96. oldal - Bezzeganya

Egy előző írásomban arról meséltem, hogy hiába jeleztük az óvó néniknek, hogy allergiás a gyerekünk a dióra, mégis diót etettek vele. Most egy másik problémáról írok. Kétszer voltam szemtanúja, de úgy sejtem, hogy többször is előfordult, hogy a gyermekemet az udvaron másik csoportba tartozó gyerekek lökdösték, vagy rugdosták. Egyszer konkrétan egy harapásnyommal az arcán jött haza.

A hétvégén sok helyen ünneplik az Állatok Világnapját: felvonulással, vásárral, örökbefogadással. De lesz még Halfesztivál, Szüreti mulatság, Gesztenyefesztivál és Lovasfesztivál is. Programajánló a hétvégére.

Köszönjük szépen a jelentkezéseket a terhesnapló-írásra! Kettőt választottunk belőlük, így ismét párhuzamosan olvashatjátok két, közel azonos terhességi héten járó kismama naplóját hétről hétre. Szerdánként Pirilány osztja meg várandósságának eseményeit. Az ő bemutatkozóját olvashatjátok.

Röpül az idő! Idén nyáron hároméves lett a fiunk, így szeptembertől jár neki 15 óra ovi alapból ingyen az államtól, amennyiben pedig mindkét szülő dolgozik legalább heti 16 órát, akkor pedig 30 is. Ha egyik szülő szülési szabin van, akkor is így számolódik.

A válás megterhelő minden résztvevőnek, akár van civakodás, akár nincs. A váláskori és az azt követő nehézségekkel minden érintett tisztában van, most viszont nézzük a jó oldalát! Mert ilyen is van neki, még ha kevesebb is, mint szívás. Elvált anyukákkal beszélgettem a témáról, ez alapján állt össze a lista.

Túl voltunk két problémamentes terhességen, és két viszonylag gyors szülésen (2012, 2015). A második szülés annyira nem hagyott bennem negatív élményeket, hogy már nagyon hamar készen álltam egy újabb babára. A természet, na, meg a szoptatás azonban úgy gondolta, jobb lesz azért várni. A kétcsíkos tesztre 2017 szeptemberéig kellett várni. Az első nőgyógyászati vizsgálatra (a jól megszokott orvosomnál) október 4-én került sor. Ekkor 8 hetes volt a babánk, élénk szívhanggal.

Még mielőtt bármit is leírnék, meg kell kérdőjelezzem, hogy leírhatok-e bármit is én, aki úgy csöppent bele ebbe az egész anyaságnak becézett őskáoszba, mint szerencsétlen járókelő a majmok bolygójára - nulla tervezéssel, nulla tudatossággal, nulla felkészültséggel. Ám most, hogy kétéves lesz a lányom, túl nagy vágy ég bennem, hogy megosszam, mi mindent bántam meg az elmúlt két évben (plusz kilenc hónapban) és mi az az egyetlen, amit biztosan nem.

Ahogy nekünk is nőből anyává kell váljunk, úgy a párunknak is férfiből apává. Nekünk segítenek a hormonok, a várandósság hónapjai, a szülés, a szoptatás, de mi segít egy férfinak? Gyakran beszélünk arról, hogy mi a jó anyaság titka, mikor, mitől válunk jó anyává. De vajon mitől lesz jó apa valaki? Mik a jó apaság kritériumai? Mit várnak el maguktól a férfiak apaság ügyben, és mit várnak tőlük a nők? Tudunk-e mi, anyák segíteni? És vajon a nagypapákkal mi van? Kiből és hogyan lesz jó nagyapó?

A szülés után felmerülő problémákról Andi kezdett tabumentes sorozatot, melynek első részeiben a szoptatás nehézségeiről és a gátmetszést követő kellemetlenségekről írt. A szétnyílt hasizomról mesél most.

Most már végérvényesen itt az ősz, tehát jön az alma-és hagymaszezon, és nemcsak a kertben-földeken, hanem a Cartoon Networkön is, ahol épp szeptember közepére időzítették az új, ennek megfelelően Alma és Hagyma című sorozat indítását. Aki szerette a Gumball csodálatos világát, esetleg ráunt a lövöldözős-akciófilmes stílusú rajzfilmekre, de a gyerek az édibédi-gügyögős változatokra se gerjed, kukkantson bele az Alma és Hagymába, ahol azonosulásra is alkalmas karaktereket is találhat (ha egyik főszereplőt sem, még mindig választhatja az egyik bemutató epizódban megjelenő macskát is). Film-, illetve sorozatajánló.

Elkényeztetett egyke voltam, legelső unoka a sorban. Jó darabig a nagyszüleim neveltek, mert a dadám körtepálinkával nyugtatott, ha nyűgöltem, így anyám inkább leadott falura a szüleihez, mert hát dolgozni kellett.

Ezen a hétvégén több helyen rendeznek Szent Mihály-napi programokat, tökfesztiválokat és az erdő is muzsikálni fog Gyulán. Hétvégi programajánló.

A kórház neve: Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest

A Bezzeganyán hétről hétre találkozhattok az aktuális terhesnapló-bejegyzésekkel. Legutóbbi terhesnaplónkban Betti ikerterhességét követhettétek nyomon hétről hétre, míg két héttel ezelőtt megszülettek az ikrek egészségesen. Hogy az olvasók ne maradjanak terhesnapló nélkül, ezúton keressük a következő terhesnaplónk szerzőjét.

