Megdöbbentő bejelentést tettek a tudósok: létezhetett élet a Holdon

Földönkívüli élet nyomaira bukkanhattak a tudósok a Holdon. A kutatások során vízre utaló nyomokat találtak, amelyek indikálhatják, hogy korábban létezhetett élet a Holdon.

Földönkívüli életre utaló jelekre bukkantak a Holdon

Évtizedeken át a Holdat kopár, csontszáraz világnak tartották, amelynek nincs légköre, folyékony vize, mágneses pajzsa, és ahol extrém hőmérséklet-ingadozások vannak. Az a gondolat, hogy valaha is életet tudna fenntartani, elképzelhetetlennek tűnt. De a legújabb felfedezések megváltoztatják ezt a nézetet. 

Az új űrkutatási misszióknak, illetve a holdkövek és talaj fejlett elemzésének köszönhetően a tudósok víz meglepő jeleit találták – nemcsak a Hold felszínén, hanem mélyen a belsejében is. Egyes tanulmányok szerint a Hold belsejében annyi víz lehet, mint a Föld felső köpenyében, a felfedezés miatt pedig újragondolják a Hold történetét. A tudósok úgy vélik, hogy a Hold körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas ütközés eredményeként jött létre. Bár nem tisztázott, hogy mennyi víz maradt fenn a heves esemény után, új modellek szerint néhány vízmolekula a törmelékben rekedt, és végül a Hold részévé vált. 

A holdbazalt mintákban talált víz nyomai, amelyek koncentrációja több száz részecske/millió, arra késztetik a tudósokat, hogy két lehetőséget mérlegeljenek: a víz túlélte a Hold heves kialakulását, vagy röviddel azután érkezett, aszteroida becsapódások révén. Kialakulása után a Holdat valószínűleg olvadt kőzetekből álló mély óceán borította. Ahogy ez a magma lehűlt, gázokat bocsátott ki az űrbe, rövid életű légköröket hozva létre, amelyek hozzájárulhattak a Hold korai környezetének kialakulásához. 

Új kutatások szerint a Hold vulkáni tevékenysége ideiglenes légkört hozhatott létre, amely körülbelül 70 millió évig tartott. A Hold olvadt fázisa után kialakult korábbi, sűrűbb légkör még ennél is tovább fennmaradhatott. 

A víz a felszínen való megmaradás helyett valószínűleg a föld alatt volt stabilabb. A tudósok úgy vélik, hogy a víz az ősi aszteroida-becsapódások által létrehozott vastag, törött kőzetréteg apró zsebeiben gyűlhetett össze, hasonlóan a Föld felszíne alatt található környezetekhez. 

Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem asztrobiológusa és a tanulmány vezető szerzője szerint, ha a korai Holdon hosszú ideig folyékony víz és vastag légkör is volt, akkor a felszíne rövid ideig alkalmas lehetett az életre. 

Valószínűleg a Földrön juthattak el az élő sejtek a Holdra

Az egyik elmélet szerint, miután az élet alapvető összetevői összeálltak, kevesebb mint 10 millió év alatt megjelentek a cianobaktériumok, az egyszerű, oxigént termelő mikroorganizmusok. Ha ez az elmélet igaz, akkor az élettelen anyagból az élő rendszerbe való átmenet sokkal gyorsabban történhetett, mint vártuk, valószínűleg csak néhány ezer év alatt. Egyszerűen fogalmazva: ha az élet gyorsan kialakulhat, akkor lehetséges, hogy a Holdon is létezett valaha. Másrészt egyes tudósok azzal érvelnek, hogy még mindig nem értjük teljesen, hogyan kezdődött az élet a korai Földön, különösen azt, hogy hogyan tanult meg szaporodni. Emiatt szinte lehetetlen meghatározni, hogy mennyi időt vehetett igénybe ez a folyamat. 

Egy másik elmélet szerint az élet máshonnan érkezhetett, a Naprendszer kaotikus korai éveiben, amikor óriási becsapódások voltak gyakoriak, az űrben száguldó meteoritok által szállítva. Az elmélet szerint a Hold korai története során, és még később is, a Földről hatalmas becsapódások által kilőtt meteoritok valószínűleg a Hold felszínére zuhantak. Ezek közül néhány űrkőzet túlélhette a becsapódást, és magával vihette az élet nyomait. 

Természetesen egy élhető környezethez nem csak víz és légkör szükséges. Bár nem világos, hogy a Holdon voltak-e saját szerves vegyületei, a tudósok úgy vélik, hogy azok a Földről, szénben gazdag aszteroidákról vagy más forrásokból érkezhettek oda - olvasható a Msn.com cikkében.