145. oldal - Bezzeganya

Mielőtt babát vállal az ember, érdemes általános kivizsgálásra menni mind a leendő édesanyának, mind a leendő apukának. Érdemes felmérni, milyen betegségek fordultak elő a családban, és a testi felkészülés mellett lelkileg is rá lehet hangolódni a terhességre – mondta el Dr. Tsehai Nega szülész doktornő, aki azt is elárulta a Bezzeganyának, hogyan tud segíteni mindebben az orvos.

Tulajdonképpen egybefüggő akart ez lenni. A terhesnaplótól a szülésélményen át a Pepenaplóig. A szopásos szoptatás csak közbevetés lett volna. Na, mindegy. Pepe az első gyerekem, aki felkúszott a mellért, ahogy meg van írva (na, jó, nem tették olyan messzire), és rá is szívta magát ügyesen. A csecsemősnővér is elmondta, mennyire kis formás és ügyes gyerek, és hiába tudtam, hogy mindenkinek ezt mondják, azért magamban, mint egy tipikus anyuka, megállapítottam, hogy ííígya, az én gyerekem a legszebb újszülött a világon. Az idén, tette hozzá Középső, mikor ezt itthon is közöltem, szóval azóta én is így mondom. Tehát az én kisebbik fiam a világ legszebb gyereke az idén. (És mert magunk között vagyunk, nem fogom elmagyarázni, hogy ez mért nem sértő más anyukákra és gyerekekre nézve).

15. hét

Anno megosztottam veletek második fiam születésének történetét, és páran arra voltatok kíváncsiak, hogy az elsőt milyen volt megélni, mivel akkor még csak 16 voltam. Most elmondom. Teljesen átlagos kamaszként éltem mindennapjaimat. Elvégeztem az általánost, felvettek egy középiskolába irodalom-dráma tagozatra, így indultam neki a nyári szünetnek. Akkoriban kezdtem el belekóstolni a bulikba és az éjszakai életbe. Megismerkedtem egy fiúval, aki persze idősebb volt nálam pár évvel, és tipikus rossz fiú híre volt a faluban. Természetesen pont ez vonzott benne. Összejöttünk, jól elvoltunk, majd 8 hónap együttjárás után lefeküdtünk egymással. Hogy a lényegre térjek, valószínűleg egy átbulizott, bódult éjszaka után maradhattam terhes,amit persze akkor még nem tudhattam. A gyanúja fel sem merült, mivel ha hiszitek, ha nem, még három hónapig megjött a mensim, igaz, hogy össze-vissza, de megjött. A negyedik hónapban viszont elmaradt,ezért kénytelen voltam szólni édesanyámnak, hogy szerintem baj van.

Többször is olvastam cikkeket nálatok az abortusz témában és fiatal lányként és is sokat okosodtam belőle, kifejezetten sokoldalúnak és színvonalasnak találtam. De egy dolgot sajnos  mindig elfelejtenek megemlíteni azok, akik az abortusz mellett vannak, és mint szempontot sosem vesznek figyelembe, mégpedig azt, hogy mit dobunk el valójában, amikor ezt tesszük. 18 éves lány vagyok, tele tervekkel, szeretnék orvos lenni, akár a háborús övezeti missziókat is vállalnám, mert tudom, hogy tele van a világ olyan gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt, akiknek erre szüksége van.

Sose hittem volna, hogy első terhességemről és az azt lezáró szülésről egykori egyetemi tanárunk szavai jutnak majd eszembe, de azért leírom őket, mottó helyett.

Biztosan nem én vagyok az egyetlen, aki már látott tudósok és műkedvelők által  összerakott képeket ( például itt, itt, vagy akár itt meg itt), alájuk írt kérdésekkel, hogy aztán döbbenve tapasztalja, mennyire képes minket átverni egy trükkös látvány, pontosabban a saját szemünk a saját agyunkat.

