170. oldal - Bezzeganya

Tizennégy éves voltam, mikor édesanyám meghalt, mi pedig kettesben maradtunk apuval a családi fészekben. A háztartás újragondolásában segítséget ( a rutintalan tininek és a még ötven sincs özvegy férfinek) leginkább mindenféle lelkes női személyektől kaptunk, akik a lazább ismeretségből hirtelen őrangyalokká léptek elő. Egy idő után szinte komikus volt a komplett vasárnapi ebéddel az éthordóban beállító kedves hölgy, és a rokonszenvét zavartan palástolni próbáló apám játszmája. Az udvarlás végül sikerrel járt, két évvel megözvegyülése után apa és a szintén özvegy, egy kiskorú és egy felnőtt gyerekkel rendelkező asszony egy pár lettek. Így lett egy mostohám, lettem én magam is mostoha, és ismertem meg szép lassan miért is olyan negatív ez a szó.

"Van egy nagy, mégis egészen hétköznapi titok. Mindenkinek része van benne, mindenki ismeri, de csak kevesen gondolkodnak el rajta. A legtöbb ember tudomásul veszi, csöppet sem  csodálkozik rajta. Ez a titok az idő.

14 hónapos kisfiunk hamar kezdte a hisztit. 11 hónaposan. Eleinte a fejét verte a földbe, de ha rászóltam, vagy nem figyeltem, abbahagyta. Nagyon értelmes gyerek, 14 hónaposan felszólító mondatokkal kommunikál, rengeteg dolgot ért. Néha úgy érzem, túl sok mindent is a korához képest. Mivel ezzel a fajta hisztivel nem ért el semmit, taktikát váltott. Sajnos.

Tanulni nyilván az ellenpéldából lehet. De már annyi negatív szülésélményt olvastam, hogy napról-napra erősebben éreztem magamban a késztetést, meg kell írnom a sajátomat.

Hogy múlik az idő, lihegtem múlt nyáron, már megint itt vagyok ennek a botnak a végén, a legutóbbi alkalommal ez a csipisz kétcentis se volt, oszt most meg már biciklizik, három és fél évesen. De nincs sok idő a visszarévedésre, kormányozáááál, visítom a kétkeréken imbolygó delikvens fülébe, úgy közlekedsz, mint részeg Miska a falunap után.

Még a gazdasági hírtportálok is megírták: elment a Nagy Mesemondó, a Magyar Népmesék örökös hangja, Szabó Gyula. Nálunk különösen kedvelt volt: egyrészt a népmese-CD sokszor pörgött a kocsiban oda-vissza, de volt olyan közvetlen családtagunk is, aki még katonakorukból, a "híresség" előtti állapotában ismerte - nem mintha akkor nagyon más lett volna, azon kevés emberek közé tartozott, akik nem kergültek meg tőle.

- Nekem hoztad? - kérdezte nővérét köszönés helyett, és apró ujjacskáival már majdnem elérte a csomagoló-papír egyik sarkát.

A New York-i házaspár gyerekei addig nem is álmodhattak kutyáról, míg ki nem költöztek a belvárosból. Amikor azonban végre megfelelő kertvárosi lakhelyre találtak, elkezdték a menhelyeket járni a "tökéletes kutyakölyök" után.  A pár két idősebb gyereke, Jack és Zoe választották végül ki Theót, aki az első pillanattól nagyon igényelte és élvezte az emberi társaságot.

Kényelmes, új,  biztonságos, szép, vagy szűk, koszos, uncsi, lelakott? Vannak jó és kevésbé jó játszóterek, szétszórva az országban. Volt, aminek láttán azonnal úgy éreztem, ez miért nem a mi utcánk végén található, míg más helyeken úgy éreztem, ehhez képest a mi kerületünk maga a gyerekparadicsom, minden sarkon van egy – néha mondjuk olyan, amilyen – játszótér. A kerti játszóeszközök sose fogják pótolni, bármennyire is kifelejtették néhány új negyedből őket: a játszótér közösségi tér, csoportképző és szociális funkcióval, egyszóval ahol gyerek van, oda kell. (és akkor a felnőtteknek tervezettekről még szó se volt, pedig olyanok is vannak)

Végre itt a tavasz, kertészkedünk nagyon a gyerekekkel. Megvolt az első fűnyírás is. A lányommal rakosgattuk a fűnyesedéket a borsósorok közé, amikor azt mondja nagy komolyan: Most letejítem a fődet, hogy ne szájadjon ki, és legyen innivalója a bojsónak.” Ez a mondat emlékeztetett arra, hogy épp itt lenne az ideje, hogy megírjam a posztot a virtuális vízről.

