146. oldal - Bezzeganya

Kicsivel – könnyebben. Kisgyerekes mindennapok praktikusan XXIII.

Terhesnapló pályázatunk utolsó előtti versenyzőjének bemutatkozását olvashatjátok alant. A többi versenyművet az alábbi linkeken lehet olvasni. Szavazni az Ajánlom gomb megnyomásával lehet (nem feltétel kommenttel megosztani).

Nem értem. Nem azt nem értem, hogy hogy történhet ilyen, hogy középiskolai felvételi zárása előtt szétizélik az egészet, két napot hagyva az "újratervezésre", nem azt nem értem, hogy "véletlenül" kimaradnak a magániskolák, hiába működnek normálisan és sikeresen, és hiába népszerűek a szakképzéseik, nem azt nem értem, hogy mindezt valami elképesztő kommunikációval az általános iskolák nyakába varrják, értesítenék már ők a szülőket és nyomozzák ők, melyik gyerek hova is adhatja be a felvételi kérelmét abban a hihetetlenül hosszú két napban, nem azt nem értem, hogy egy magániskola beszámolója alapján a "fiús" meg a "lányos" szakmák aránya kb.70-30%, előkelő helyre sorolva olyasmit, mint vájár, aminek nem csak azért nincs értelme, mert aligha lehet majd vele elhelyezkedni, hanem azért is, mert tanbánya nincs, "éles" helyre pedig az adott korosztály nem küldhető, nem, lehet velem vitatkozni, de az én véleményem az, ezek mind bele vannak ebbe a rendszerbe kódolva, a túlfizetett hülyék, józan ésszel logikátlannak tűnő, de valakiknek mégiscsak erősen előnyös, hideg fejjel kiszámolt lépések, ordító hozzá nem értés, kocsmai bölcselkedés szigorúan szakmai dolgokról, ez mind a rendszer önsajátja, engem NEM ez lep meg.

Programajánló a tavaszi szünetre (április 1-7.)

Ezekben a könyvekben annyi a közös, hogy mindet gyerekeknek szánták.  Mivel valamilyen módon rendszerbe akartam tenni őket, nem találtam mást, mint a méretüket – a legkisebbtől a szép kövér példányokig.

Isten áldja a szoptatást!

Vakmacska törött kézzel takarított, Tünde pedig gőzszűzként csodálkozott rá a masina tudományára. A Karcher SC1 mini gőztisztító készülékét teszteltük kétféle nézőpontból.

2014 a változás, a siker és a meggazdagodás éve, legalábbis a január elején megjelenő, nagy éves horoszkóp olvasása közben ez az érzés lengedezett körbe. A változások ideje végül nem váratott sokáig magára, főképp, ami a munkahelyemet illette. Az előzőekben kb. angyalként lefestett főnököm úgy döntött, ami neki sok az tényleg sok, így felmondott. Ez, a szokásjog alapján, sajnos maga után vonta azt is, hogy a másodhegedűst – esetünkben engem – is leváltják. Elbocsájtani nem tudtak, ellenben megkezdődött először csak a szurkálódás, amolyan konyhai kis hegyes késsel, hátha magamtól észbe kapok és továbbállok. Természetesen ez is nagy szerepet játszott a felbátorodásomban a vizsgálatok iránt, na, de nem abból a fából faragtak engem, hogy csak úgy feladjam. Miután azonban konstatáltam, hogy a helyzet szar és egyben reménytelennek is tűnik, gondoltam a lehetőség még adott, a vizsgálatokon addig kéne túlesni.

Annyit gondolkoztam rajta, hogy valamelyik online felületen megírjam a történetem, neadjisten kismamablogot és/vagy kisbabanaplót indítsak. De aztán szétnéztem az izé.blog, és testvérei oldalakon. Kismamablog. Még egy. Ugyan minek? Na meg aztán ki olvassa el? Valaki véletlenül esetleg. De nem a Bezzeganyások, akik nyilván nem véletlenül vagyunk itt. Szóval azt hiszem, hogy één vagyok az, akit kerestek. Gondolom, minden jelentkező ezt írja, de én tényleg. Egy, a bemutatkozáshoz hasonló írásbeli monológ következik.

