Nagyanyáink diétája – ezek az egyszerű szokások ma is működnek

• A természetes fogyás régen nem módszer volt, hanem a hétköznapi élet velejárója.
• Nagyanyáink nem diétáztak, mégis ritkábban volt gondjuk a súlyukkal.
• Több régi szokás is segített nekik formában maradni.

Szabályok, módszerek, trendek jönnek-mennek, miközben egyre nehezebb eligazodni közöttük. Ha visszagondolunk nagyanyáink életére, rádöbbenünk, mennyire más és mennyire egyszerűbb volt sok minden. Nem beszéltek diétáról, nem tűztek ki fogyási célokat, mégis ritkábban volt gondjuk a súlyukkal. A természetes fogyás nem cél volt, hanem az életmódjuk következménye.

Természetes fogyás nagyanyáink módszerével

Sok múlik az étkezések ritmusán

A napoknak és az étkezéseknek megvolt a maguk rendje. A reggeli, ebéd, vacsora nagyjából mindig ugyanakkor zajlott, az étkezések közti nassolás pedig ismeretlen volt. Az adagok nem voltak nagyok, mégsem érezte senki, hogy keveset enne. Nem ettek unalomból, stresszből, vagy pótcselekvés gyanánt. 

Ilyen ételeket fogyasztottak

A régi korok konyhájában kevés volt a feldolgozott élelmiszer, az került az asztalra, ami éppen kéznél volt, amit meg lehetett venni a piacon, vagy ami otthon termett. Húst, tojást, tejtermékeket, és mindig idényzöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak. Sütemények, desszertek inkább csak ünnepeken készültek, hétköznap egyszerűbb ételek kerültek az asztalra.

A régi falusi táplálkozás alapjai:

• szezonális és helyi élelmiszerek, friss, helyben termesztett zöldségek, gyümölcsök, gabonák;
• kásafélék – a rozs, árpa, köles, hajdina rostban, vitaminban, ásványi anyagokban gazdagok voltak;
• tej, túró, sajt;
• zöldséglevesek, főzelékek formájában főleg káposztafélék, bab, lencse, borsó;
• sütőben, kemencében sült ételek.

A mozgás az élet része volt

Akkoriban a mozgás nem külön program volt, nem jártak fitnesz terembe, mégis többet mozogtak, mint a mai emberek. Többnyire gyalog közlekedtek, dolgoztak a ház körül, a földeken, foglalkoztak a haszonállataikkal. Ez a folyamatos mozgás végigkísérte a napjukat, és természetes módon tartotta karban a testüket. A mai mozgássszegény életmód, az ülőmunka hosszú távon számos egészségügyi kockázatot rejt: mozgásszervi problémák (hát-, derék-, nyakfájás), keringési zavarok, anyagcsere-betegségek vagy a pszichés állapot romlása sokkal gyakoribb, mint nagyanyáink idején.

Régen az étrend alapja a természetesség, a helyi alapanyagok és a kevésbé feldolgozott ételek voltak, amelyek sok vitamint és rostot tartalmaztak. A nagyanyáink életét jellemző természetes fogyás nem valamilyen kidolgozott módszer eredménye volt. A régi étkezési szokások, a rendszeresség és a mindennapos mozgás együtt adta azt az egyensúlyt, amit ma sokszor nehezen próbálunk megteremteni.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: