173. oldal - Bezzeganya

Falhoz csapta az állatot, lelökte a királyfit a toronyból

Nagyon régóta olvasom a Bezzeganyát, néha már nagyon közel voltam ahhoz, hogy írjak, de aztán végül mégsem tettem meg. Eredetileg védőnő vagyok, jelenleg szoptatási szaktanácsadó – IBCLC hallgató, és a Szent Imre Kórházban heti három napot dolgozom az újszülött osztályon. A Semmelweis Egyetemen kaptunk egy feladatot, ami arról szól, hogy egy hónapon keresztül bármilyen mama fórumon válaszoljunk a szoptatással kapcsolatos kérdésekre.

Dr. Harvey Karp amerikai gyermekorvos szerint a kicsiknek 12 hónapot kellene az anyaméhben tölteni, de mivel ez nem lehetséges, így az ottani feltételeket kellene utánoznunk a kinti világunkban a születéstől úgy 3-4 hónapig.

24. hét

Mivel átfogó tippeket adni nem tudok, erre vannak egyébként netes oldalak, mindenki csemegézhet magának belőle, ha megjön a kedve, leírom, mi hogy csináljuk, és miért úgy. Most épp négyen lakjuk ezt a házat. A gyerekek kicsik (5 éves lesz Tinti július közepén, és 2 éves lesz Matykó május végén), mi pedig rohanunk. Nem épp ideális helyzet ahhoz, hogy mindent megfontoltan, és előre tervezve vigyünk véghez. Így sokat számít az, hogy eleve volt egy rutinunk, ami a háztartást illeti. Ezek megmaradtak. Az új feladatokban már nem vagyunk ilyen jók. Például nem sikerült bevezetni a mosható pelenkát, pedig az elhatározás megvolt, csak a kivitelezésben adódtak nehézségek, az idő meg gyorsabban rohant, mint mi, így most már hagyjuk is.

Anyának készültem…

Határtalan öröm töltött el 2013 júniusában, hiszen évek óta tervezgetett babánk első próbálkozásra megfogant. Rosszullétektől mentes, csodálatos várandósságomat egy hihetetlenül gyors szüléssel sikerült megkoronázni, ezt szeretném megosztani veletek.

Egy férfi szemével próbálok rávilágítani arra, miért satnyul el a szex iránti vágy még a legprímább párkapcsolatokban is. Nem dicsekvés, de én is elváltam már, sőt a második házasságom is romokban, tehát van tapasztalatom e téren. Az évek alatt rádöbbentem arra, hogy mi férfiak, a teremtés isteni koronái pusztán alantas vágyaink eszközének tekintjük a nőt, az anyaság és a teremtés szimbólumát. Minden cselekedetünket csupán az elfojtott freudi testiség iránti mohóság irányítja, és ezt még magunknak se merjük bevallani. A nap 24 órájában csak a nő körül zsongnak gondolataink, és legtöbbször NEM ama nő körül, akihez hazamegyünk. Mi lehet a fő oka az elhidegülésnek, mikor kezdetben minden klappol?

– Hát te ki vagy? – kérdeztem csodálkozva.

A kalács a Kárpát-medencében hagyományosan ünnepekre készített kelt tészta, amely leginkább a húsvéthoz kapcsolódik. Érdekesség, hogy a 19. század végéig a tésztája a kenyérhez volt hasonló, csak ezt követően készítették gazdagabban, tejjel, tojással bedagasztva.

Az utóbbi időben bizony szokatlan nyomást érzek magamon. A lányaim cseperednek, és mivel csak heti két napon járnak bölcsibe illetve oviba, rengeteg időnk van egymásra. És ez így jó. De néha azt gondolom, valamit, valahol elrontottam. Vagy csak korbeli sajátosság, hogy egy 2 és fél meg egy majdnem ötéves nyúz és kiszív, mint egy energiavámpír?

Ha a gyerek rászokik a cumira, könnyű dolgunk van: ha sír vagy nyugtalan, csak beadjuk a szájába és elcsöndesedik. Ha a gyerek cumizik, nehéz dolgunk van: ha kiesik éjjel a szájából, fel kell kelnünk visszaadni. Akár huszonhatszor is. Folyton fertőtleníteni kell (főleg első gyereknél, ugye), és ha otthon marad, kitör a világháború.

A lakás a főtér egyik patinás házának első emeletén helyezkedett el, a szalon ablaka pont a túloldalon levő pékségre nézett. Gyakran figyelt innen egy magas, barna jóképű legényt, aki soha nem mulasztotta el az alkalmat, hogy bókoljon neki, ha a pékség előtt elsétált. Időközben, ahogy tanulmányaival végzett, és eladósorba került, eljegyezték az édesapja egyik üzlettársának a fiával. Nem volt különösebben szimpatikus neki a fiú, túlságosan udvarias és sótlan volt. Még csak csókot sem akart lopni tőle soha, hiába sétálgattak fel s alá a folyóparti sétányon, nem úgy, mint az a tüzes szemű péklegény, ha csak rágondolt arra a csókra, beleremegett. Menthetetlenül szerelmes lett, csak éppen nem a vőlegényébe.

23. hét

Még talán időben vagyunk, bár a legfrissebbek vagy legnagyobb cégnél dolgozók nyilván beadták már a nyári szabadságtervet. De még nincs késő tábort, nyaralást, programot választani: HA ti is segítetek benne.

