96. oldal - Bezzeganya

36. hét

Amikor az első fiammal terhes voltam, iszonyatosan nagy pocakom volt. Persze nem csak az volt nagy... Vagy 18 kilót híztam. Szerintem meg tudtam volna enni egy egész cukrászbolt egész napi áruját. Győri édes kakaós este a legjobb dolog volt, egy csomag minimum naponta. Egyszer a férjem hajnalban felébredt, és csak annyit mondott:

A nyári tanulás, pótlás, ismétlés nálunk egyelőre elmaradt a rengeteg szünidei program miatt. Most azon töröm a fejem, érdemes-e, kell(ett volna)-e tanulni a gyerekekkel? A kérdést a Bezzeganya Facebook csoportjában is feltettem.

A kórház neve: Jahn Ferenc (Dél-Pesti) Kórház, Budapest

A baba féléves koráig ajánlott a kizárólagos szoptatás, ezt követően azonban javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Mivel, hogyan, mire érdemes figyelni az új ízek bevezetésekor? Ihász Katalin, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet dietetikusa osztotta meg tanácsait a Bezzeganya olvasóival.

35. hét

A közösségi oldalakon gyakran megjelennek olyan képek, tartalmak, amelyek azzal fenyegetnek, hogy ha nem küldöd tovább, akkor valami történni fog/vagy nem fog veled – és akár kamu példákkal is igazolják az állítást. Sajnos az ilyen kamuposztokat a felnőttek is megosztják, ne csodálkozzunk, ha a gyerek is komolyan veszi az effajta üzeneteket. Momo is a hiszékenységre alapozva rémisztgeti a gyerekeket. De ki is ez a Momo és pontosan mit csinál? És mit tudunk ellene tenni? Erre keressük a választ szakember segítségével.

Ma este az egész ország tűzijátékba borul (a háziállatok legnagyobb bánatára – vigyázzatok rájuk!), az országban 358 tűzijátékot jelentettek be, valamint 340 rendezvényt tartanak az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékének ünnepén. Ezekből válogattunk olyanokat, amelyekre gyerekkel is érdemes kimenni.

Animáció, ami megmutatja, hogyan születik a baba.

Napernyők alatt, nyugágyakon fekvő gyerekek és szülők, mobillal a kezükben. Jó pár gyerek fején hatalmas fülhallgató, hogy még véletlenül se szűrődjön be semmi a külvilágból. Meredten bámulják az okostelefonjaikat. Én a három lányommal a medence közepén ökörködök, egy felfújható krokodilért megy a harc. A középső lányom a viháncolás közben megkérdezi:

"Jó látni, hogy ennyien eljöttetek. Ezt a sok embert, aki máshonnan jött, sokféle nyelven beszél és sok mindenben különbözik, kevés dolog kötheti annyira össze, mint a ZENE"

Viszonylag gyakran repülök fapados járatokkal. Tisztában vagyok vele, hogy mit jelent a „fapados”, nincsenek is túlzott elvárásaim, és nem is szoktam felháborodni egy-két órás késéseken, meg a bádogkarámon sem, amiben olykor igen sokat kell várakozni. Sőt, az állandóan változó poggyász-szabályok miatt sem szoktam hőzöngeni. Most viszont kicsit felhúztam a szemöldököm.

34. hét

Az egész néhány hónapja kezdődött, illetve néhány éve. A gondolat, hogy a kisebbik csemete megszületése óta nem nyaraltunk a tengernél, eléggé motoszkált bennem. Ha a kicsi is elég nagy lesz hozzá, nekivágunk egy jó kis tengerparti nyaralásnak. Már régóta megvolt az úticél, Vir sziget, Horvátország. Ismerősi körben hallottunk jókat róla, az ára is megfizethető, a család legifjabb tagja pedig már hároméves. Úgyhogy tavasszal elhatároztunk, végre jöhet a várva várt tengerpart.

anyalánya

Az életem úgy alakult, hogy a fiam négyéves volt, amikor elváltam.  Ám nem sokáig „élveztem” a gyermekét egyedül nevelő státuszt. A második férjem révén aztán hétvégi, kétgyerekes anyukává váltam. Az ő fia egy évvel volt idősebb az enyémnél. Jöttünk-mentünk a világban élveztem, hogy már olyan nagyok, hogy mindezt megtehetjük. Ám az én párom egyre csak arról álmodozott, hogy neki egy kislány is kellene… Majd négy évig nem álltam kötélnek. Több okom is volt, illetve kifogásom.

