214. oldal - Bezzeganya

Előzmények: viszonylag gondtalan terhesség, vége felé (31-32.héttől) nem nőtt a baba, toxémia, Sote1-en 5 hét, császármetszés a 36. héten, picike, de egeszséges és gyönyörű kisfiú, intenzív osztály 1 hét, influenzajárvány miatt látogatási tilalom, 1 hét PIC, másik kórház, otthon. A boldogság illetve boldogtalanság nekem sok apró dologból áll össze. Ilyenből rengeteg volt a terhességem alatt, némelyik még most is megríkat, némelyiktől még most is vinnyogok a röhögéstől. Néhányat le is írtam:

Mennyi az annyi? Mennyi itthon és mennyi külföldön? A családi pótlék máshol is csak a hideg vízre elég? Hány hetet maradhatnak szülési szabadságon Angliában, Írországban, vagy a szomszédainknál?

Nem egy, nem két szülő fejében fordul meg a gondolat: Vajon hogyan nevelhetek boldog felnőttet a gyerekemből?

Sikeres volt a családon belüli erőszak büntetéséért indított népi kezdeményezés; az Élet-Érték Alapítvány a szükségesnek csaknem a dupláját, közel 100 ezer érvényes aláírást gyűjtött össze; az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdán ezért úgy döntött, hogy a kezdeményezés eredményéről tájékoztatja az Országgyűlést.

Elégedetten vigyorog, hami jön. Kicsit izgulok. Salátafőzelék a menü. Hát, mit mondjak, már hozzáedződtem a pempőkékhez, de ez mindennek a teteje. Színe, íze, illata… jesszus, szegény gyerek. Pedig igyekeztem a legjobbat kihozni belőle. Alaposan megmostam a leveleket, egy tál, kiolvasztottam a falatnyi husit, még egy tál. Hámoztam, szeleteltem, két kés, vágódeszka. Két kis fazék, az egyikben a sali párolódik, a másikban a husi meg a krumpli, aztán előkerült a szűrő, majd a botmixer. Konyha romokban, de a nagykönyvek szerinti, egészséges, friss ebéd előállt.Nem sértődöm meg, ha ezt most nem eszed meg, mondom neki, de azért biztatóan mosolygok. És nyitja a csőrét. Nagyra. Ízlelget… vigyorog. Megint nyitja, s közben elégedetten dünnyög. És egyre gyorsabban nyitja, várja, kívánja a falatot. Itt kezdődik a baj.

29. hét

IPhone, kakaó, ruhák, cigi. Mi a közös bennük? Az, hogy mindennapos használatban vannak. Hogy rengeteg fogy belőlük. És persze, hogy gyerekmunkások is részt vesznek a gyártásukban.

Mi a groteszk? A végső kérdés: A filmek mellé ajánlok egy másik Örkény-egypercest is:

Egy befolyásos brit bioetikai csoport szerint bizonyos örökletes betegségek magas kockázata esetén lehetővé kellene tenni a lombikmódszert választó szülőknek, hogy két nő petesejtjét használhassák fel az embrió létrehozásához.

Összepakoltunk, nekivágtunk, elindultunk apa után az idegen, külföldi városba. Ott fogunk lakni, jó? Próbálkoztam sután. Hahahaha. Anya, szomjas vagyok, volt a válasz.

A terhesség alatt nagyon megijedtem a különböző élménybeszámolók miatt. Mindenki elmondta, hogy pár évre felejtsem el a fodrászt, a kozmetikust, a romantikus vacsorát, egy film megnézését vagy az olvasást.