Nyár elején a nagylányomnál okozott problémát a kontaktlencse-viselés szabályainak be nem tartása, most egy ismerősöm lánya került hasonló helyzetbe. Istvánfi Kinga kontaktológus segítségével összefoglaltuk, mire kell figyelniük a kontaktlencsét viselőknek. Fontos, hogy ha gyermekünk kontaktlencsét kap, pontról pontra beszéljük át vele a szabályokat.

A történetet ott kezdeném, hogy legnagyobb gyermekünk ötévesen kezdte az óvodát. Ennek két főbb oka volt: az első az, hogy elég súlyos ételallergiája volt (földimogyoró- és szójaallergia keresztallergiával fűszerezve), a második pedig, hogy mivel megszületett a testvére, és én úgyis itthon voltam, így nem lettünk értelmét annak, hogy háromévesen óvodába vigyük. Akkor még nem is igényelte. Ennek ellenére sokat jártunk gyerek közösségbe.

Megérkezett az ősz, túl vagyunk az iskola-, óvodakezdésen, remélhetőleg belerázódott mindenki, így indulhat a Bezzeganya klub őszi-téli szezonja. Nem változik tulajdonképpen semmi, hacsak nem az, hogy ezúttal még érdekesebb témák, még érdekesebb vendégek várnak ránk.

Az első babánk születése után (2012) jó ideig nem éreztem késztetést egy következő babára, habár több gyereket szerettünk volna. Ádi olyan egyéves lehetett, amikor ismét próbálkozásba kezdtünk, még szoptattam a babát, és nem is terveztem abbahagyni, így nem számítottam gyors sikerre. Nem terveztem, hogy a könnyebb teherbeesés céljából abbahagyom a szoptatást, így vártunk. A siker annyira nem volt gyors, hogy első babánk két és féléves volt, amikor 2015. márciusában végre pozitívat teszteltem.

A munkában nem vagyok a helyemen. Azt érzem, hogy valahol máshol kellene lennem. Annyit gondolkodtam rajta, hogy merre tudnék elindulni, de itt vidéken ahol én lakom, semmi – szó szerint semmi – lehetőség nincs. Főleg egy négyéves kisgyerekkel.

Először felfedezzük a közvetlen környezetünket, aztán egyre tágulhat a kör. Így képzelnénk, de mintha nem így lenne: a budapestiek néha Budapestről, a győriek Győrről tudhatnak megdöbbentően keveset, épp mert ott van az orruk előtt. A főváros gyerekekkel való megismertetését már több rokonszenves kezdeményezés támogatja: most épp a Városi Zöld Füzet járt a kezemben.

Minden munkahelyen támogatnám a szabadság utáni beszoktatás bevezetését. Mondjuk, először csak bemész kávézni meg ebédelni, aztán két órára, és egy hét múlva jöhetne az első munkanap. Még tán nemzetgazdasági haszna is lenne… sóhaj.

Két programot ajánlunk erre a hétvégére: az egyik egy szabadtéri program (reméljük, a jó idő is kitart addig), a másik pedig egy újabb kalandos kiállítás a Vajdahunyadvárban.

Új sorozatunk előző részében Andi a szoptatás nehézségeiről írt. Most a gátvarrással kapcsolatos kellemetlenségekről osztja meg tapasztalatait.

Valami ilyesmire juthattak a MOME kutatói is „szöveges” ugróiskolába a közeli Somogyi Béla utcába.  Ott díszeleg a Józsefvárosban a Naprendszer is (ezúttal nem az égen, hanem épp a földön...), méretarányos bolygókkal, de a szorzótáblát is gyakorolhatjuk. A projekt csepeli része a már folyamatban lévő egyéb „gyermekbarát” fejlesztésekbe illeszkedik, amelyek során ovik, iskolák udvarait újítják fel, teszik színesebbé – gondolom, sok helyen rájuk fér.

A kórház neve: Semmelweis Egyetem I.számú szülészeti és nőgyógyászati klinika

Mindig tartok tőle, amikor orvoshoz kell vinni a gyerekeket. Sajnos van sok negatív tapasztalat a pozitívak mellett. Túlnyomórészt sajnos inkább a negatív felé billen a mérleg nyelve. És mindenki arra hivatkozik, hogy nincsenek megfizetve, túlterheltek, stb. Ebben csak az a szomorú, hogy gyerekekről van szó. Mégis ki kell emelnem, hogy van másképp!

Alig vártam, hogy megérkezzen tesztelésre a PowerPro Aqua, a Philips 3 az 1-ben porszívója, melynek tévés reklámján már tátottam a számat korábban. Nem akartam elhinni, hogy tényleg egyszerre lehet porszívózni és felmosni a masinával. Pedig de.

Írhatnám, hogy a terhesség alatt állandóan a Bezzeganyát olvastam, de hogy őszinte legyek, nem így történt. A harmadik szülésem után – terápiás céllal – kezdtem el olvasni az oldalt, és nagyon sokat segített a negatív élmények feldolgozásában, a továbblépésben, és kedvet kaptam hozzá, hogy leírjam a saját történeteimet is.

Tudom, nem leszek népszerű, de nem érdekel. Elegem van, úgy érzem, nem bírom tovább. Kicsúsztak a dolgok a kezemből. Az irányítás. Csak történnek a dolgok, én meg a fejemet kapkodom: mi folyik itt?