228. oldal - Bezzeganya

Több mint hatkilós, közel 60 centis gyerekét hat óra alatt, érzéstelenítés nélkül szülte meg egy iowai nő. Az előzetes ultrahangos vizsgálaton nem látszott, hogy ilyen hatalmas a magzat, és szülés után sem gondolták, hogy ekkora a súlya. Akkor lepődtek meg, amikor a babát megmérték: 6,3 kilót mutatott a mérleg. Egy átlagos 3-4 hónapos kisbaba súlya ennyi. Ezer újszülöttből egy születik öt kiló fölött.

Albérletet kerestünk. Életünkben először, átmeneti időszakra. Azt hittük, könnyű lesz. Ezer és ezer kiadó lakás árasztja el a budapesti piacot – gondoltuk naivan –, megbízható emberek vagyunk, rendszeres jövedelemmel, pillanatok alatt megtaláljuk a megfelelőt. Egészen az első telefonig ezt hittük. Akkor közölték velünk, hogy kisgyermekeseknek nem adják ki a lakást.

Ismeritek William Styron megrázó könyvének főhősnőjét, Szofit? Ha nem, gyorsan kapjátok kézbe a Szofi választása című regényt, de csak akkor, ha lelkileg nem vagytok nagyon ramaty állapotban, mert hát nem a Vidám Könyvek sorozatának klasszikus darabjáról van szó.  Ízelítőül most azonnal megosztom veletek a regény legrémesebb részét.

Felnőtt fejjel is azt látom, hogy ez nem változott az idő múlásával, most is látok olyan eseteket, amikor a jegyellenőrző személyzet az iskolába és iskolából közlekedő gyerekekkel való konfrontációt választják több megállónyi munkaidő eltöltésére. Én nem értem, hogy azok a szülők és jogászok, akik a tanárok viselkedését szeretnék kissé erőszakosan centírozni, miért siklanak el egy ilyen valós probléma felett, hogy egy idegen, „egyenruhás” ember nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ordítozzon, erőszakoskodjon, vagy akár a hozzá képest nagynak tűnő hatalmát fitogtassa egy még jogilag sem önálló gyerekkel.

Buli van aprajafalván, méghozzá lánybuli! Végre van miért kimozduljak, egyedül, anélkül, hogy baba és pelenkázótáska lógna minkét oldalamon. Ennek örömére hatalmas nagytakarításba kezdtem. Persze nem a házban, hanem a testemen. Oh, ja, jól olvastad! Tudniillik létezik egy olyan szégyenletes női betegség, amivel bár senki nem dicsekszik nyilvánosan, mégis szinte minden családos asszony szenved tőle. Mégpedig az úgynevezett ”iGénYtelEnség“. Ez a betegség az esküvői torta elfogyasztásával kezdődik, és a közösen eltöltött évek során egyre krónikusabbá válik. Tetőfokára az első gyermek megszületésével hág a probléma, és onnan már nincs visszaút, se gyógymód.

Egyre kevesebb mesét ismernek az idejüket egyre inkább számítógép és videó előtt töltő olasz gyerekek. Ezen igyekszik segíteni a Veneto tartományban most beindított meseolvasási program, amelybe nyugdíjasokat is bevontak.

2004-ben két hetet tölthettem el Pekingben. Megfogott és elvarázsolt Peking kettőssége, a hihetetlen fejlődés és a hihetetlen múlt, a kétszer négysávos belvárosi sztrádák és felhőkarcolók mellett másolt dvd-ket árusítók és a két utcával arrébb megbúvó koszos sikátorok, műanyag szemetet triciklin vivők világa. Csak egy röpke kis ízelítőt kaptam Kínából, nem ismertem meg, sőt, éveket lehetne ott utazgatással tölteni, de nagy hatással volt rám.

„2004-ben kezdtem meséket írni. Azzal kezdődött, hogy találkoztam Mester Bogival. Nála szebb, kedvesebb, okosabb kislányt én még azóta sem láttam. Akkora hatással volt rám, hogy elhatároztam, írok róla egy mesét. (tizenhárom lett belőle) Azóta szinte minden ismerősöm saját mesét kért tőlem, ezért az elmúlt hét évben rengeteg mesét írtam. Sok új szereplővel gazdagodtam. Itt van Marci, Émi, Boti, Ricsi, Martin, Martina, Angéla, Kende, Hanga, Zselyke, Dominika, Ádám, Levente, robot, nagy fehér cápa, Lüketóni, Stefánia és még sorolhatnám. Sikersztori egytől-egyig. Remélem, hogy az internet segítségével most rátalál az oldalamra egy csomó lelkes meserajongó, aki felismeri a tehetségem, és módjában áll támogatni a kiadást. Minden támogatást szívesen fogadok, ami közelebb visz a könyvem kiadásához.”