Nem volt másról szó, csak hogy elmondtam az igazat. A fiam mindent időre, vagy inkább egy kicsit idő előtt csinált. Másfél éves koráig szoptattam, hat hónaposan gond nélkül hozzátápláltam, hat hetes korától tizenkét órát szunyált, egyben, nyögés nélkül. Pár órával a születése után felemelte a fejét és átfordította a másik oldalára, majd vissza, majd oda, majd vissza, három hónaposan ment a hasrólhátra-hátrólhasra, félévesen ült, egy hónap múlva állt, pár nappal később kapaszkodva elment volna a Hétfejű Tündérig is akár. Azon a napon, mikor utánaolvastam, mikor kéne elkezdenie gagyognia, egyszerre kezdte el mondani, hogy tej, baba és apa, parancsszóra integetett, semmi pápá, a frász kitör ettől a szótól, hanem búcsúzzunk el, mucika, integetsz? - és integetett. Tapsolt, két ujjával csettintett, bezzeganya bezzeggyereke, a játszótéri rinyaanyák rémálma.

„Menj vissza a konyhába, te hülye picsa!” – ilyen és ehhez hasonló üzeneteket kapnak azok a nők, akik bemerészkednek az online játékok világába, adta hírül az Origo.

Az elmúlt hónapokban több amerikai áruház polcán jelentek meg az ormótlan flakonokban árult folyékony mosószerek alternatívájaként praktikus kis mosóporcsomagocskák.

Londonban élő 38 éves, kétgyermekes anyuka vagyok, május végére várom a harmadik csemetét. Történetem 2010-ben kezdődött. Öt hónapos kismama voltam, amikor kegyetlen, elviselhetetlen fájdalmat éreztem mindkét combomban. Kéthetente egyszer tudtam vécére menni, akkor is már szinte csak színtiszta vért ürítettem. Hiába mentem orvoshoz. Ő csak kinyitotta a „mesekönyvet”, kinézett egy aranyér krémet és felírta.

Amikor a filmekben esküvőket látunk, úgy érezzük, az ifjú pár csinálta ezt a valamit. Ez az ő eredményük, cselekvő, boldogságra ítélt emberek.

Miután sikeresen rákattantak a gyerekek a tabletekre, gyorsan elrejtettem előlük, és csak akkor veszem elő, ha nagyon muszáj (legutóbb akkor játszhatott az Angry Birdsszel Manka, amikor a fodrászom kenegette a vörös festéket a hajamra), vagy ha én ugrom fejest az alkalmazások világába.

Ezek a kekszek, sütemények kevés munkával, könnyen elkészíthetők, és – mivel általában zabpehellyel, aszalt gyümölccsel, olajos magvakkal dúsítom a tésztát – táplálóak, egészségesebbek, mint a bolti változatuk.

- Anya, menjünk megint tüntetni. - Tüntetni? - Igen, igen. - Mit jelent, hogy tüntetni? - Odamenni és ülni azért, mert sok emberek nem alszanak melegben és nincs lakásuk cicával. - És miért kell megint értük tüntetni? - Mert nagyon fúj a szél. És nincs lakásuk cicával, aki odabúj.

Vajon hányunk van bezzeganyóssal megáldva? Az enyém a legreprezentánsabb példánya ennek a típusnak, annyi bizonyos. Ez a generáció, mely már akár komoly munkahelyeken, komoly beosztásokban dolgozott, ismerte a családtervezés fogalmát, szülés után otthon maradt gyesen; már bizony távol állt a kukoricaföldön szüléstől, ősi rigmusok mormolásától. Mégis valamit jobban tudtak, mint mi. Hogy mi a titok, arra eddig fény nem derült, lehet ott felejtették azt is a vidám hetvenes-nyolcvanas években.

