159. oldal - Bezzeganya

Olvastam egy cikket a múltkor arról, hogy milyen gáz, hogy a gyerekek az oviban és az iskolában készített karácsonyi ajándékokkal árasztják el a lakást. Ez a téma úgy hiszem több szülőt is érint, és úgy érzem, nem elég csak kommentben reagálni, éppen ezért szeretnék a Bezzeganyán keresztül egy nyílt levelet fogalmazni a témáról.

Ez az utolsó hétvége arra, hogy beszerezzük az ajándékokat. Mivel rengetegen vesznek könyvet a gyerekeiknek, nekik állítottuk össze ezt a könyvajánlót, melyben a foglalkoztatóktól kezdve a klasszikus meséken keresztül ifjúsági regényekig válogattunk több kiadó újdonságai közül.

Az ember Telente Báránykát Lehelget.

Ebből a posztból azok is könnyen ihletet meríthetnek, akiknek a kézügyessége a nullához közelít. Ha kevés az időnk, de mégis szeretnénk valami saját kezűleg készített aprósággal meglepni a szeretteinket, csinálhatjuk magunk az ajándékkísérő kártyát, képeslapot vagy köthetünk a csomagra egy kisebb sk. karácsonyfadíszt.

Mindenképp érdemes megbarátkozni ezzel a fehérjeforrással, mert egészséges, könnyen, gyorsan elkészíthető, finom fogásokat tálalhatunk az ünnep alkalmából, és nagy előny, hogy a halas ételek általában könnyen emészthetők, kevésbé kalóriadúsak, így talán elejét vehetjük a karácsonyi hízókúrának.

Itt ülök a bőröndök között, és azon gondolkodom, hogy mi vár vajon ránk. A férjem megkapta élete legnagyobb lehetőségét, én pedig egyúttal valóra válthatnám az álmaimat, akárcsak ő. Mi ez, ha nem ideális? Én mégis... Nem is tudom, mit érzek.

Játéktesztelő sorozatunkban társasjáték újdonságokat mutattunk be az elmúlt hetekben. Most azokat a játékokat gyűjtöttük össze, amelyekkel mi is játszhattunk már gyermekkorunkban is, és saját gyerekeink sem csak a megmaradt, gondosan eltett saját példányunkkal játszhatnak, hanem ma is megvehetők ugyanabban a formában vagy más verzióban.

Sajátos játék a Csodapalota – építőelemekből álló társas eddig nem került még a kezünkbe. Az építővel építettünk, a társassal társasoztunk – megkülönböztetve a főleg szerencsén alapuló egyszerűbbeket (amiket akár ovisokkal is játszhatunk) és a komplikáltabb, stratégiai játékokat, ahol néhány év behozhatatlan előnyt jelenthet a játékban (külön kategória a memory, amiben állítólag a legtöbb öt-hatéves verhetetlen). A Csodapalota építői egyben versenyezhetnek is, tehát „építős” és „versenyzős” gyereknek is jó lehet.

Szexterápia - Cirko Film

26. hét (ha jól emlékszem)

Tavaly karácsony előtt láttam egy kommentben ezt az ötletet. Már akkor elhatároztam, hogy ilyen nekem (nem ám a gyerekeknek!) kell. Megálmodtam, hogy majd én megcsinálom, mert hát lássuk be, az az igazi. Az tényleg olyan rákészülős, magunkban kuncogós feladat. Már ha valakinek van akkora mázlija, mint nekem, és ügyes kezekkel van megáldva. Bár a neten feltalált darabok némelyike minden, csak nem szép. Viszont azok is viccesek, jópofák, és garantáltan jól lehet velük szórakozni. Úgyhogy nem is vagyok annyira biztos ebben az ügyes kéz dologban. Arról persze igyekszem mélyen hallgatni, hogy kapni is lehet ilyet, mert mégis csak így egyedi, így kap a gyerek olyan ajándékot, ami másnak biztos nincs, még akkor is, ha esetleg egyik osztálytárs, csoporttárs megkapja akár a boltban megvásárolhatót, vagy neki is anyuka/apuka készíti el.

Az amerikai CDC (Center for Disease Control, Járványügyi Központ) szerint szamárköhögés járvány dúl Kaliforniában. Az elmúlt hetven évben a negyvenes évek óta a legtöbb esetet az idén, 2014-ben jelentették be, eddig közel tízezret.  A fertőzöttek között a kis csecsemők vannak többségben, az egyikük meg is halt.

Karácsonyi könyvajánlónkban ma olyan ifjúsági regényeket mutatunk be, melyek tini gyerekeinket érdeklő témákat feszegetnek, de javaslunk olyan, kisebbeknek (külön fiúknak és lányoknak) szánt könyveket is, melyek mostanában népszerűek a gyerekek között, vagy nemrégiben dobták piacra őket. Négy kiadó könyvei közül válogattunk.

