Olvasni jó! Nem csak a téli szünetben!

Együtt olvasni egy mesét mindig azt jelenti, hogy egyszerre élitek át a várakozást, mosolyt és csodát. Egy könyv-élmény felejthetetlen lehet. Ha jól választunk olvasnivalót, akár minden esti mese családi rituálévá válhat, olyan alkalmakká, amiket évekkel később is felidéztek. A mese ráadásul fejleszt is: növeli a szókincset, fantáziát, képzelőerőt – és még a beszélgetést is elindítja. Egy jó könyv nemcsak elaltatja a gyereket, hanem elindít egy közös gondolkodást is.

A legkisebbeknek ideális például Henrike Lippa: Élet az erdőben – Tél című lapozója, amelyben az erdei állatok mindennapjait követhetjük az évszakok váltakozásában. Tatár Sándor ritmikus versfordításai és a gyönyörű illusztrációk révén a 2 éves kortól kezdődő kisgyerekek is könnyen bele tudnak merülni a téli erdei kalandokba. 

Hasonlóan játékos és interaktív élményt kínál a „Keress, találj, mesélj! – Karácsonyi készülődés” ünnepi böngészője: minden oldalpár szélén kiemelt tárgyakat és személyeket kereshetnek a gyerekek, miközben a meglepetéseket rejtő ablakok további történetek elmesélésére ösztönöznek. Ez a könyv 3–6 éveseknek tökéletes, ha szeretnénk visszaemlékezni a karácsonyi időszakra.

Az ovisok és a kisiskolások világát ugyanakkor Lackfi János: Angyallárma című meséje lakja be idén télen, ahol Hagyma, a csavargó macska a karácsonyi készülődés közepébe csöppen. A történet szellemes, érzékeny és szeretetteljes, felolvasásra és önálló olvasásra is alkalmas.

A végzős ovisoknak és kezdő kisiskolásoknak már izgalmasabb, hosszabb történeteket érdemes kínálni, nem baj, ha gyerekként hozzászoknak az olvasáshoz, mint állandó tevékenységhez. Julia Donaldson: Bot Benő című könyve például ilyen, egy családjától elragadott, érző szívű bot apuka kalandos odüsszeiája: humoros és fordulatos, mégis megható történet a szeretet ünnepéről. 

A 5–8 éveseknek ajánlott Gunhild Sehlin: Mária kis szamara pedig lírai módon meséli el Mária és József útját Betlehembe, a kis szamár szemszögéből, ami egyaránt élvezetes érettebb nagycsoportosoknak és kisiskolásoknak. 

Keresztesi József: Az elveszett szaloncukor című meséje pedig egy fordulatos, időnként verses forma arról, mi történik, ha megesszük az összes szaloncukrot a fa alól – ez az életben is igen izgalmas kérdés garantáltan leköti a 6+ korosztályt könyv formában is. 

Ahogy a gyerekek nőnek, a könyv-témák is bővülhetnek. Wéber Anikó: Hanga régi karácsonyai című képeskönyve a régi magyar karácsonyok hangulatát idézi, miközben Hanga különböző történelmi korokba utazik, és megismeri, hogyan ünnepeltek az emberek a múltban. A könyv külön elfoglaltságot is tartogat az olvasás utánra, kivágható ruhákkal öltöztetőbabák várják a hátsó lapokon a gyerekeket. 

Margit Auer: Mágikus állatok iskolája – Behavazva izgalmas története pedig a karácsonyi hóesés és az összefogás varázsát mutatja be egy mágikus állatos iskolán keresztül, 7–11 éveseknek.

Óriási dilemma így újév tájékán, hogy Isznak-e forró csokit a békák? – akit érdekel a válasz, Etta Kaner humoros és tanulságos állatos téli történetekkel teleszőtt könyvéből ezt is megtudhatja. A mesekönyv bemutatja az állatok alkalmazkodását a hideghez, miközben az óvodás korosztály a jó meleg paplan alatt szórakozhat és tanulhat. 

És persze a kamaszoknak is érdemes beszerezni ajándékkönyveket. Sophie Jomain: Egy szív karácsonyra a tinédzser olvasókat célozza: egy könnyed, romantikus, adventi naptár szerkezetű történet, ami a francia Alpokban játszódik, és a szeretet, a szerelem, illetve a hepiend ünnepi hangulatát tárja fel.

Ha ovis vagy kisiskolás gyereknek olvasunk, érdemes mindig előre átfutni a kiválasztott könyvet, vagy elolvasni az ajánlókat, hogy kiderüljön, vajon a családi hagyományainknak és hitünknek megfelelően zajlanak-e benne az események – például hogy kerül a lakásba a karácsonyfa és azt ki díszíti fel, ki hozza az ajándékokat, vagy hogyan érkezik a Mikulás. Ha kell, ilyen esetben átugorhatjuk az adott szöveget, vagy elmagyarázhatjuk: „nálunk ez így van, de máshol máshogy szokás, Angliában például a kéményen át érkezik a Télapó”. Ne aggódjunk, ettől a gyerekünk még teljesen kiegyensúlyozott marad, és legalább tudunk beszélgetni a nagyvilág eltérő szokásairól is.

A rendszeres olvasás hatása gyakran nem azonnal látványos, mégis mélyen beépül a gyerekek fejlődésébe. A meséken keresztül tanulják meg követni a történetek ívét, összefüggéseket felismerni, kérdezni és gondolkodni, miközben észrevétlenül gazdagodik a szókincsük és a kifejezőkészségük. A történetek teret adnak az érzelmek megélésének és értelmezésének is: segítenek eligazodni félelmek, vágyak, konfliktusok között, és mintát mutatnak arra, hogyan lehet ezekkel megküzdeni. Mindez nem külön, direkt fejlesztésként történik, hanem természetesen, egy-egy közösen elolvasott könyv során – éppen ezért marad meg hosszú távon, és válik a gyerekek belső eszköztárának részévé.