A gyerekek agya szivacs, amely rengeteg tudást felszív – állítják a szakértők, a most megjelent, „véglegesnek szánt” NAT megalkotói nyilván erre (is) gondoltak, mikor a tudománytörténettől a betlehemezésig igyekeztek minden szerintük fontos ismeretet bezsúfolni a tananyagba. Megmaradt a sokak számára ismerős duplázás jelensége is: miután az őskortól a modern időkig végigrohannak ötödiktől nyolcadikig az emberiség történelmén, mindezt újra lehet kezdeni a 9-12. évfolyamon, ha valaki középiskolába jelentkezik. Bekerült sokak javaslatára a „pénzügyi és gazdasági kultúra”, „a munka világa”, a „munkavállalói szerep” vagy a „vállalkozások világa” már az általános iskolában is, hogy aztán középiskolában ismét elővegyék. Csak tudnám, mikor. És hogy egy ilyen gyorsan változó világban miért kell először fenekestül felfordítani mindent, hogy aztán kimondassék: ezt most már kőbe véstük. Hova rohanunk, és miért akarunk aztán szoborrá merevíteni mindent?

Múlt héten titokzatos és névtelenségbe burkolódzó Bezzeganyák egy csoportja beszámolt nőkről szóló leveleiről, és találkozásukról a parlament egyetlen nőpolitikusával.

Ruby Roth Los Angeles-i író és grafikus különös gyermekkönyvvel borzolja a kedélyeket. Április 24-én jelent meg második kötete Vegan Is Love: Having Heart and Taking Action címmel, mely gyermekek számára akarja népszerűvé tenni a vegán életmódot.

A legjobb hazai ízek, zamatos borok, gyöngyöző sörök, mennyei cukrászdák és pokolian jó szakácsok, valamint a legfinomabb pálinkák, sajtok, szalámik, sonkák, mézek és egyéb javak az ország minden részéből csalogatják június 8-10 között a Millenárisra a nagyközönséget.

28. hét

Dunakeszi, a mi városunk. Van szlogen is, csillivilli. Annyira szuper a város, hogy jöttek ide csőstül emberek, csak dagad, meg duzzad, mint a kis gömböc. A korfája is érdekes, mondhatnók fiatalos, sok a gyerek, és még mennyi lesz. Büszke is a vezetés, mert a magyar ugyan fogy meg vénül, bezzeg errefele! Úton-útfélen gyerek, meg babakocsi, meg kismama, mintha csak egy nagy csana lenne az egész város. Ha nem készülne statisztika, akkor se nehéz kitalálni, hogy itt évről évre egyre több gyerek van, hiszen látszik. Látszik a boltokban, az utcákon, tereken, orvosi rendelőkben, a védőnőknél, gondolom látszik a helyi adókban is a folyamatos növekedés, egy helyen nem látható ez, az önkormányzati ülésteremben. Oda nem csap be a pelenkaszag, a mássz le a fáról, Samukám, mert leesel, ne bicajozz ki az útra, mert elcsap az autó... A testület nem érzékeli, hogy azért vannak a kölykök az utcán, mert nem férnek be az oviba. Néha befut egy-egy vehemensebb szülő, és elsírja a helyzetet, de a válasz, hogy bizonyára rémeket lát, nincs itt gond, frankó lesz ez, az átmeneti nehézségek csak évekre szólnak.

Úgy szól a régi vicc, hogy a Kalmopyrin a combok közé szorítva igen hatékony fogamzásgátló. A felhőtlen és gyerekáldás nélküli szexért mióta világ a világ igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni az emberek.

Az alábbi informatika dolgozat beleillik félresikerült dolgozatok sorozatunkba a botosjeti, a csokibolygó, Molnár Ferenc Caramel és a Metallica mint nehézfém közé.

Az Egyesült Államokban évtizedek óta nevelnek egynemű párok gyermekeket különféle családi konfigurációban: örökbefogadás, korábbi heteroszexuális kapcsolatból származó gyermek, vagy pedig az egyre inkább terjedő in vitro megtermékenyítés vagy béranyaság útján. Egy 2010. évi népszámlálásból kiderül, hogy az „alternatív családok” egyre jönnek fel: az egynemű háztartások negyede gyermeket nevel, míg ez az arány hetero párok esetében kevesebb mint ötven százalék. Azonban továbbra is ellenállással kell számolni a társadalom és a politika részéről.