmbeillő volt, nézte a doki a monitort és közölte, hogy jól vannak. A férjem meg úgy gondolta, hogy a doki konstatálta, hogy a baba meg ÉN is jól vagyok. Aztán amikor leesett neki, hogy a többesszám nem rám vonatkozik akkor falfehér lett és azt a felettébb értelmes kérdést tette fel, hogy hogy lettek ott ketten?

A gyerekkorom, sok más mellett, az anyagok bűvöletéből állt. Éjjel melegem volt, lemásztam az ágyról, és a hűvös, sima parkettára nyomtam az arcom. A lábam a puha szőnyegen, éreztem minden szálat. A plafonon néha halvány fény játszott, amikor egy-egy autó ment el az utcán. Mindennek volt tapintása, íze és szaga.

Bűnnek, büntetésnek, sorscsapásnak tartották valaha. Ma is sokan fogyatékosságként, betegségként élik meg a meddőséget, olyan hibaként, amelyet titkolni, szégyellni kell. "Maga a szó - ha nem is orvosi értelemben - valóban negatív tartalmat hordoz, eredménytelenséget, hiábavalóságot társítanak hozzá" - mondja Lázár Erika, szülész-nőgyógyász főorvos, akinek egyik kedvelt és gyakorlott szakterülete a meddőség.

Egyéb ötlet híján most a lányom és a fiam kedvenc ételeiről írok.

Kína.

Sosem voltam az a típusú lány, aki az esküvőjéről és az anyaságról álmodozik. Amikor körülöttem elkezdtek férjhez menni az ismerőseim, nem értettem, mit lehet napokat-heteket azzal tölteni, hogy valaki kiválassza a virághoz illő terítőt vagy a meghívó betűtípusát. Persze nem szólom le őket, de ekkor kezdtem először azon gondolkodni, hogy talán nem vagyok „társadalmi nő”, csak „biológiai nő”.

Korábban írtunk már arról, hogy a férfiaknak milyen eljárással tudják elkötni az ondóvezetékét. A vasectomia végleges, és kevés mellékhatással járó ambuláns műtét, mely a magömlést nem gátolja, de meddővé teszi a férfi pácienst. Magyarországon mégis alig-alig találni olyat, aki vállalná (vagy bevallaná, hogy vállalta) a kisműtétet, holott becslések szerint több mint hatvanmillió ilyen műtéten átesett ember él a világon.Ebben a posztban a világháló fórumainak a bugyraiban merültünk el, és megpróbáltuk összegyűjteni a vazektómiáról szóló különféle véleményeket.

35. hét

A gyerekek felénél elmaradhat a reggeli, de ha mégsem, akkor többségük párizsis vajas zsemlét kap, derül ki egy korábbi kutatásból.

A terhesség alatti és utáni túlsúly nagyon közkedvelt téma mostanában. Tőlem is sokat kérdezték már a terhesség alatt is, hogy hogyan és mikor kezdem el ledolgozni a felesleget. Aztán szülés után 5-6 hónappal jöttek a poénos utalások meg a bezzeganyák emlegetése, akik főleg a celebek köréből kerültek ki. Amikor elmondtam, hogy én még nem szeretnék tornászni, láttam, hogy nem értik, miért.

A gyerek kilép a medencéből. Vizes lábnyomai mutatják útját a kövön. No, meg hangos gágogás kíséri. Lúdtalpas. Ha valakinek lazábbak az ízületei, vagy egyszerűen nem elég erősek a megfelelő izmai, semmi baj. A lúdtalp kisgyerekeknél 3-10 éves kor között a rendszeresen végzett, napi tízperces, és legfeljebb félórás lábtornával javítható. A gyakorlatok tárháza annyi feladatot rejt, hogy egy ideg biztos lesz mit variálni a kicsik kora és ügyessége szerint.

Dani és Ricsi három hónaposak. Dani apukája rendszeresen odahajol kisfia fölé és szeretgeti, gügyög neki, játszik vele. Ricsi apukája számára a baba csak egy unalmas és néha hangos kis családtag. Nem igazán tud vele mit kezdeni. Ha kettesben maradnak, hamar gondolataiba feledkezik.

A hágai szülési konferenciáról szóló sorozatunk folytatódik.

Az ember folyamatosan változik. Sokszor direkt szeretne, de olyankor persze nem könnyű. Más változások ellen pedig nem tehetünk, még ha tiltakozunk is ellenük. A változásra vannak esetek az én életemben is. Például teljesen máshogy viszonyulok az anyasághoz az első, majd a második gyermekem megszületése után. Ezen sokszor magam is meglepődöm. Természetesen mindkét gyermekemet ugyanúgy és egyformán szeretem, magát az anyaságot élem meg másként.

Kilenc hónapos lett a lányunk. Hihetetlen. Párom (nem emiatt) kivett egy hét szabadságot, hogy pihenjünk, meglátogassuk a rokonokat. Anyukám hirtelen szintén kivett három napot, így én a babával már szerdán lementem.

