
A gyerek külön alvásra szoktatása pofonegyszerű lesz, ha bevetsz néhány tuti tippet. Fontos azonban, hogy csak akkor próbáld ki ezeket a módszereket, ha a külön alvás senkinek sem lesz traumatikus, vagyis te is készen állsz arra, hogy a gyereked nem fog veled aludni.

Ha te is azoknak a szülőknek a csapatát erősíted, akik azt mondják, hogy a gyerek ragaszkodik hozzá, hogy velük aludjon, akkor tedd fel magadnak a kérdést: valóban neki fontos vagy inkább neked? Ha megérett benned az elhatározás, hogy véget vess a közös alvásnak, akkor tudatosítsd magadban, hogy az önálló szunyókálás nem elutasítás, hanem fejlődési lépcsőfok. A gyereknek ezt ugyanúgy meg kell tanulnia, tapasztalnia, mint a járást vagy az önálló étkezést. Az elején ezekben is segítetted őt, fogtad a kezét, hogy támogasd az első lépéseit, betetted a falatot a szájába, mert ő még egyedül nem volt rá képes. Aztán napról napra bátrabb és ügyesebb lett, és büszke volt magára, amikor az első kanál főzeléket sikerült bejátszania a szájába, még akkor is, ha az első tíz a homlokán vagy a hajában kötött ki. Szóval ha készen állsz arra, hogy megtegyetek egy újabb lépcsőfokot, akkor hagyd, hogy megtanuljon egyedül aludni.
Sok gyerek nem az egyedül alvástól fél, hanem attól, hogy nem mehet át hozzád, ha baj van. Mondd ki konkrétan: ha felébred, átjöhet szólni, de nem költözhet be éjszakára. Az érzés, hogy az „ajtó nyitva van”, gyakran már önmagában csökkenti az éjszakai felébredések számát, és mivel tudja, hogy bármikor átmehet, már nem is lesz olyan fontos a számára. Ha mégis meglátogat éjjel, kísérd vissza a szobájába, simogasd, puszild, öleld és nyugtasd meg, majd menj vissza a hálódba – egyedül.
Válaszd ki a megfelelő időpontot az első külön alvásra. Erre kiváló alkalom a gyerek születésnapja, az óvoda-, vagy iskolakezdés, amelyek megerősítik abban, hogy ő már túl nagy az együtt alváshoz. Sose időzítsd azonban akkorra, amikor éppen beteg, kistesója születik vagy rossz hangulatban van.
Nem mindegy, mihez kötődik a gyerek biztonságérzete. Ha eddig a te tested jelentette számára a megnyugvást, helyettesítsd magad egy kis „nyunyókával”, amely lehet egy kis takaró, plüss vagy bármilyen rongyika. Elsőként akkor add oda neki, amikor még együtt alszotok, hogy hozzászokjon, és amikor át akarod szoktatni a saját ágyába, ez a „nyunyóka” várja őt a párnáján. Fontos, hogy ez a tárgy csak az ágyban lehessen vele, hogy ezzel is erősödjön az alvási asszociáció.
Mosolyogva, kedvesen szoktasd át a gyereked a külön alvásra, hogy azt érezze, ez jó dolog, és hogy már elég nagy hozzá. Fontos, hogy ne bizonytalan mondatok hagyják el a szádat. Légy kedves, de határozott. Ne úgy kezdd a mondatot, hogy „mi lenne, ha...”, „jó lenne, ha...”, vagy „próbálj meg egyedül aludni”. Ezek alkuhelyzetet teremtenek. Alkalmazz kijelentő mondatokat: „Mostantól már a saját ágyadban alszol”. A nyelv hat a biztonságérzetre – a határozottság pedig megnyugtató.
Lefekvéskor tegyél a szobájába egy kis éjszakai fényt, esetleg valamilyen illatosítót, kapcsolj halk fehér zajt vagy speciális zenét, olvassatok közösen mesét. Az agya idővel automatikusan összeköti ezekkel az elalvást. Ez különösen hasznos lesz az éjszakai ébredésnél: ugyanaz a hang vagy fény segít majd visszaaludni neki anélkül, hogy téged keresne. Az időpont is számít, hogy mikor tértek nyugovóra.
Este ne ígérgess jutalmat, mert az feszültséget kelt benne, izgatottá válik és tuti, hogy nem fog tudni elaludni. Reggel viszont jöhet az apró meglepetés: matrica, finomság, apró ajándék, és a legfontosabb: a dicséret. Nem azért, mert jól viselkedett, hanem mert fejlődött. A hangsúly legyen a büszkeségen, ne a teljesítményen.
Ezzel a gyerek sincs másként. Vegyél neki egy új plüsst, pizsamát, ágyneműhuzatot vagy ágytakarót, amelyik a kedvenc szuperhősét vagy hercegnőjét ábrázolja, esetleg egy új ágyat, főleg ha már úgyis esedékes lenne. így szívesebben tölti majd az éjszakát az „új szobájában”, hiszen a te ágyadban ezek nincsenek ott – és ne is lehessenek! Emellett az sem mindegy, hogy mit adsz a gyereknek enni-inni lefekvés előtt.
Kutatások szerint azok a gyerekek, akik örömteli és biztonságos környezetben tanulnak meg egyedül aludni, később rugalmasabban kezelik az új helyzeteket – például az óvodai beszoktatást vagy az alvást idegen helyen. Az önálló alvás tehát érzelmi tréning is.
Még több hasznos tanácsért nézd meg az alábbi videót:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.