A textilfestéssel csak az utóbbi években ismerkedtem meg jobban, ifjú koromban csak az sk. batikolt ruhákig jutottam, pedig átlagos kézügyességgel  szép és egyedi ajándékok készíthetők. Mivel a karácsonyi cuccok zöme még november elején nem volt elérhető a kreatív boltban, így nem találtam nekem tetsző stencilt, ezért sk. készítettem. A Google képkeresőjébe beírtam, hogy christmas stencils, kiválasztottam a nekem tetszőket, kinyomtattam, alkoholos filccel átmásoltam a gyorslefűző dosszié átlátszó elejére, és sniccerrel kivágtam. Ha nincs erre a projectre 3-4 üres órátok, akkor vásároljatok készen a hobby boltban, vagy válasszatok egyszerű mintákat, az angyalok szárnyánál sokat káromkodtam, és végül azt a sablont nem is használtam fel még.

Biztosan megvan az a régi vicc, hogy a férj vesz egy afrikai szopóbékát, és megtanítja főzni, aztán kiadja az útját a meglepett asszonynak. Jót röhögtem rajta, ma meg ez a veszély fenyeget engem is. Igaz, szopóbékát nem találtam, de egyik ismerősöm alkalmi áron rámtukmált egy szfinxt. Tudják, ez az ijesztő külsejű, gremlins utánzat, tök kopasz, gigantikus fülekkel, hosszú patkányfarokkal,  minden porcikájában taszító. Eleinte nagyon ódzkodtam tőle, mert gyerekkoromban halálosan allergiás voltam a macskaszőrre, apám mégis letojta, azt mondta nyáron 35 fokban, hogy azért tüsszögök, mert megint zokni nélkül lófrálok a lakásban. Szóval viszolyogtam a cicáktól, de a barátom meggyőzött, meg hát a gyerek se játszhat egész áldott nap a plüss kígyójával. A végén még a nyakára tekeri.

Mindig meglep, minek hatására pattanhat ki valaki fejéből egy játék ötlete. Ennek a társasnak a megalkotója talán idegen nyelvként tanulhatta az angolt, így tűnhetett fel neki az angol nyelvterületen gyakran használt "piggyback" kifejezés, ami azt jelenti, hogy "valakinek a hátán", valakit eszközül használva eljutni valahová, valamilyen célhoz. Nem kellett más, mint képszerűen felhasználni ezt a nyilvánvalóan szimbolikus kifejezést, és már meg is volt a játék alapja - ahol a malackák egymás hátán juthatnak el a célba a malacösvényen át.

Szófia vagyok (negyedéves) - a freudi pszichoszexuális fejlődés első szakaszából. Bírom ezt az orális fázist, kipróbáltam, a teljes öklöm befér a számba, aztán végigcuppogtattam az összes ujjamat egyenként és végül megálltam a hüvelyknél, az a legfinomabb.

Első várandós lévén minden újdonság volt. Ez a helyzet nekem némileg ijesztő volt, mert mindent tudni akartam előre, mikor mi fog történni a kislányommal, a testemmel, az új életemmel. Bújtam a könyveket, a netet, és rengeteg anyukával beszélgettem. Rendszeresen faggattam mindenkit, hogy anno kivel hogy s mint történt minden. De igaz a mondás, a valóság más. Minden terhesség és szülés egyedi. Felvettem ugyan a rózsaszín napszemüveget, és imádtam pocakos lenni, de hol volt az előre leírva, hogy egy nap a munkahelyemen reggel elkezdődik a jobb fülemben egy iszonyat hangos fülzúgás, ami 24 órát tartott? Pitiáner dolog, de megijedtem, és majd megőrültem tőle. Az orvos csak vérnyomást mért, nagyon mosolygott, hogy alacsony a vérnyomásom, az a baj. Hol volt az leírva, hogy végigkísérték a terhességet az elmondhatatlan emésztési problémák, amelyek azóta is tartanak? Mivel még szoptatom a 14 hónapos Copfosomat. Apró kellemetlenségek voltak ezek, csak néha belém költözött a félelem, néha nem találtam magyarázatot, és egyáltalán nem láttam az utat, amin mégis szép lassan haladtam előre.

Sampat Pal Devi India északi határán, Uttar Pradesh állam Banda körzetében született, 1958-ban, egy szegény juhász leányaként. Szeretett volna iskolába járni, de csak bátyjai részesülhettek ebben a kiváltságban. A kislány önszorgalomból, a testvérei könyveit felhasználva tanult meg írni és olvasni. Egy nagybátyja, látva lelkesedését mégis beíratta őt az iskolába. Sajnos a gyermekkor hamar véget ért. A lányt 12 évesen férjhez adták egy fagylaltárushoz. Az iskolát négy év után abba kellett hagynia, s 15 éves korában megszületett első gyermeke, akit még további négy követett öt éven belül. Története számunkra ugyan szokatlan, de Indiában teljesen hétköznapi.