Koktélcseresznye korábbi írására szeretnék reagálni. Olvasva a történeteket nagyon sajnálom, hogy ezek az anyák nem 30-40 évvel ezelőtt szültek. Nem volt UH és több olyan vizsgálat ill. gyógyszer sem, amit a mai vén fejemmel most sem értek. A terhesség alatt 4 vizsgálat volt kötelező és nem volt fogadott orvos.

Tisztátalan. Így tekintettek régen a menstruáló nőre. Az Ószövetségi szövegekből kiindulva a nép körében számos tiltás jött szokásba. Volt, ahol úgy tartották, hogy a süteménytészta nem kel meg, a tej megsavanyodik, ha menstruáló nő ér hozzá. Menstruáló nők nem tehettek el befőttet, nem savanyíthattak káposztát és uborkát, mert megromlott volna. Vajat köpülni sem lehetett. A szántóföldre sem illett kimenniük, mert a búza elszáradhatott, vagy jég verte el a határt. Hószám alatt virágot sem vethettek, és a gyümölcsfa is kiszáradt volna, ha gyümölcsét akarták volna leszedni. Juhok, méhek közé sem mehettek, lovat és lószerszámot nem érinthettek, mert az állatok elpusztultak, de legalábbis károsodtak volna. Lélegzetüktől a virágok elhervadnak, ha kancára ül, az torzat szül, sörfőzdébe, borospincébe nem mehetett akinek megvolt. A középkorban még az áldozástól is eltiltották a keresztény asszonyokat ezekre a napokra, sőt néhol egyenesen be sem engedték őket a templomba. Egy franciaországi parfümgyárba pedig még a 70-és években sem mehetett nő a ciklusa alatt. És ha arra gondolunk, hogy régen nem lehetett beugrani a drogériába tamponért, betétért, hát nemcsak a kímélet e fura megbélyegző megnyilvánulásai miatt nem irigyeljük őseinket.

Idén úgy néz ki, ugrottak a nyaralási terveinknek, nem tudunk elmenni sehová, legfeljebb egy-egy rövidke kirándulásra. Először szidtam mindenkit, aki ehhez hozzájárult, aztán rákattantam arra, hogy HA ekkor-és-ekkor ezt-és-ezt csináltam volna (jellemzően valami szarokbele avagy sajátpecsenyesütögetős típusú tevékenységet) akkor most nem lennék csalódott, és mennyivel előrébb tartanék. Majd szokásom szerint a másoknak-még-szarabb gondolatokat hívtam segítségül, és hamar meggyőztem magam arról, hogy a nincsen való picsogás helyett érdemesebb volna a vanra koncentrálni és az új perspektívából nézve is megtalálni a jó dolgokat.

Tavaly ősszel végre kiderült, kábé meddig lesz a cégünk. Amikor idejöttem dolgozni, tudtam, hogy határozott időnk van, hiszen egy kétéves EU-s pilot programban dolgozom. Azonban a pontos zárás sokáig kérdéses volt.

Emily Elizabeth Dickinson 1830. december 10-én Massachusetts Amherst nevű városában született. Tekintélyes New England-i család sarja, őse, Nathaniel Dickinson 1630-ban érkezett a vidékre. Édesapja Edward Dickinson ügyvédként dolgozott, 1842 és 1843 között a massachusetts-i szenátus, majd a washingtoni Kongresszus képviselője, a Whig párt tagjaként.  „Szíve tiszta volt és szörnyű” - vallotta Emily a szigorú apáról. Édesanyja, Emily Norcross Dickinson gyakran betegeskedett. „Anyám a gondolatot nem sokra tartja” – írta később lánya. Anyja krónikus idegi betegségeit talán a viktoriánus korra jellemző bezártság és mindenben kötelező alárendeltség okozhatta. A házaspárnak három gyermeke született, a legidősebb, William Austin Dickinson, Emily, és húguk, Lavinia Norcross Dickinson (becenevén Vinnie). Lavinia szerint a családban mindenkinek sajátos szerepe volt: az apa hitt, az anya szeretett, Austinnak ott volt a város, Emilynek gondolkodnia kellett, Vinnie pedig a háztartást irányította. 1856-ban Emily legjobb barátnője, Susan Gilbert és bátyja összeházasodtak és a szomszédba költöztek. 1840-től Emily az Amherst Academy-be kezdett járni, mely csak két évvel Emily érkezése előtt kezdett el lányokat fogadni falai közé. Az iskolában változatos tárgyakat tanítottak, a klasszikus irodalom mellett megjelentek a természettudományok is. Társaival Láthatatlan csapda és Shakespeare klub néven alapított titkos társaságokat és az Erdei levelek című iskolaújságba írt. Életre szóló barátságokat kötött az iskolában.