9. hét Arra az esetre, ha lányos apa (is) leszek, már el is kezdem vásárolni a baseballütőket. Érdekes, mennyire más érzéseket vált ki belőlem, ha a fiamra és a lehetséges lányaimra gondolok. A fiammal azon kívül, hogy természetesen az apjaként viselkedem, mégis van köztünk egy bizonyos haversági viszony is. Már most összekacsintunk, ha meglátunk egy szép kislányt (én csak bátorítóan kacsintok, még mielőtt félreértené valaki), és nem hogy nem bosszant a gondolat, hogy egyszer csajozni fog, hanem még büszke is vagyok rá. Azon is jókat mulatok, hogy máris ezer meg egy szerelme van, és abban is biztos vagyok, hogy még óvszert is osztogatok majd neki, mondván, hogy menjen és éljen. Nem fogok álmatlanul fetrengeni a plafont bámulva, ha elmegy bulizni, és ha nem alszik itthon, nem rágom tövig a körmeimet. Bezzeg ha az ikrek lányok, a születésük napjától fogva máshogy fogok hozzájuk viszonyulni. Az én lányaimra ne kacsintgasson senki! Ha hazaállítanak egy sráccal, szerencsétlen gyerek olyan vizsgáztatásnak lesz alávetve, hogy keresztbe fog állni a szeme a végére, ráadásul ha csak egy ujjal is hozzányúl valamelyikhez, megkergetem. Ha a csajok elég idősek lesznek ahhoz, hogy elmenjenek valahova éjszaka (szívem szerint ez sosem történne meg), a konyhában ülve fogok malmozni, míg haza nem érnek. 18 éves korukig erényöv lesz rajtuk és egyébként is, legszívesebben apácának adnám őket.

Öt évvel ezelőtt leírtam már egyszer az első szülésem történetét. Kaptam hideget-meleget, de ettől függetlenül megosztom veletek második történetemet is.

Már nem övezi akkora dicsfény a házasságkötés napját, mint régebben. Ugyan egyre kevesebb nő képzeli el életét tündérmesének a fehér lovon érkező herceg mellett, a szépségkultusz, a fehérben tündöklő, karcsú, gyönyörű menyasszony iránti igény gyakran még őket is rabul ejti. A szolgáltatók ezer és egy hasznos vagy haszontalan lehetőséget kínálnak a nagy napra, a szervezés oroszlánrésze többnyire a menyasszonyra hárul és emellett még magával is foglalkoznia kell. Mert azt várják tőle, hogy az esküvő napján a legjobb formáját hozza.

Bizony, ma is születnek királylányok is, meg királyfik is. Csak nem mindenki tud róluk. Pedig amikor megszületik egy kislány, odafent összegyűlnek az égi királylányok, hogy áldást mondjanak az újszülöttre. Szívből jövő jókívánságokkal köszöntik őt mind a kilencen. Amikor pedig egy kisfiú jön világra,két holló, Gondolkodó és Emlékező a vállára repülnek, hogy megtanítsák őt gondolkodni és emlékezni.

Terhesnapló pályázatunk újabb versenyzőjének bemutatkozását olvashatjátok alant. A többi versenyművet az alábbi linkeken lehet olvasni. Szavazni az Ajánlom gomb megnyomásával lehet (nem feltétel kommenttel megosztani).

A minap ránéztem a naptárra, és megdöbbenve vettem észre, hogy alig múlt karácsony, máris itt a húsvét. Én meg még mindig a tavasz érkezésén elbambulva élvezem a napsütést, a színeket és az illatokat. Na, összekaptam magam, hogy egy kicsit készüljünk a gyerekekkel, hogy szokjuk a hangulatot, és ami a lényeg: szívesen jöjjön hozzánk a nyuszi. Bár Tinti szerint a húsvéti nyuszik – mert sokan vannak ám, bolyhosak és nagyon csikizősek – hetek óta az ágyában hancúroznak éjszakánként, és csiklandozzák egész éjjel, mert készítik az ecsetjeiket.

Minden kismamának az a vágya, hogy szülése csodálatos emlék legyen. Sokan úgy gondolják, hogy az úgynevezett háborítatlan szülés a kulcsa a szép szülésélménynek. A háborítatlan szülés viszont nem azt jelenti, hogy semmiféle vizsgálat és beavatkozás nem történik a szülés során, hanem inkább egyfajta hozzáállás a résztvevők részéről: csak olyan vizsgálatra kerül sor, amire feltétlenül szükség van. Ennek alapja az orvos és a kismama közötti bizalom. A szülésre való felkészülés során fontos, hogy a várandós nő rugalmasan álljon az elképzeléseihez, mert ha esetleg váratlan esemény miatt mégsem az elvárások szerint alakulnak a dolgok, elkerülhető a csalódottság. Dr. Dékány Ágnes szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.