Még csak január van, de azt hiszem, megvan a főjelölt az Év Szülésvideója címre. Aki kis Willow születésének körülményeit és annak megörökítését szeretné felülmúlni, az jobb, ha összeszedi magát. A kislány ugyanis a kórházba vezető autópályán született, menet közben, az első ülésben. Édesapja egyik kezével a volánt markolászta, a másikban a videokamerát tartotta, és az egészet lefilmezte. Mivel a szülészet, ahol már várták őket, még 30 percnyi útra volt, az aggódó édesanya arra buzdította férjét, hogy egy pillanatra se álljanak meg, és folytassák útjukat. Majd a magzatmázas újszülöttel a keblén felhívta az anyját, hogy mit is csináljon. Tessék hátradőlni egy kávéval vagy teával, mert megdöbbentő képsorok következnek.

Jancsó Ladányi Piroska és anyja, Jancsó Borbála nevéhez az egyik legbrutálisabb gyilkosságsorozat története kapcsolható. Az eset Törökszentmiklóson történt, ahol 1954 nyarán kezdtek sorra eltűni leánygyermekek. Egy év leforgása alatt tűnt el a 11 éves K. Marika, a 13 éves H. Piroska, a 17 éves S. Irén, a 13 éves B. Mária, végül a 13 éves Sz. Katalin. Akkoriban Magyarországon a sorozatgyilkosság, mint bűnügyi fogalom ismeretlen volt, ezért a rendőrség eleinte semmilyen kapcsolatot nem fedezett fel az eltűnt lányok eseteiben. A kislányok egy kivétellel törökszentmiklósi lakosok voltak és vásárolni indultak otthonról.

Valószínűleg megköveznek a következő írásomért, de akkor is… Legyen ez egy tanulságos történet mindenkinek és leszögezem, akinek nem inge, ne vegye magára.

A folyamat végülis ugyanaz, akárhány évesek vagyunk. A körülöttünk lévő katyvaszból először kiválik pár értelmes szó. Aztán néha egy egész mondat, ha ez kérdés, akkor először mutogatással felelünk, aztán egy-két szóval, persze még botladozva, rossz kiejtéssel, ragozás nélkül. Aztán, mint a téglákat a falhoz, egymáshoz passzítjuk a felismert kifejezéseket. Egy napon boldogan egymás után teszünk akár három szót is, a körülöttünk lévők arcáról pedig kezd eltűnni az az értetlen erőlködő kifejezés, hogy felfogják, mit is akarunk.

Ha vendégségbe megyünk egy többgyerekes családhoz, akkor csak az ünnepeltnek kell ajándékot vinni, vagy az összes gyereknek?

36.hét

Engedélyezett szakorvosi magánpraxis. Ez lehetne annak az intézménynek a neve, amely a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint kifehéríthetné a hálapénz rendszerét. Ha a beteg ragaszkodna ahhoz, hogy őt egy bizonyos orvos kezelje, vagy az osztályán gyógyulhasson, akkor a tervek szerint a jövőben ezért fizetnie kellene. Az adó és járulékköteles díjtételeket a kamara határozná meg, területenként, beavatkozásonként. Így a pénztárcánkhoz köthetnék a szabad orvosválasztást.

Alábbi összeállításunkban egy igen elterjedt csodalény, jelesül a nagymama nyomába eredünk. Milyen nagyik léteznek? Ismerősökkel, barátnőkkel folytatott beszélgetésekből az alábbi komolytalan, de valós elemeket is tartalmazó körkép bontakozott ki előttem a nagymamák tipizálása kapcsán.

Napokon belül megszületik első gyermekünk. A kiságy a helyén, anya és baba kórházi cucca becsomagolva, minden kész az érkezéshez. Vagyis egy dolog még hiányzik: a név. Mikor megtudtuk, hogy jön a baba, teljesen meg voltunk győződve lány lesz, nem tudom miért, de így éreztük. Feleségemnek Anna, nekem Zsófia tetszett. Ezért kreáltunk egy Zsófiannát.

Talán úgy kamaszkoromtól vagyok elégedetlen a melleimmel. Általános iskola hetedikben még egész csinosak voltak, de aztán a növés, a súlyingadozások, a hormonális változások nagyon megviselték.

