Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik.

A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét a nem afrikai népességben.

A Cell című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Princeton Egyetem kutatói bemutattak egy új számítógépes módszert, amellyel az emberi genomban kimutatható a neandervölgyi örökség. Az általuk IBDmix-nek nevezett módszer először tette lehetővé, hogy az afrikai lakosságban neandervölgyi genetikai örökség után kutassanak.

"Ez az első alkalom, hogy észlelhetjük a neandervölgyi örökítőanyag jeleit az afrikaiakban. Meglepődtünk azon, hogy az általunk véltnél jóval nagyobb mértékben van jelen" - idézte Joshua Akey professzort az egyetem közleménye.

A Princeton kutatói által fejlesztett módszer a nevét az öröklés általi azonosság (identity by descent) genetikai elv nevéből kapta, amely szerint ha két egyénben a DNS egy szakasza azonos, akkor nekik egykoron közös ősük volt. Az IBD szegmens hosszúsága attól függ, milyen régen osztoztak ezen a közös ősön.

Az afrikai lakosság neandervölgyi örökítőanyagának azonosítása mellett a kutatók azt is megállapították, hogy az nem a neandervölgyiek és az Afrikában élt ősemberek közvetlen keveredésén alapul, hanem az őskori európaiak Afrikába visszatérve vitték magukkal a neandervölgyi örökítőanyagot.

Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében