2012. 01. 04.
A vadludak szárnyán Svédország felett – Selma Lagerlöf
Selma születésekor egyik babonás nagynénje kártyát vetett, s a legenda szerint előre megjósolta a kis Selma életét. Azt olvasta ki a kártyából, hogy a kislány beteg lesz, s betegségének következményeit egy életen át hordozza, hogy utazik, hosszú életet él, papírokkal fog foglalkozni, de sütni-főzni nem, és sosem megy férjhez. A jóslat beteljesedett, a kislány a gyermekbénulás miatt nehezen tanult meg járni, s kicsit mindig sántított. Ezért magántanuló volt, a széltől is óvták, irodalomszerető édesapja rengeteget foglalkozott a kicsi lánnyal. Selma ismerte az összes legendát, mesét. Idős nagyanyja történeteit sosem felejtette el, később egy könyvben gyűjtötte össze őket. Värmland számos zenésznek, szobrásznak, irodalmárnak adott otthont, Selma már fiatalon a művészet felé fordult. Kis, rögtönzött verseket írt, a háztartással nem sokat törődött, így tovább taníttatták. A stockholmi tanítóképzőben tanult tovább, majd a landskrónai leányiskolában tanított 1885-tól 1995-ig. Néhány szonettet írt, melyek megjelentek irodalmi folyóiratokban. Álma egy värmlandi regény volt, de még kereste stílusát, küzdött a szavakkal. Példaképének Carlyle-t tartotta, írásmódja felé közelített, de egyre inkább egyéni hangot talált.
Juditty