Hugh John Montgomery és Clara „Tillie” Woolner MacNeill gyermekeként született. Ősei 1770 körül telepedtek le a Prince Edward- szigeten, voltak közöttük gazdák, üzletemberek és politikusok is. A kis Maud mindössze 21 hónapos volt, mikor édesanyja tüdővészben elhunyt. Mivel édesapja Prince Albertbe költözött, és nem tudta Maudot magával vinni, anyai nagyszüleihez került Cavendishbe. Ötévesen hastífuszt kapott, melyből nagyon nehezen épült fel. A két idős ember, Lucy és Alexander mellett nem volt könnyű a kislány élete, nehezen szerzett barátokat, inkább könyveit bújta. Korán megtanult olvasni, Andersen, Dickens, Sir Walter Scott könyveit, Byron, Milton, Longfellow, vagy Burns verseit bújta.

Meg kell mondanom, hálát adok az égnek, hogy nincs olyan gyerekünk, aki idén akarna felvételizni bármilyen felsőoktatási intézménybe, bár a keretszámok ma már megjelentek itt, itt meg máshol is, és lassan az is kiderül, mennyit kell fizetni az adott helyen, ha a támogatott képzésbe nem jut be valaki, de sok idő nincs a döntésre, főleg azoknak, akik olyan szakra vagy intézménybe jelentkeztek volna, ahol nagyrészt megszűnt az ingyenes képzés lehetősége, a fizetős képzést pedig se önerőből, se hitelből nem akarják vállalni.

Képzeld el, hogy a lányod tizenhat éves. Arra kér, hadd utazzon el külföldre pár napra egyedül. Elengeded? És ha egy évre menne?

Megint öngyilkos lett. Tulajdonképpen meg sem lepődtünk, volt már ilyen máskor is. Érdeklődve közelítettünk a dologhoz, próbáltunk praktikus lépéseket tenni. Például eszünkbe jutott, hogy tükröt kell tenni a szájhoz, hogy lássuk, lélegzik-e még. A teszt alapján úgy tűnt, nem lélegzik. A ronda hupikék szabadidőruhájában volt, a mellén egy kis fehér folttal. Gyógyszer lehetett, úgy látszik, nem vette be az egészet a gyomra. Felhívtuk a Nagyit, mondtuk, mi van. Ő se lepődött meg nagyon, mondta, hogy jön. (Milyen lehet, ha az embernek ilyen lánya van, négy gyerekkel? Inkább nem akarom tudni.) Biztos hívtunk mentőt is, nem emlékszem. Ezúttal mindenesetre tényleg meghalt, nem kellett járni hozzá a kórházba, meg érdeklődni a túlvilági élményeiről.

Majdnem négy éve már, hogy friss házasokként gyereket szerettünk volna. Pár hónap próbálkozás után gyanús lett, hogy valami nem stimmel- egy betegség miatt amúgy is nagy volt az esélye annak, hogy nem lehet egyszerűen, spontán gyerekünk. Orvoshoz mentünk, aki kiderítette, valóban probléma van, így meddőségi intézménybe irányított minket. Semmit nem tudtunk az egészről, intézetet is úgy választottunk, hogy a munkahelyünkhöz legközelebb legyen. Nagy szerencsénk volt, 5 hónappal azután, hogy az első konzultáción megjelentünk, már terhes voltam, és egy szép várandósság 40. hetében megszületett a lányom.

Múlt nyáron bizonyára sokak figyelmét felkeltette, hogy egy pszichológiai kutatás vette kezdetét, melynek célja a szülés utáni időszak lélektani változásának feltérképezése volt. Egy interneten elérhető kérdőívcsomagot tettek közzé a szerkesztők, hogy minél több információhoz juthassunk. Segítségetekkel el is indult a kutatás, melynek kezdeti eredményeiről szeretnék egy kisebb összegzést mutatni. Újabb kérdőívet is készítettünk, hogy még pontosabbak legyenek a kutatásaink.

Súly: szerda este 91,8 kg, vasárnap este 92,7 kg Edzések száma:0

Mindent a gyerekemért, lelkiismeret-furdalás nélkül

Öt vetélést követően a hatodik terhességgel öt hónapot feküdt kórházban, majd a 37. héten viharos sebességgel érkezett meg kislánya, az orvos alig tudta elkapni.

Az m1 péntek esti Híradójában elhangzott: a vádirat szerint a volt MÁV Kórház szülészeti és koraszülöttosztályán dolgozó orvosok 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben pénzt kértek az osztályra felvett kismamáktól a szülések levezetéséért és az egyéb beavatkozásokért. A vádlottak között van az akkori osztályvezető főorvos is - tették hozzá.