157. oldal - Bezzeganya

Lassan egy éve került forgalomba a Nosiboo gyermekbarát orrszívó, melyről itt is beszámoltunk a Bezzeganyán, egy szerencsés olvasónk pedig, aki meg is nyerte az orrszívót, tapasztalatait megosztotta a blogon.

Az elmúlt napokban hihetetlen negatív megítélést és véleményeket kaptam a kerületi anyukáktól. Történt ugyanis, hogy nyolc napon belül a sokadszorra kérdőjeleztem meg az állami bölcsi bizonyos szabályait. Az egész a mamusszal kezdődött, amiről az előző posztomban írtam.

Egy svéd család (a keményen dolgozó apa, a háztartásbeli anya és szöszi gyermekeik) egy francia síparadicsomban tölti el a hőn áhított "nyaralását". Az ötnapos vakáció első napján, egy pár óra felhőtlen síelés után azonban nyomban bekövetkezik a "tragédia": a síparadicsom látogatói – köztük a szóban forgó család – egy mesterséges lavinával találják szemben magukat, ám szerencsés módon mindenki megússza az incidenst, mindenféle fizikai sérülés nélkül. Annál nagyobb lelki problémát okoz a családanyának, hogy míg ő a pillanatok alatt lezajlott "természeti katasztrófa" hevében azonnal gyermekeinek védelmébe kel, hitvese a síkesztyűjét és okostelefonját felkapva igyekszik minél gyorsabban elhagyni a hólepte helyszínt, anélkül hogy szeretteinek a segítségére sietne.

Nehéz ezt megírni, mert tudom, hogy mindenki csak elítél majd. Mondják majd, hogy milyen anya az ilyen, minek ennek gyerek, csak ő tehet róla, de már ez sem érdekel… Ha nem írom ki magamból, amit érzek, rövid időn belül idegösszeroppanást fogok kapni és azt hiszem, hosszú lesz a kezelés…

Második gyermek. 18 hónappal az első után kiderül, hogy újra babát várok. Már a fogantatás pillanatában tudom, érzem, hogy ebből most baba lesz. Két hét múlva igazol a teszt. Jaj, de jó, így akartuk. Maximum három év legyen a két gyerkőc között.

Férjem mesélte az alábbi történetet:

Úgy emlékszem, hatodik osztályos koromig színesben pergett előttem a történelem, azután kezdtem szürkében látni. Hetediktől Okolocsányi Adomér tanította nálunk a törit. Kis túlzással. Mert inkább mi tanítottuk magunkat helyette. Ő csak bejött reggel az osztályba, lezuttyant fáradtan az asztalához.

A címben elhangzott mondat egy kétségbeesett fogorvos száján esett ki a legenda szerint. Az amúgy valóban fogváltás közepén lévő gyereknek az egyik hátsó foga lyukadt ki, azokból egy, amik sok esetben feltűnés nélkül növekszenek ki, nem úgy, mint a nagy ovációval kísért első tejfogacskák. A szülő nagy nyugalommal vitte a gyereket, tejfog ez, ugye kérem, húzza ki csak gyorsan! – a fogorvos a fejét csóválta, ez nem tejfog.

Kipattan a fejemből a fantasztikus ötlet, hiszen üzemel a BKV hajó, a Duna itt csordogál a szomszédban, egy vonaljegy áráért hajókázunk, friss levegőt szívunk, az egyre fogékonyabb nagy pedig dióhéjban láthatja Budapest leggyönyörűbb arcát, amiért japán turisták százai utazzák át a fél világot nyaranként.

A bölcsis sagámat a beszoktatási kérdőjelemnél hagytam abba, amire e poszt írásának időpontjában még nem találtam választ. Anyukám azon a véleményen van, hogy tartsak ki az állami mellett, bár nagyon sokkolta őt a csoportszoba és annak feltételezett múltja (ti. konyha lehetett).

15. hét

Az előzményeket és körülményeket nem szeretném hosszan taglalni, de elengedhetetlen egy pár mondat. A kisfiunk 4 és féléves, nagyon érdeklődő gyerek. Mi már korán eldöntöttük, hogy az aktuális korának megfelelően tálalva mindent elmondunk neki, legyen szó szexről vagy például a Mikulásról.

Ugye ismerős ez a mondat? Hányszor hallottuk már és mégis vérhiány van. Hogy miből gondolom? Abból, hogy levélben/plakáton, sőt, legújabban már telefonon is keresnek, ha véradás van.

Elöljáróban annyit, hogy 32 éves, 3 fiúgyermekes anyuka vagyok (8, 5 és fél, 1 évesek). Jelenleg a legkisebbel vagyok itthon. Azt tudni kell rólam, hogy amióta gyerekeim vannak, iszonyatosan félek minden betegségtől, „bolhából is képes vagyok elefántot csinálni” típus lettem.

Bizonyítsd be egy jól sikerült fotóval, hogy az egészséges táplálkozás fontos számodra: a te gyereked is szeret zöldséget vagy gyümölcsöt rágcsálni, és nyerd meg az értékes Eujuicer zöldség- és gyümölcsprést a Life.hu nyereményjátékán!

Múlt héten elmentünk a barátnőmmel a MOM Kulturális Központba néptáncórát megnézni az ovis gyerekeinkkel. Én jelenleg hét hónapos terhes vagyok, a kislányom 3 és féléves. A barátnőm gyereke szintén három és féléves, illetve ott már megszületett a Kistesó, ő 8 hetes. Három gyerekkel, egy szoptatós anyuka meg egy harmadik trimeszteres terhes: dugig raktuk a babakocsit.

Első gyermek. Meglepetés. Nem nagy meglepetés, csak mégis az. És micsoda öröm és izgatottság. Aztán persze jön a súlya is a „terhességnek”. Hányinger, rosszullét 0-24-ben 16. hétig. Azután már csak a boldog babavárás. Imádok terhesnek lenni, élvezem, ahogy kerekedik a pocak. Simogatom, nézegetem, és persze vakargatom, úgy viszket mindig. Aztán a 36. héten kissé nyílt méhszájjal talál az orvos, csóválja a fejét, szeretne bent tudni a kórházban. Hát befekszem, nagyon nem örülök neki, de fő a biztonság.

Nincs új a nap alatt! Joggal gondolhatja, aki olvasgatja a régi lapokat, történeteket, amelyek hús-vér „egyszerű” emberekről, problémáikról szólnak. Itt az egyszerű alatt az átlagembert értem, aki nem híresség, történelmi személy volt, hanem aki a teknőben mosott, háziszappant főzött, aki dacolt az időjárási elemekkel a betevőért falun, aki a városban a henteshez járt zörgő papírba csomagolt húsos csontért, amit később húslevesnek főz meg, mire jön haza a férje a munkából.

Finy Petra

A gombászás nagyon jó dolog, a gyerekek számára is nagyon élvezetes lehet, de itt is vannak bizonyos szabályok, amiket be kell tartani. Fő szabály, hogy olyan gombát szedjünk, amit ismerünk. Ezért jó, ha a teljesen kezdő gombász tapasztalt gyűjtővel megy, sokat lehet tanulni tőle, de gombahatározót is érdemes magunkkal vinni. Aki gombaszedésre adja a fejét, jobb, ha megismerkedik az országban fellelhető halálos mérgezést okozó fajtákkal, hogy ezek közé tartozó gombát véletlenül se gyűjtsön be. Az egyes fajtákat mindig külön gyűjtsük, lehetőleg kosárba, papírdobozba vagy -zacskóba, a nejlonzacskó kerülendő, mert befülled benne a gomba. A leszedett fajtákat sose kóstolgassuk és ne higgyünk a mendemondának, mely szerint a csiga által megrágott gomba nem mérgező. És végül a legfontosabb: a zsákmányt mutassuk meg a piacokon működő gombavizsgálónak.

Gondolkodtam rajta, megírjam-e történetünket, aztán úgy gondoltam, mások okulására papírra vetem dühödt felháborodásom történetét. Fiam egy vidéki óvodában kezdte meg pályafutását két éve. Rögtön az elején összebarátkozott egy kisfiúval, akivel „együtt csüngtek a csillárról”, s emiatt sokszor állt sarokba (ami ellen semmilyen kifogással nem éltem). Aztán eltávolodott ettől a jó baráttól, aki másik remek barátra tett szert. Olyan jóra, hogy ők lettek az ovi rémei.

Első babásként (talán kicsit túlaggódva) olyan helyre szerettem volna menni, amit nagyjából ismerek. A menetrendet átnézve végül Rodosz nyert, mert oda korán indult a repülő, nem késő este. Gyorsan néztem szállást is, aztán egy akció keretében lefoglaltuk a jegyeket is. És aztán vártunk laza fél évet az indulásra.

Utólag azt mondom igen, akarom a metszést. A saját nyálamon megtanultam. Sok a hiszti a téma körül, ha esetleg másokat is foglalkoztat az előtte-utána kép, itt az én történetem. A terhességem 5. hónapjáig nem is hallottam a gátmetszésről. Lehet, csak süket vagyok, és már sokszor szembejött velem, de valahogy addig még nem realizáltam mi is ez a „beavatkozás”.

14. hét

Csodálatos teremtés volt ő. Mindig, de tényleg mindig mosolygott és ezt úgy értsétek, hogy MINDENBEN megtalálta a pozitívumot. Olyan típusú ember volt, aki ha belépett egy terembe, mindenki odafordult, mert érezni lehetett a ragyogását.

Augusztusban ismét Zalakaros felé vettük az irányt. Ezúttal nem hagytuk otthon a legkisebbet sem – bár a két felnőtt plusz négy gyerek felállás miatt két autóval kellett mennünk. A magas létszám nem okozott problémát a Hotel Napfényben: két egymás melletti apartmanszobát kaptunk, melyekben egy-egy dupla- és egy-egy szimpla ágy volt.

Lassan szőtte be az elméjét a kór. Eleinte, csak elfelejtette, hogy bevette-e a gyógyszerét, adott-e enni a kutyának vagy csak lemaradt ez-az a boltból.

Kicsivel – könnyebben. Kisgyerekes mindennapok praktikusan XVII.

Három éve vártunk a babára, hogy családot alapíthassunk. Az esküvő után nem védekeztünk, előtte két évig szedtem a fogamzásgátlót. A nászút után hat hétig nem jött meg. Csak nem? Annyira meseszerűnek tűnt! Aztán persze megjött, és innentől kezdve három évig, minden hónapban. Mi minden hónapban reménykedtünk, hátha most, de sajnos nem sikerült. Egyre csalódottabb lettem, és sajnos ezt a ciklikusságot figyeltem meg az életünkben is.