204. oldal - Bezzeganya

Legalábbis én így érzem. Az elsőnél még nagy az izgalom, hogy mire számíthatunk, azért vagyunk türelmetlenek, hogy megtudjuk, milyen érzés világra hozni valakit. A másodiknál a mindegy, mikor jön, csak egészséges legyen érzés érvényesül inkább. A harmadiknál már sok meglepetés nem érhet, és minél előbb túl akarunk esni az egészen, hogy babázhassunk végre. Nem panaszkodok, szerencsés alkat vagyok, gyorsan szülök.

A közelmúltban interjút készítettünk a szülészeti, orvosi műhibák kapcsán a téma szakértőjével, Dr. Ábrahám Lászlóval. Az ő sorai nyomán vetődött fel a jogos igény arra, hogy megkeressük Geréb Ágnest, az otthonszülések emblematikus alakját, akinek neve igen szerencsétlenül egybeforrt a szülészeti műhibákkal is. Ági – mert megtisztelt vele, hogy tegeződjünk – szinte soha nem ad interjút. A Bezzeganya kedvéért azonban kivételt tett és elmondta véleményét az otthonszülésről, a műhibákról, a kettős mércéről.

Koriander Károly unatkozott.

Erre a hétre almás süteményeket hoztam, hogy bebizonyítsam, van élet az almáspitén túl is (persze, azt is imádom).

A bejegyzett élettársi kapcsolat keresztény szempontból nem elfogadható, mert csökkenti a házasság értékét, ezért a kereszténydemokraták a kifejezést kivennék a családjogból - mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára csütörtökön Veszprémben. Az államtitkár a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége veszprémi szervezete meghívására Az új alkotmány kereszténydemokrata szemmel címmel tartott előadást, majd kérdésre válaszolva fejtette ki pártja családjoggal kapcsolatos javaslatait.

Már nem járok az árzabálós üzletlánc itt kihelyezett egységébe, elintéztem. Elintéztük. Soha nem volt felhőtlen a kapcsolatunk, de próbáltam türelmes és toleráns lenni, még így gyerekestül is, vagy pont azért, pedig sosem volt zökkenőmentes egyik bevásárlásom sem. Hol a Julika néni számoltatta át, küldte vissza, gondolta újra, hol a pénztáros ütötte el, na, igen kevesen is voltak, a sorok kilométeresek. De én tűrtem, még azt is, mikor én voltam olyan szerencsés, hogy valamit kétszer ütöttek be és sorolhatnám, és amikor az egyik belenézett az üres lapos szatyromba, meglepetésemben meg se tudtam szólalni, viszont nem felejtettem és csak gyűlt-gyűlt. Gondoltam, nem borítom rájuk, a dolgozókra, akik csak felsőbb utasításra cselekszenek, megjegyzem, ahogy később kitérek rá, szar az üzletpolitikájuk, nagyon!

Először is elmesélném, mi az az au-pair és mért is jöttem én ki ide 26 évesen, hogy ezt a munkát csináljam. Az au-pairek olyan emberek, akik a családnál laknak, vigyáznak a gyerekekre, ellátnak némi házimunkát, és ha szerencsések (mint én) akkor olyanok, mint egy távoli rokon. Nem fizetést, hanem zsebpénzt kapnak (országonként, családonként változó, hogy mennyit), és teljes ellátást. Elsősorban a 18-25 évesek szoktak au-pairnek menni, kihagyva ezzel egy egyetemi évet/félévet, hogy világot lássanak, pénzt keressenek és megtanulják az adott ország nyelvét. Én az egyetem után jöttem ki, több okból is. Az egyik, hogy még mindig nem sikerült megszerezni azt a fránya nyelvvizsgát, a másik pedig, hogy nem kaptam állást (semmilyet) otthon, így kapóra jött a lehetőség, hogy külföldön, anyanyelvi környezetben tanuljam meg az olasz nyelvet.  Egyszóval amolyan Mary Poppins-féleség egy au-pair. Jelenleg Genovában élek, egy háromgyerekes olasz család „negyedik gyerekeként”. Mivel senki sem beszél magyarul, ezért egész nap olaszul kell beszélnem, ami nagyon jó. Ha hibásan beszélek, javítanak, ha nem találok egy szót, megvárják ameddig kikeresem a szótárból, vagy elmutogatom, hogy mit szeretnék. Ez egyébként a boltokban az eladókra is igaz.