Véletlenül keveredtem pár hónapja a blogra, de itt ragadtam, mert nagyon őszinte, érdekes, sokszor sírós-röhögős írásokat olvashattam eddig. Én egy 33 éves, párkapcsolatban élő nő vagyok, aki jelen pillanatban igencsak össze van zavarodva (újraolvasva, amit írtam, ez majd az írásomban is tükröződik, bocs). A problémám: egy csomó feltétel adott, hogy lassan elgondolkozzunk a gyerekvállaláson, de nagyon sok kérdés és kétely van bennem ezzel kapcsolatosan.

Május 6–12.

Örömmel mutatok be nektek egy itthon egyedülálló könyvet, mely közös munkánk gyümölcse. Hosszú évekig gyűjtöttem az általatok beküldött szüléstörténeteket, melyeknek egy külön honlapot is létrehoztam korábban. Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy a gyűjtemény nyomtatott formában is megjelenjen, és tavaly év végén nekiálltam a megvalósításnak.

20. hét

És akkor jöjjön a kérdések - válaszok, feltevések és kijózanító valóságok hete. Csak hogy mindenki értse, erre a hétre nem maradt kimondottan személyes történet, mivel a lombik-kezelés malmai nem őrölnek olyan gyorsan. Legközelebb május 6-án lesz olyan esemény, amit el tudok mesélni nektek, így azt gondoltam, hogy addig a bennetek felmerülő kérdéseket válaszolnám meg a következő posztokban. De izgalomra semmi ok, a témakört érintő néhány érdekességgel én is készülök! A gondolat megszületésekor, ami a kitekintésekben feldobott témákat illeti, nem mértem fel, mekkora fába is vágom a fejszémet. Előző posztom alatt kialakult éles vita kapcsán döbbentem csak rá, hogy ugyan az életem egy szegletét osztom meg mindannyiótokkal, viszont ez az enyém, így megvan az a privilégium, hogy a saját döntéseimet, érzéseimet véleményezhetem. Ezen a határvonalon átlépve, a felmerülő témákkal kapcsolatosan viszont éles a határmezsgye a véleményezés és a bírálat között, így igyekszem ezeket a lehető legjobban körbejárni és még véletlenül sem ítélkezni. Hiszen tudjuk, kinek a pap, kinek a papné, és van, akinek a paplan is bőven elég.

Amikor a kislányom kétéves lett, úgy gondoltuk, előrukkolhatnánk valami olyan szülinapi ajándékkal, ami hosszabb távra szól. Mivel tavasszal vettünk neki egy kis játszóházikót – nem húsvétra, csak úgy, mert akkor volt éppen annyi az ára, mint amennyi –, gondoltam én, kapjon bele egy kis babakonyhát, mert igencsak érdekli, mi is folyik az igaziban.

A terhesség előtt kialakult cukorbetegség és epilepszia esetén gyógyszeres átállás szükséges a várandósság alatt, az akne kezelésére használatos gyógyszerek alkalmazásakor nem javasolt teherbe esni, csak másfél hónappal a kezelés befejezése után. A terhesség alatt rendszeresen szedett altatók és nyugtatók a drogokhoz hasonlóan függőséget okoznak a babánál is, a cigaretta teljesen kiiktatandó, a rendszeres alkoholfogyasztás is kerülendő, ha várandós kismamáról van szó. Terhességet veszélyeztető szerek témakörében kérdeztük Dr. Kovács Zoltánt, aki tizenöt éve praktizál szülész-nőgyógyász szakorvosként és természetgyógyászként.

Fontos film a múlt héten bemutatott Jack: olyan rejtett problémára hívja fel a figyelmet, amelyről nem tájékoztatnak a baba-mama magazinok vagy éppen a híradó bűnügyi mellékletei.

(X)

Ez a történet tulajdonképpen nem rólam szól. Mégis meg kell említenem pár dolgot. Nagyjából 15 éves lehettem, amikor azt mondtam anyámnak, hogy két ember közti szerelemnek semmi köze sincs a nemekhez. Mert a lelkébe szeretünk a másiknak, nem feltétlenül a testébe. Persze anyám kiakadt.

