Ősember

Rémisztő dolgokat tettek az őseink.

A genetikai elemzés nem hazudik.

Miskolcon átadták a hazai nemzeti parkok eddigi legnagyobb ökoturisztikai bemutatóhelyét.

Közel volt a teljes pusztulás, ám végül sikerült felülkerekedni.

A rejtélyes humanoid történetét sok kérdés övezi

Pontyfélék fogainak maradványaiból jutottak erre a következtetésre a régészek.

<p>A tudósok azt állítják, hogy kőkori őseink nem vetették meg a hallucinogén növényeket és a később felfedezett barlangrajzaikat is különféle szerek hatása alatt alkották.</p>

Egy őskori bányászati terület régészeti kutatása közben találták meg a csontvázakat.

Ausztrál tudósok felfedezték az ország eddig ismert legősibb, 17 300 éves barlangrajzát, amely két méteres.

Célja, hogy megtegyen 34 ezer kilométert az első emberek vándorlásának nyomában.

Sokan csak átutaznak a városon, pedig jó pár érv szól amellett, hogy megismerjék ezt a lüktető várost.

Egy amatőr hegymászó pár bukkant rá egy rejtélyes, jégbe zárt holttestre, amelyről hosszas vizsgálat után a kutatók kiderítették: orvul ért támadás okozta a vesztét.

Tele vagyunk extrémebb és extrémebb utazási ajánlatokkal, túrákkal. De itt a legújabb őrület, amiben visszatérhetünk a kőkorszakba.

Ezen a túrán a híres szentgáli tűzkő nyomába erednek.

Sört főznek, kézzel csiholnak tüzet, és bőrből készült rongyokban járnak annak a tábornak a lakói, akik fejükbe vették: ősemberként élnek.

Fantasztikus leletre bukkantak egy spanyolországi ásatáson, ahol neandervölgyiek szálláshelyét vizsgálták régészek. Megkövült emberi ürülék került elő, ez eddig a legrégibb, amit eddig találtak.

Azért néz ki a mai ember úgy, ahogy, mert őseink szívesen püfölték egymást. Amerikai kutatók erre az érdekes következtetésre jutottak.

Élisabeth Daynès a hiperrealisztikus dermoplasztikai szobrok legkiválóbb mestere az egész világon. Művei segítségével az őskori emberek teljes valójukban elevenednek meg a 21. században.

Izmait nem vesztette el, de hatalmas szakálla miatt úgy néz ki, mint aki az utcán lakik.

A Neander-völgyiek közvetlenül nem voltak az őseink, de talán keveredtek a modern ember előd­jé­vel. Az újabb kutatások szerint a Neander-völgyiek képesek lehettek az összetett beszédre.