Bár az Activityt úgy hiszem, nem kell bemutatni senkinek, de mivel néhány mondatban leírható, hát leírom. Az Activityt minimum négyen kell játszani, mivel legalább két csapatra van szükség, csapatonként minimum két játékossal. A játéktáblán háromféle mező található: egy ceruza, egy kéz és egy száj. A középen lévő kártyákon pedig három szó olvasható a fenti kategóriákban. Amilyen mezőre lép a játékos, olyan módon kell az előzőleg kihúzott kártyán lévő szót kitaláltatni a csapattársával. Ha ceruzát lát, rajzolni kell, ha kezet, mutogatni, ha szájat, akkor pedig beszélni. Erre annyi idő van, amíg a homokóra lepereg. Ha sikerül kitalálni, a csapat megkapja a szó mögött feltüntetett pontszámot, tehát ennyit léphet előre a játéktáblán. Van nyílt kör is (ez a kártyán az adott szó mögött olvasható), ilyenkor bárki megfejtheti a szót és megkapja érte a pontot, nem csak a csapattárs(ak). Az a csapat győz, aki először éri el a célmezőt.

A karácsony már a kert végében ólálkodott. A kályhában ropogott a tűz, Nagymama népdalokat énekelt. Fát díszítettek, csuhéból angyalokat fontak. Csöppke nagyon szerette a karácsonyi készülődést. Leginkább azt várta, amikor Nagymamával együtt süthette a kalácsokat. Nagymama foszlós finomságának nem lehetett ellenállni, ezért minden karácsonykor több rudat is sütöttek.

Örömmel tudatjuk, hogy Gabi tegnap éjszaka megszületett. Gabi egészséges, gyönyörű gyerek. Nem teszünk ki képet róla. Sem a Facebookra, sem más közösségi oldalra. Nem tettük közzé azt sem, amikor megfogant, nem közöltük az első vagy akárhányadik ultrahangos felvételét sem. Nem tettük, mert ezeket az eseményeket a legszentebb és a legintimebb pillana­tokként kezeltük.

Lassan hat éve vagyok itthon. Öt éve gyerekkel, illetve most már gyerekekkel. Időnként megjelenik egy-egy írás, hogy mennyire hiányzott már a munka, a felnőtt társaság, az értelmes beszélgetés, vagy épp a nyüzsgés a bezártság, a gyerekmondókák, a háztartás, a monotonul folyó napok után.

Közeledik a karácsony, az év – legalábbis számomra – legkedvesebb ünnepe. Jönnek az ajándékok, együtt lesz a család, halászlé, bejgli… és a fenyőfa. Mint minden évben, idén is találkozni néhány gumicsont cikkel a médiában, az élő- kontra műfenyő témában. Épp ma láttam egy cikket, ahol csak annyi volt a kérdés, ki milyen fajta fenyőt vásárol, és a három klasszikus (luc-, ezüst- és a kaukázusi jegenye-, alias Nordmann-fenyő) közül lehetett választani. Ám a legtöbben azt válaszolták, ők műfenyőt vesznek, mert környezettudatosak.

Ha valami nőtt a kiskereskedelemben az utóbbi években, az a netes vásárlás, még a hírhedten bizalmatlan Magyarországon is, arra vagyunk kíváncsiak, ti is egyre bátrabban rendeltek-e webáruházakban.

Tegnap csipogott az órám, mert mára ígérte magát a védőnő, látogatásra. Nagyjából tizenöt hete próbáljuk összeszervezni, eddig sikertelenül, de a múlt héten megbeszéltük, hogy ma, na, MA eljön, és én itthon leszek, hogy várjam.

Egy hideg januári napon megszületett elsőszülött fiúgyermekem – papája szerint Maki. Nagy boldogságban nevelgettük a mi kis Makinkat. Jöttünk-mentünk, vásároltunk, mostunk, főztünk, játszótereztünk, ügyintéztünk, kirándultunk, mint borsó meg a héja, remekül elvoltunk. Voltak kisebb elbizonytalanodások, összezördülések, de mindig gyorsan túljutottunk rajta. Működtünk, együtt.

Felrobbant a net a legújabb „drogtesztes” terelés kapcsán, annyi vicces komment született, hogy bár a szándékosan feladogatott magas labdákat eddig nem csapkodtuk le, most már nem álltuk meg, hogy egy reprezentatív válogatást ne közöljünk belőlük.

Fáraó kód