És végre megérkezett másodszor is a gólya. (Az előző szülés története itt olvasható.)

Az Anyák napjáról szerettünk volna különleges módon megemlékezni a Bezzeganyán. Egy olyan fotósorozattal készültünk, mely bepillantást enged az anyává válás intim pillanataiba: a fotókon egy szülés mozzanatai láthatók a vajúdás kezdetétől a baba megszületéséig.

Az 1920-as évek Magyarországán még széles körben elterjedt volt a kuruzsló és babonás gyógymódok alkalmazása a csecsemők gyógyításában is. Az Országos Stefánia Szövetség 1928 tavaszán, a védőnői hálózat segítségével, a babonás népszokások és kuruzsló eljárások gyűjtésébe kezdett. Elsősorban azokra fókuszáltak, melyek az anyák és csecsemők gondozásával kapcsolatosak voltak. Az Országos Orvos Szövetség tagjait meglepte, hogy nemcsak a tanyákon és falvakban, de még a fővárosban is sok babona tartja magát.

Azt hiszem, egyből a tanulsággal kezdem: a szabad iskolaválasztás a mi esetünkben csak papíron létezik. Ezt már korábban is gyanítottam, de úgy döntöttem, teszek egy próbát, elvégre a gyerekem jövője a tét. Így hát nekiláttam harcolni a szélmalmokkal, időt, energiát, pénzt nem spórolva, hátha be tudom juttatni a kislányom egy jobb iskolába.

Februárra megérkeznek a kombinált teszt eredményei, alacsony rizikófaktor Down-ra. Közben részt veszek mind a magyar, mind az itteni terhesgondozásban (ott ugye magánorvos). Teljesen más a kettő. Hogy kinek melyik a jobb, azt mindenki maga dönti el, de nekem annak ellenére is szimpatikusabb a magyar, hogy korábban rossz tapasztalataim voltak.

Néhány évvel ezelőtt zsűritagként vettem részt egy kismamafotó-pályázaton, ahol egy Bezzeganya-olvasóról is készültek profi fotók. Az egyik szerencsés,  Csipke11 akkor így nyilatkozott:

Ketten vannak. A nagyobb fiú, a kisebb lány, a közvélekedés szerint ez az ideális, büszke is lehetnék magunkra, hogy ilyen szépen összehoztuk, ha lenne benne bármilyen erőfeszítés. (Nincs.)

Május 1-3.

Idén márciusban a különböző szociális ellátások, áprilisban pedig a gyermekek után járó ellátások igénylésében történtek változások. Ezekről készítettem egy kis összefoglalót. Remélem hasznos lesz.

Ezen a héten ajánlott olvasmányokról szerettem volna írni, de közben szembejöttek olyan események, amik még most is kitöltik teljesen a gondolataimat.

- avagy mit lát a gyakorlaton egy egészségügyisnek tanuló egyetemista?

Néhány nappal a csalódás után, mivel az azonnali fagyasztott embriós beültetés mellett döntöttünk, már újra pörögtek az események. Visszamentem dolgozni, ugyan nem tudtam, mennyi időre, de jobbnak láttam. A fagyasztott beültetésnél ilyen szempontból több a rizikótényező, legalábbis én így érzékeltem. Ennek az az oka, hogy ilyen ciklusban gyakorlatilag stimuláció nélkül figyelik a változásokat, mint pl. az endometrium vastagsága vagy a hormonszintek, és ezek eredményétől teszik függővé, hogy az adott hónap alkalmas-e a beültetésre. Ha ezt a nehézséget megugrottuk, akkor jön az igazi feketeleves, ami ugyan csak rövid időt vesz igénybe, de annál idegtépőbb. Ez pedig nem más, mint a beültetés napján az embriók felolvasztásának kivárása. Ugyanis még itt is megtörténhet bármi, ami alatt legrosszabb esetben az embriók teljes életképtelensége értendő.