Márton egyéves lett (születésnapi beszámoló)

Míg a múltkori cikkben túlnyomórészt legális és instant alváshelyettesítőkről volt szó, az alábbiakban arra nézve adnék pár tippet, hogyan kapcsolódhatunk ki felnőtt módra − gyerekkel. Alapos a gyanú: ez a lista nem lesz hosszú.

Lóbázza a lábát, boldog és foghíjas vigyorral eszi az utolsó rendes hamburgerét. Kedves kis gazember. A padot elérte a napsütés, de azért sapka a fején, nincs túl meleg... Öt perccel később, a buszon, lelkesen magyarázza apjának, hogy lett egy barátja, és a lámpákat is megfigyelte, mégse vette észre az altatást.

2011. május 9. Reggel 7 óra, ülök a kórház folyosóján felvételre várva, friss eső szaga és tavaszillat a levegőben, kedvem támadna futni egyet. A 41. hétben járok második lányommal. Május 4-re voltam kiírva és még mindig semmi! A 36. hét óta gyakori jóslófájásaim vannak , amik annyira erősek olykor, hogy van, hogy a járdaszegélyre kell leülnöm ha séta közben kap el, a járókelők persze nagy szemeket meresztenek, de hidegen hagy, iszonyatosan szúr az alhasam és iszonyatosan fájdalmas keményedéseim vannak, ez nem görcs, az nem fáj annyira, mint ezek a vaspántként szorító keményedések!

Régen is így volt, vagy más volt a tagolás? Visszaköszön blogokból, beszámolókból, elsóhajtott mondatokból meg a tükörből, hogy sok nap megy el úgy, mintha valami lefelé haladó mozgólépcsőn haladnánk felfele, futunk, futunk, el is fáradunk bele rendesen, csak az eredmény, az nem akar látszani.

Szolgálati közlemény:bár Zsuzsi posztja elkészült időre, technikai okokból csak most tudjuk megjelentetni! (de reméljük, még fogtok belőle ötleteket meríteni a hétvégi ebédekhez)

Nyulász Péter: Hó volt

Kisfiam negyedik gyerekként érkezett a családba. A testvéreit 1-1,5-2,5 éves korukig szoptattam, tehát már vén, tapasztalt rókának számítok a „szakmában”. Születése után mégis valamit bénázhattam a szoptatással, mert sebesre rágta a bimbómat, amit utána két hét alatt hoztam helyre.

Meglehetősen szeszélyes időjárás várható a hétvégén, széllel-napsütéssel-záporral, a budapestieknek most két„benti” gyerekprogramot is ajánlunk. Egy irodalmi program a Költészet Napja apropóján, és egy „zöld” program a tavaszi zöldüléshez.

Kényelmes, új, biztonságos, szép, vagy szűk, koszos, uncsi, lelakott? Vannak jó és kevésbé jó játszóterek, szétszórva az országban. Volt, aminek láttán azonnal úgy éreztem, ez miért nem a mi utcánk végén található, míg más helyeken úgy éreztem, ehhez képest a mi kerületünk maga a gyerekparadicsom, minden sarkon van egy – néha mondjuk olyan, amilyen – játszótér. A kerti játszóeszközök sose fogják pótolni, bármennyire is kifelejtették néhány új negyedből őket: a játszótér közösségi tér, csoportképző és szociális funkcióval, egyszóval ahol gyerek van, oda kell. (És akkor a felnőtteknek tervezettekről még szó se volt, pedig olyanok is vannak.)

Terhesnapló 14: 34 évesen a negyedik gyerekemet várom

„Nem sokaság hanem lélek, szabad nép tesz csuda dolgokat”

Hadd idézzem egyik kedvenc szakaszomat a Kismamák nagykönyvéből, amelyet az első terhességem alatt bibliaként forgattam. „Minden ifjú anyának meg kell küzdenie a kialvatlansággal. Sokat pihenni, amint lehet, időt szakítani az alvásra – ez a megoldás.” Megvilágító erejű gondolat, amely láthatólag azon alaptézisekből indul ki, hogy (1) minden baba ügyesen alszik ágyban; (2) ágyban alszik; (3) alszik. Ami azt illeti, szívesen bemutatnám a szerzőnek a lányomat, aki élete első öt hónapjában kizárólag zötykölődő babakocsiban vagy hordozóban volt hajlandó elbólintani (legalábbis napközben), így kettőnk szimultán nappali alvása az odaadó, hűséges nagymamák és a babakocsi-gyilkos óbudai macskakövek nélkül egész egyszerűen kivitelezhetetlen lett volna.

Tizennégy éves voltam, mikor édesanyám meghalt, mi pedig kettesben maradtunk apuval a családi fészekben. A háztartás újragondolásában segítséget ( a rutintalan tininek és a még ötven sincs özvegy férfinek) leginkább mindenféle lelkes női személyektől kaptunk, akik a lazább ismeretségből hirtelen őrangyalokká léptek elő. Egy idő után szinte komikus volt a komplett vasárnapi ebéddel az éthordóban beállító kedves hölgy, és a rokonszenvét zavartan palástolni próbáló apám játszmája. Az udvarlás végül sikerrel járt, két évvel megözvegyülése után apa és a szintén özvegy, egy kiskorú és egy felnőtt gyerekkel rendelkező asszony egy pár lettek. Így lett egy mostohám, lettem én magam is mostoha, és ismertem meg szép lassan miért is olyan negatív ez a szó.