Elképesztő felfedezés: az egész emberiség történetét átírhatja egy DNS-vizsgálat eredménye

Évtizedeken át biztosnak hitt elmélet dőlhet meg: egy új kutatás szerint az emberiség története jóval összetettebb lehet annál, mint amit eddig tudni véltünk, az igazság pedig a DNS-ben lapul.

Az emberi DNS még mindig képes meglepetéseket okozni

A tudomány sokáig az úgynevezett „Afrikán kívüli” modellre épült, mely szerint a modern ember egyetlen ősi afrikai populációból fejlődött ki. Egy friss DNS-vizsgálat azonban arra utal, hogy a valóság ennél sokkal bonyolultabb lehet. A kutatást a Kaliforniai Egyetem-Davis (UC Davis) kutatói vezették, akik modern afrikai populáció genetikai állományát elemezték. A vizsgálat kulcsfontosságú eleme volt 44 újonnan szekvenált genom a dél-afrikai Nama népcsoport tagjaitól, akik különösen gazdag genetikai sokféleséggel rendelkeznek.

Az eredmények szerint az emberiség nem egyetlen elszigetelt csoportból származik. Sokkal valószínűbb, hogy több, egymással kapcsolatban álló, Afrikában élő korai embercsoportból alakult ki, amelyek hosszú időn keresztül folyamatosan keveredtek egymással. A kutatók számítógépes modellekkel hasonlították össze a különböző eredetelméleteket, és azt találták, hogy a modern emberi DNS sokkal inkább megmagyarázható több, egymással összekapcsolódó populáció jelenlétével, mint egyetlen közös ős feltételezésével.

A tanulmány szerint az első kimutatható szétválás ezek között az ősi csoportok között körülbelül 120-135 ezer évvel ezelőtt történt. Ugyanakkor még ezt követően is folytatódott a géncsere köztük több ezer generáción keresztül. A szakértők ezt „gyengén strukturált törzsnek” nevezik, ami azt jelenti, hogy az emberiség gyökerei nem egyetlen forrásból erednek, hanem több, lazán összekapcsolódó csoport hálózatából. 

Ez a modell azt is megmagyarázhatja, miért olyan sokszínű a mai emberi genetikai állomány, anélkül hogy ismeretlen, archaikus emberfajok jelentős szerepét kellene feltételezni Afrikában. A kutatás következtetései a fosszíliák értelmezésére is hatással lehetnek. A tudósok szerint ugyanis a ma élő emberek közötti genetikai különbségeknek csupán 1-4 százaléka vezethető vissza ezekre az ősi populációkra.

Mivel ezek a csoportok hosszú ideig keveredtek egymással, valószínűleg a külső megjelenésükben is hasonlóak voltak. Ez pedig azt is jelentheti, hogy bizonyos, markánsan eltérő külsejű ősi emberfajok – például a Homo naledi –, nem járultak hozzá közvetlenül a modernkori ember kialakulásához - derül ki a Daily Mail cikkéből.