2021. 03. 18.
„Én örülnék neki, ha az öcsi meghalna”
29. hét
Március 4. Kornél elkezdte bejárni a lakást. Kifigyeltem, hogy közlekedik: mivel mászni még nem tud, a helyváltoztatást gurulással oldja meg. Módszere, hogy hason fekvésben addig pakolgatja a kezeit az óramutató járásával ellentétesen vagy megegyezően, míg a vágyott céllal nem néz szembe. Akkor aztán lehet gurulni! Eleinte csak a nappali szőnyegén és annak körletében kavirnyolt, később bemászott a kanapé és a teraszajtó közé (tolatva), a tévéállvány alá (tolatva), majd rátért a parkettás részekre. Észrevette, hogy ez csúszik, úgyhogy kisebb erőfeszítéssel tud rajta előrejutni. Azóta nincs megállás, legszívesebben folyton lejön a pokrócról és a parkettán csúszkál, az sem érdekli, hogy az kemény és jópárszor odakoppantotta már a fejét, mert annyira leköti a haladás.
Miután már önállóan tud ide-oda „menni’, elkezdett játszani a nagyok által elhagyott játékokkal. Arra figyelek, hogy apró dolgok sose legyenek a földön, de a plüss-sereglettel, amit reggelente kicipelnek magukkal felkelés után a nagyok, nem szoktam foglalkozni, azzal játszhat ő is.
shadow