Aszteroida az űrben

Egész Európán kifogott a héttonnás űrszörny – aztán jött a magyar csapat

égi jelenség
PUBLIKÁLÁS: 2026. április 11. 20:45
Hatalmas elszántság és kurázsi kellett a magyar meteoritosztagnak, hogy küldetésük garantált siker lehessen. A bolygónkat egy aszteroida érte el, amelynek darabjai az Egyesült Államok területén csapódtak be, igazi űrritkaságokat hagyva maguk után. A meteoritvadászok Európából is azonnal útnak indultak, végül magyarok térhettek haza trófeával.
  • Egy óriási aszteroida darabjai csapódtak a Földbe március közepén, az Egyesült Államok területén.
  • A meteoritkutatók rajtvonalra álltak: amerikai, német, lengyel és magyar csapat is űrkövet vadászott Ohio államban.
  • Balla Zoltánék két meteoritot is találtak, és elsőként ők tértek vissza a kincsekkel Európába.

Százezrek ámuldoztak, amikor egy 7 tonnás aszteroida elérte az Egyesült Államokat március 17-én, és felrobbant Északkelet-Ohio felett, fényes nappal. A különleges égi jelenség nemcsak szenzáció volt, hanem hatalmas lehetőség is a meteoritvadászoknak. Szerte Európából özönlöttek szakértők az USA-ba, köztük a magyar meteoritosztag, Balla Zoltán csapata is. Az európaiak közül elsőként ők vihettek haza űrkincseket egy meglehetősen veszélyes terepről.

Több, Föld felé tartó aszteroida
Aszteroida csapódott a bolygóba, meteorit kincseket hagyott hátra. Illusztráció: Unslpash

Aszteroida-robbanás, meteoritláz az USA-ban

Az aszteroida-becsapódás 2026-ban is igazi adrenalinlöketet ad az embereknek: lehetsz akár meteorithullás szemtanúja vagy aktív űrkőkereső, mindig felejthetetlen élmény a jelenség részesének lenni. Nem volt ez másképp Zoltánnal sem, aki amint meghallotta a híreket, hogy egy nagyjából 2,5 méter átmérőjű aszteroida 17 km/másodperces sebességgel lépett be az amerikai légkörbe, nem teketóriázott: felhívta a fiát, Bálintot, valamint Kereszti Zsoltot, a Magyar Meteoritikai Társaság elnökét, majd egy héttel később repülőre szálltak. Tudták, hogy meteoritdarabok rejtőzhetnek az Ohio-i Sharon Center környékén. A háromfős brigádnak egy 34 kilométer hosszú, 6 kilométer széles szórásmezőt kellett átfésülnie. Az akció nem volt könnyű, hiszen nemcsak a természet gördített eléjük akadályt, hanem az amerikai törvények is. Komoly veszélynek tették ki magukat.

Amerikában a magántulajdon szent. Ha belépsz egy kukoricatarlóra engedély nélkül, a farmer simán elzavar, vagy rosszabb. Volt, hogy nem is a tulaj, hanem a szomszéd jött oda faggatni minket, mit keresünk ott

– mesélte Zoltán a Borsnak, kiemelve: volt, hogy a helyi sheriffel is farkasszemet kellett nézniük.

– Kukoricatarlóba vagy búzavetésbe egyszerűen nem lehet bemenni. Legfeljebb az erdőben, vagy olyan eldugottabb tereteken tudsz keresni, ahol nem vagy feltűnő, de ha bemerészkedsz magánterületre, a rendőr simán kérdőre von és elzavar onnan, és ez még a jobbik eset! Mi is találkoztunk sheriffel – emlékezett vissza a meteorit-szakértő.

Egy magyar kutatócsapat meteoritok után vadászott az Egyesült Államokban. Zoltánéknak óriási szerencséjük volt. Fotó: Balla Zoltán

Cipőtalp mentette meg az expedíciót

Hab volt a tortán, hogy egy tornádóciklon is végigsöpört a térségen, teniszlabda nagyságú jégdarabokkal bombázva a bozótos, füves és saras talajt. Zoltánék három napja gyalogoltak, 51 kilométer volt már a lábukban, szinte a végkimerülés határán voltak, amikor megtörtént a csoda: Zoltán a fűben rálépett egy űrkőre.

Az utolsó két percben voltunk, épp a cipőmet takarítottam a vizes fűben. Ahogy húzgáltam a lábam, meggördült valami a talpam alatt. Ha nem lépek rá, sosem vesszük észre, olyan kicsi volt

– idézte fel a magyar kutató a pillanatot, amikor megtalálta az első, 2,2 grammos meteoritot.

A két űrkincs. Fotó: Balla Zoltán

A java azonban még hátra volt; a kutatóakció végén, két nappal az előző kő megtalálása után, pont az indulásuk előtti utolsó órában, 70 kilométert legyűrve ismét rájuk kacsintott Fortuna: Zoltán egy meseszép, 20 grammos meteoritot talált, amelyet friss, fekete olvadási kéreg borított.

- Ez egy eukrit típusú kő, vulkanikus eredetű, de nem a Földről, hanem a világűrből. A külseje olyan, mintha mikrovilági égések lennének rajta, amit a légkörbe éréskor keletkező plazma okozott – magyarázta a szakértő, aki egy speciális meteorittartó dobozban hozta haza a kincseket.

A meteoritokat nehéz volt megtalálni. Fotó: Balla Zoltán

Ők voltak az elsők

Zoltán még most is alig hiszi el, hogy ekkora sikerrel jártak. A helyszínen ugyanis nagy volt a nemzetközi tülekedés, mivel lengyelek, németek és amerikaiak tucatjai pásztázták a környéket. A lengyelek ugyan hamarabb találtak űrkincseket a terepen, ám mégis Zoltánék értek korábban célba: ők voltak az elsők, akik az Egyesült Államokból Európába, azon belül is hazánkba szállították a különleges köveket. A meteoritok értéke tudományos szempontból jelentős, ezért nem mindegy, hova kerülnek. A leletek sorsa már el is dőlt: mivel egyetlen múzeum sem akarja kiállítani, a darabok egy magángyűjteményt fognak gazdagítani.

Tudtad?

Az űrben lévő kőzetek mindaddig aszteroidák, amíg a világűrben keringenek. Amint belépnek a bolygó légterébe, már meteorokként, ha marad is belőle valami, meteoritokként tekintünk azokra. Zoltánék úgynevezett eukrit köveket találtak, amelyek nagyon ritka, vulkanikus meteoritok. A Naprendszer egyik legnagyobb aszteroidáján, a 4 Vesta felszínén keletkeztek. Az ilyen kövek bazaltos lávafolyamokból származnak, és hatalmas erejű ütközések repítik ki őket az űrbe, ahonnan évmilliók alatt vándorolnak el hozzánk.

Egy Ohio-i buszgarázs kültéri kamerája rögzítette az amerikai jelenséget:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.