A látogatók az óriástojás-installációk között barangolva a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímestojás-gyűjteményének legszebb darabjaiban gyönyörködhetnek, a kisebbeket pedig kézműves foglalkozások is várják.

Chhaupadi, így hívják azt a kulturális hagyományt Nepálban, amelynek következtében minden érett fiatal lány és nő havonta egyszer távol a családjától és otthonától, állatokhoz méltó körülmények között tölt egy hetet, mivel úgy tartják, menstruációjuk idején rontást hozhatnak mindenre, amivel érintkeznek, írja a Disrupt blog.  A szokás mindenféle társadalmi helyzetben lévő nepáli nőt érint.

21. hét

10. alkalommal rendezik meg segíteni vágyó gasztrobloggerek és egy kiváló alapítvány a jótékonysági sütiárverést. A sütemények vasárnap kerültek fel a Segítsüti honlapjára, és szerdán délután 4-kor zárul a licit. (Amin egyébként állandó szerzőnk, Zsuzsi főz egy tortáját is meg lehet szerezni, az ő bejegyzését és receptjét itt és itt lehet elolvasni!)

Kurt Levin híres kísérletét (itt található leírás) ovisokkal játszották el a hatvanas években Magyarországon, tizenévesen láttam először az erről készült filmet.  A ma már erősen amatőrnek tűnő technika ellenére mindenkinek ajánlanám a megnézését (húszperces anyag), főleg ha tanár, szülő, vagy csak csoportokkal dolgozik, amelyeket irányítania kéne.

Egy ekkora gyerekkel – főleg, ha az ember egyedül utazik – kisebb-nagyobb szervezést igényel az utazás. Bár már nem ott élek, fél életemet Pesten hagytam, munkatársak, barátok, és most már rokonok is vártak minket. Nem tagadom, egy ilyen út sok-sok szívességgel jár. Először is, az állomásra kijutás gyerekkel, holmival csak autóval lehetséges. Mivel a taxi konkrétan többe került volna, mint a vonatjegy, maradt az, hogy valaki bevisz minket. Mostani alkalommal az akkor még mindenórás terhes szomszédasszonyom önként jelentkezett, hogy az állomásról hazagurul a kocsinkkal, így kényelmesen elértük a vonatot.

Spórolni sokan szeretnének. Sokféleképp lehet, van, amivel keveset, van, amivel sokat. Van, amit kapunk, van, aminek valójában ára van. Nézzük a tíz legismertebbet, ti tudnátok folytatni a sort?

Ahhoz, hogy valakit a háború vége után internáljanak, nem feltétlen kellett bűnt elkövetni, bárkire könnyedén rásüthették, hogy nyilas vagy éppen rendszerellenes. Elég volt, ha az ember megetetett néhány német katonát és erről egy rossz akarója tudomást szerzett, vagy volt egy hivatásos katona tiszti rangban a családban. Esetleg az ember zsebre tett egy röpcédulát a heti vásárban, ami feledésbe is merült a szekrény mélyén, vagy történetesen sváb vagy nemesi származású volt szerencsétlen, vagy igazán maga sem tudta, hogy miért is lett nyilassá, rendszer vagy osztályellenessé nyilvánítva.

Anyakelengye

2009. július 14 A hőség dögletes, a váró , a kórház teli, emberek mindenütt, minden széken hatalmas pocakkal kismamák, így eszembe nem jut ülőhelyet kérni. Terveim szerint a szülés előtti utolsó vizsgálatra jöttem, 16-ára voltam kiírva. Éreztem a pillanatot, amikor kezdett derengeni, hogy itt tulajdonképp  fontos dolog van készülőben velünk, és hogy ez nem vicc, ez már nem a cuki pocaksimi, édibédi dundibébim lesz, meg ÉN terhes vagyok korszak. Véresen komoly dolgok jönnek, és elképzeltem, hogy milyen lesz a szülés. Ahogy olvastam a szülésről, már attól kivert a víz, hogy írták, hogy távolodik a szeméremcsont, tágul a medence. Anyám, hát hova tágul, hogy tágul, és az fááj??! Annyiban maradtam magammal, hogy egyértelmű, hogy rohadtul fájni fog, mindennél jobban, amit eddig éreztem, együttműködöm a dokikkal, figyelem magam, de teszem, amit mondanak, mert nem tehetek mást, és megpróbálom nem elképzelni, hogy a csontjaim, inaim hogy viselkedhetnek.

A mi történetünk így kezdődött. A terhességemet a 20. héttől egyedül kellett végigvinnem, az apa nem minket választott. Ezt észrevehettem volna hamarabb is, de már rájöttem, hogy hat év és két év jegyesség semmire sem garancia. Amikor az ember szerelmes és a párja is várja (?) a babát, nem akar gyanakodni. Vagy egyáltalán nem is gyanakszik. De ez az én hibám.

Az Író Cimborák imádnak játszani. Ezért létrehoztak egy gyermekirodalmi fórumot, ahol ezt szabadon megtehetik. A nagyjából negyven alkotót összegyűjtő blog minden hónapban új témával foglalkozik. Volt már gyerekekkel közösen rajzos-mesélős együttműködés, virtuális ajándékbontogatás,  szörnyekkel kergetőztek, egy egész hónapig bolondoztak, legutóbb varázsszőnyegekről és egyéb járművekről írtak.

Erre a hétre igyekeztem a már kapható, tavaszi zöldekkel készülő recepteket hozni, ezért a spenót, a medvehagyma és az újhagyma lesz középpontban. Az alapanyagok miatt több húsmentes fogás is helyet kapott a válogatásban, de azért van egy-kettő, ami húst is tartalmaz.

Tegnap kezdődött és vasárnap estig tart a Friss Hús Budapest rövidfilmfesztivál, amelyet a Filmszemle helyett rendeznek meg idén második alkalommal Budapesten. Az Origo Filmklub így ír a fesztiválon  bemutatott filmekről: "mi már láttuk a második Friss Hús filmfesztivál felhozatalát, és határozottan állíthatjuk, hogy a szervezők idén is rengeteg szuper rövidfilmet szedtek össze".

Korábban egy poszt kapcsán kérdeztük: ti hogy világosítjátok fel a gyereket? Több mint hétszázan töltöttétek ki ezt a kérdőívet is, többségében nők, de húszegynéhány bátor férfi is vállalkozott rá. Az eredményeket röviden összefoglaljuk – az egyik legegyértelműbb tanulság az volt, hogy a kitöltők szerint a felvilágosítás elsősorban a szülők feladata.

A lázcsillapítás témája általában megosztja az anyukákat: van, aki azonnal pánikszerű csillapításba kezd, amint a lázmérő higanyszála átlépi a 37 fokot, és van, aki 39 fokos láznál is úgy reagál, mint Pató Pál úr.

Nagyjából egy év telt el azóta, hogy kiderült: Zoé egy ritka genetikai betegségben szenved, áprilisban hunyt el, négy hónaposan. A Bezzeganya augusztusban közölte édesanyja, Lia írását, amiben leírta: "2013. április 17-én, Zoénak, a halálos ágya mellett tettem esküt, hogy életben tartom a nevét, és megmutatom a világnak mi is az az SMA."

20. hét

A „tisztaságbálok” jelensége az elmúlt pár évtizedben kezdett el terjedni az Egyesült Államokban.  A bálok során a kislányok fogadalmat tesznek istennek és az apjuknak, hogy szüzességüket, azaz saját szavukkal „tisztaságukat” megőrzik a házasságig, és mindennemű szexuális kapcsolattól tartózkodnak, nemcsak a közösüléstől, de az orális szextől és a pettingtől is. Mostanra az ország 48 államában (az 50-ből) tartanak ilyen bálokat, és további 17 országból jeleztek vissza, hogy átvették a szokást.