Kisfiam 15 hónapos, és még mindig csak szerves csomagolásból hajlandó tejet inni. Éjjel, nappal. Illetve éjjeléjjeléjjeléjjel és nappalnappalnappalnappal. Nem tudom, mást elfogadna-e, ha gombnyomásra teszem azt narancslére vagy Szentkirályira tudnék áthangolódni, így jelenleg más folyadékra nem tudom rávenni.  Ezért is tűnt nehéz vállalkozásnak, hogy testvére szülessen, mielőtt betölti a második életévét. Pedig nálunk ez volt a cél. Bár azt olvastam, hogy a szoptatás szinte természetes fogamzásgátló módszernek számít, azért mi úgy voltunk vele: „ember: küzdj és bízva bízzál!” Küzdelem alatt kisgyerekes anyukaként nem a birkózós részt értem, hanem azt, hogy a) a gyerek mélyen aludjon és b) a szülők (mi) ne aludjunk el se ülve, se fekve, se állva, se máshogy. Akinek van tapasztalata, tudja, mire célzok: mi lesz a szenvedéllyel, ha anya-apa fenn van éjjel.

Nézegetem a terhesmappámat, szépen időrendben benne a papírjaim, az utolsót, a kórházi zárójelentést, meg a "távozási lapot" most tettem bele. Tetejére a kiskönyv: kész. Becsuk, eltesz, ennek is vége. Kicsit szomorú ez.

Nem tudom, hogy történt. Egyszer csak megláttam a kis sárga virágfejeket. Meg a duzzadt bimbókat. A pattanni készülő rügyeket. Pedig vártam már nagyon. Nem szeretek fázni. Nem szeretem a homályos nappalokat, a korán becsukódó napokat. Szóval vártam, nézegettem a naptárban, hogy hány nap még a tél. Aztán egyszer csak itt termett a tavasz. Észrevétlenül.

Szeretnék pár mondat erejéig reagálni az engem ért hivatkozások miatt. Én az egyik bejegyzésre válaszoltam ami hasonló érzéseket váltott ki belőlem, mint remélve más nőtársaimból is. Azt a hölgyet én nem ismerem, aki ezt írta, de a sztorit igen, ezért én is szerettem volna megosztani, leírni az én tapasztalataimat a meddőségi központtal kapcsolatban.

Míg manapság tisztítószerek és -gépek garmadája áll a háziasszonyok (és urak) rendelkezésére ahhoz, hogy tisztaságot varázsoljanak otthonukba, régen nemcsak gépek és vegyszerek nélkül kellett takarítani, hanem már a vízvételezés is külön feladat volt. Hogyan takarítottak régen és most?

8. hét

Második terhességem problémamentesen indult. Az első gyermekem farfekvés miatt császárral született és még nem volt egyéves, mikor elhatároztuk, hogy jöhet a kistesó. Két hónap próbálkozás után, december 24-én reggel pozitívat teszteltem. Nagyon nagy volt az öröm, és mivel akkoriban Németországban éltünk és a családdal évente 2-3 alkalommal találkoztunk, a fa alatt személyesen megosztottuk mindenkivel a jó hírt. Az első 6 hónap eseménytelenül telt, a rendszeres vizsgálatokon általában kicsit kisebbnek mérték a leányzót, de nem volt komolyabb ok aggodalomra. 32 hetes korban kezdett jelentősebben elmaradni a fejlődése, a papírjaimra felkerült az intrauterin retardáció kérdőjellel és ekkor már azzal „biztattak”, hogy ha a hetenkénti áramlásmérésen rossz eredményt kapunk, vagy nem növekszik kellő ütemben, akkor amint betölti a 34 hetes kort, császármetszéssel befejezik a terhességet.

Fektessük le az alaptézist: nem akarok gyereket. Pont. Ez egyszerű.

– részlet –

Nemrég lett négyéves a Kiszámoló blog. Nekem majdnemhogy napi olvasmányom, és nemcsak az évforduló késztet arra, hogy megemlékezzek róla, hanem a mostanában sokak által olvasott korábbi és aktuális figyelmeztetések, tájékoztatások a mostani brókecég-dominó katyvaszában, amely ismét felhívta a figyelmemet: tuti biztonság nincs, a pénzügyekkel pedig foglalkozni kell. A Kiszámoló-posztok gyakran szólnak családosoknak, gyerekeseknek, ezekből szeretnék most egy csinos csokorra valóval utólag tisztelegni a négyéves születésnapját ünneplő, hasznos és valóban független pénzügyi blog és szerzője, Csernok Miklós előtt (ritka madár az ilyen, talán még a szintén évek óta napi rendszerességgel publikáló Azénpénzem blogot említeném).

Lilla vagyok 41 éves, elvileg meddő. De nemrég csoda történt, kétcsíkos lett a terhességi tesztem. A történetem röviden:

- Jó reggelt! - Anya kakaóóóóóóóóóóóóóót kéééééérek. - Gyere, kicsim.

Örömmel számolunk be arról, hogy terhesnaplónk szerzője, Banyavári ma világra hozta kisfiát. Amint lehet, részleteket is megosztunk. Szeretettel gratulálunk nekik!