Anya, az nem trash metal, hanem nu metal. Az nem koreai, hanem japán. És miért írtad, hogy XY zenekar, hát az egy darab előadó, ez a neve, az XY, nem egy egész zenekar, hogy kik játszanak mögötte, azt a fene tudja, de ez ennek az előadónak a neve és nem zenekarnév.

A telefonomban több ezer digitális fotó és videó van, és ha nem tiltom ki magam a készülékről, a laptopomra mentem őket, ahol a képek száma szerintem már ötszámjegyű. De vissza fogom nézni valaha a feldolgozhatatlan mennyiségű fotót? Van értelme mindenről fényképet készíteni?

Tavaly már teszteltünk egy iskolatáskát, amely PET-palackból készült, tapasztalatainkról ebben a posztban számoltam be. Most a „kistestvérét”, az ergobag iskolatáskát próbáltuk ki.

Mana-napló 3-4. hónap

Doromboló Macskanap

33. hét

Bár úgy látom, 35 fok felett mintha az összes agyi tevékenység szünetelne, mégis megpróbálkozunk a Szigeten némi kultúrélmény beszerzésére. Már én is rég nem nosztalgiázni járok ki (hol van már a jó öreg Motörhead vagy a feledhetetlen Táncdalfesztivál-sátor Harangozó Terivel és a Korda házaspárral…), de meglep, mennyire más programokat választottunk ki a 14 éves lányommal – akivel nyilván ezek szerint kompromisszumra kényszerülünk, mivel együtt megyünk majd ki, reménykedve, hogy a Duna elegendő párát bocsát majd ki, hogy ne főjünk meg teljesen.

Más életében vájkálni, ítélni, bírálni, észt osztani népszokás lett, mely a gyermekvállalás-szülés-gyereknevelés témákban különösen jellemző. Mindenki szaranya. Ha van sapka, azért, ha nincs, azért. Lássuk, milyen szidalmakat és butaságokat hallhatsz ebben az időszakban.

2017 március végén született meg a kisfiam (a kiírt napon) a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinikán. Egészen a 34. hétig állami kórházban terveztem a szülést, egy ott dolgozó főorvoshoz jártam magánrendelésre. Röviden felsorolnám, hogy mit szerettem volna, ami miatt mégis váltottam az utolsó pillanatban:

Miután az első szülésem tragikusan végződött /hét hónapra halott baba/ emiatt a második terhességemet veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel a kritikus egy év pihentetés helyett még fél év sem telt el, máris terhes lettem. Félve mentem vissza, immáron a fogadott orvosomhoz, és vittem a hírt, hogy baj van, doktor úr. Bár nem örült, de azt mondta, majd figyelünk és minden rendben lesz. Érdekes módon innentől kezdve egész terhességem alatt végtelen nyugalomban voltam.

Három gyerekem van. Néha úgy érzem, hogy nem tudok rájuk annyira figyelni külön-külön, mintha csak egy lenne.

Az elmúlt napok történései arra indítottak, hogy ismét rárepüljek a billentyűzetre. Most a kommunikáció témáját járom körbe szülésznőként. Illetve annak a hiányát. Mert sajnos van hiány bőven.

Előrebocsátjuk: tudjuk, hogy minden változás nehéz és fájó lehet, de muszáj volt meghoznunk ezt a döntést, mivel a reblog kommentrendszere sajnos nem bírja kezelni a többszázezer kommentet, amit a lelkes olvasók írtak be az évek során. Bizonyára mindenki megtapasztalta már több ízben, hogy nem jelennek meg a hozzászólások vagy iszonyat lassú az oldal betöltése – a moderálás technikai nehézségeiről pedig talán nem is tudtok… (Csóri moderátorok vért izzadva próbálják kiszűrni a problémás hozzászólásokat.) Sajnos jelenleg nincs lehetőség a kommentrendszer fejlesztésére, ezért nem tehetünk mást, a biztonságos és gyors működés reményében hamarosan áttérünk a Disqus rendszerre, amit sok nagy forgalmú oldal is használ évek óta – problémamentesen. A tervek szerint erre augusztus 6-án kerül sor, hogy fel tudjatok készülni rá.