Íme a legmenőbb magyar találmányok

Bíró László József ötlete nélkül ma egészen másképp nézne ki az íróasztalunk, ugyanis neki köszönhetjük a modern golyóstollat. A technológia lényege az apró, forgó golyó volt, amely egyenletesen vitte fel a tintát a papírra, ezzel gyorsabbá és tisztábbá téve az írást. Mutatjuk a további magyar találmányokat!

Magyar találmány: egy szikra, ami lángra kap

A gyufa sokáig korántsem volt olyan veszélytelen apróság, mint amilyennek ma gondoljuk. A korai változatok könnyen robbantak, hangosan lobbantak fel, Irinyi János azonban 1836-ban olyan megoldást dolgozott ki, amely zajtalanabbá és kevésbé veszélyessé tette a tűzgyújtást.

A tér titka a fényben

A fény hullámtermészetét használta fel 1947-ben Gábor Dénes ahhoz, hogy háromdimenziós hatású képet hozzon létre. A holográfia elvét már a negyvenes évek végén kidolgozta, jóval azelőtt, hogy a lézer látványossá tette volna a módszert. Munkásságáért pedig később fizikai Nobel-díjat is kapott.

A paprika rejtett ereje

A magyar paprika nemcsak a konyhában, hanem a tudománytörténetben is különleges szerepet kapott, ugyanis olyan bőséges C-vitamin-forrásnak bizonyult, amely nagy lendületet adott Szent-Györgyi Albert izolálással és azonosítással kapcsolatos munkájának, amelyért orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

A távolság többé nem akadály

A telefonközpontok megjelenése alapjaiban változtatta meg az emberi kapcsolatokat, hiszen lehetővé tette a földrajzi távolságok áthidalását. A rendszer gyakorlati kiépítéséhez és elterjesztéséhez szorosan kapcsolódik Puskás Tivadar munkássága, aki a telefonhálózatok egyik fontos úttörője volt.

Így ússzuk meg szárazon!

Balogh Károly és Balogh Kálmán nevéhez kapcsolódik a praktikus, összecsukható esernyő technológiájának kidolgozása. Az 1920-as években a testvérpár egy olyan megoldást dolgozott ki, amely könnyebben hordozhatóvá tette az eső elleni védelmet.

Támasz a nyugodtabb alváshoz

A refluxpárna ötlete egy sokakat érintő, kellemetlen éjszakai problémára kínál praktikus megoldást, vagyis, hogy miként emeljük meg kényelmesen a felsőtestet alvás közben. A Juhász Levente által megalkotott magyar fejlesztés 2009-ben használati mintaoltalmat kapott.

Mozgókép a nappaliban

Tihanyi Kálmán 1926-ban olyan televíziós rendszert dolgozott ki, amely a képek elektronikus továbbításának egyik fontos állomása lett. Találmánya nagy hatással volt a televíziózás fejlődésére, szabadalmi dokumentumait pedig később az UNESCO világemlékezet-programjába is beiktatták.

Népszerű játékok hazai alkotóktól

Rubik Ernő neve ma már szinte egyet jelent a magyar találékonysággal. A Bűvös kocka első változatát 1974-ben készítette el, magyar szabadalmi bejelentését pedig egy évvel később nyújtotta be „Térbeli logikai játék” néven, amely végül Rubik-kockaként indult világhódító útjára. Egyszerű formája mögött rendkívül összetett szerkezet és szinte felfoghatatlanul sok variáció rejlik, ezért lett a huszadik század egyik legismertebb logikai játéka.

Apró golyók egy toronyban

A Bábel-toronyként elhíresült szórakoztató eszköz Dézsi István nevéhez kötődik. A henger alakú logikai játékot 1978-ban alkotta meg, első mintadarabjait pedig egészen hétköznapi tárgyakból, például lefolyódugókból készítette. A játék lényege, hogy a színes golyókat forgatással és rendezéssel kell a megfelelő sorrendbe állítani. A Bábel-toronyt Amszterdamban, Nürnbergben és Moszkvában is díjazták.

A Rubik-korszak elfeledett darabja

Az 1980-as években a Rubik-láz idején került a piacra a Subotics Gyula matematikus nevéhez köthető Magellán nevű logikai játék. Azon az elven működött, hogy a forgatható hengereket úgy állítsuk be, hogy az adott négyszöggel érintkező több négyszögben ne szerepeljen azonos szín. A játék a nevét Magellán portugál felfedező után kapta. A fejlesztők a névválasztással alighanem arra utaltak, hogy a játékszer formája a világtérképet idézte.

Csövekből épült fantázia

Paksy Jenő találmánya, a Jáva építőjáték a magyar játékgyártás egyik szerethető klasszikusa. Az alkotó már a negyvenes évek végétől dolgozott a játékon, a gyártás azonban csak később, a hatvanas évek elején indult el. A Jáva különböző hosszúságú műanyag csövekből és összekötő elemekből állt, amelyekből a gyerekek síkban és térben is építhettek. Népszerűségét annak köszönhette, hogy egyszerre fejlesztette a kézügyességet, a térlátást és a fantáziát.

A tenyérnyi fejtörő

Első pillantásra egyszerű, tenyérben elférő játéknak tűnt, mégis komoly logikát kívánt a Bognár Bűvös Golyók. A feladat az volt, hogy a játékos a kis gömböket úgy mozgassa és rendezze el, hogy a színek végül a megfelelő rendbe kerüljenek. A magyar fejtörőt Bognár József tervezte és 1981-ben adta ki. Később pedig Bognár Bűvös Bolygók néven egy átdolgozott változat terve is felmerült.

Türelemre és térlátásra tervezve

A Vadász-kocka nevű játékban úgy kellett tologatni az elemeket, hogy végül helyükre kerüljenek a színek. Alapelve emlékeztetett a térbeli fejtörőkre, miközben jó szemre, türelemre és térlátásra is szükség volt hozzá. A Vadász-kocka a kilencvenes években jelent meg, tervezői Ablonczy Dániel és Vadász József voltak. A játék több változatban is készült, és a maga idejében figyelemre méltó hazai fejlesztésnek számított: 1996-ban Magyar Termék Nagydíjat is kapott - írja a Fanny magazin.