Ez a kérdés már jó néhány hónapja foglalkoztat. Lányaim kétévesek múltak, és lassan időszerűnek tartanám, ha leszoknának a tápról. Igazából rászoktatni sem akartam őket, de amikor 9 hónaposan abbahagyták (teljesen maguktól) a szopást, a doktornő leszögezte, hogy a tápszer márpedig muszáj. Hiába mondtam, hogy nem kérik, kiköpik, meglátják a cumisüveget, már bömbölnek. Javasolta, hogy akkor ne erőltessem, majd ha éjjel felkelnek, mert éhesek lesznek (és biztos azok lesznek, ha nem isszák meg este), akkor adjam nekik. Végül is ez bevált, néhány nap alatt megszerették a tápszert.

A szülés olyan, mint a tengerek és óceánok vize: lehet magasztos és hatalmas, fenséges és csodálatos, simogató-cirógató és kényeztető, de veszedelmes szörnyeteg is tud lenni ám.

Tapasztalt, oviba beszoktató anyukatársak, figyelem! Nem tudom, hogy csak az első gyermek első beszoktatásával járó természetes anyai aggodalmak lettek-e rajtam úrrá, ami majd idővel elmúlik, vagy pedig tényleg van okom aggódni.

a fotó illusztráció

Interjúalanyokat keresünk! Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium (tarstudkoli.tatk.elte.hu) néhány tagja úgy döntött a tavalyi évben, hogy egy kutatás keretében Magyarország egyik legégetőbb problémájára, a gyerekvállalásra fog koncentrálni. Miként az több kutatásból is tudott, a magyar társadalom alapvetően gyermek centrikus, a kívánt gyerekszám jóval meghaladja a megszületendő gyermekek számát.

Ma Magyarországon körülbelül négy-ötszáz maradandóan súlyos vagy középsúlyos oxigénhiányos állapotú gyerek születik, bár ezzel a számmal valószínűleg alábecsültük a – nyugaton ennél is alacsonyabb – hazai adatokat. A Daily Mail cikke szerint az oxigénhiányos állapot kialakulásáért a vajúdás alatti oxitocin-adagolás nagyban hozzájárul.

Egyke szüleim számára egyértelmű volt, hogy nem állnak meg két gyerek után. Gazdagság nem, nyaralás is jobbára csak a nagyszülőknél volt, de azért kuckósan elfértünk a lakótelepi lakás kisszobájában és a Trabant hátsó ülésén hárman. És nem mi voltunk az egyetlen nagycsaládos pedagógus-gyerekek a városban. Igaz, nem volt Barbie gyűjteményünk, és videónk is nekünk lett utolsóként az osztályban, nagymamámat meg jó darabig a sarki telefonfülkébe dobált kettesekből hívtuk; és ugyan néha kicsit a szeleburdi családot idézően, de éltük életünk. Hol voltunk még akkor a rendszerváltás utáni használtruhás, böngészdés világtól? Mikor kinőttem az örökölt ruhát, megkapta anyukám barátnőjének a lánya, majd jött vissza a húgomhoz. Ballagásra nem kaptunk sem lakás-, sem slusszkulcsot, mégis – melódiák, diákhitel, magántanítványok mellett – mind főiskolát/egyetemet végeztünk (fel sem merült, hogy másképp is lehetne). Most hárman háromféle „szakaszában” állunk az életnek, földrajzilag is szétszórva, de nem múlik el hét, hogy ne beszélnénk. Sokat verekedtünk, nyúztuk és piszkáltuk egymást, árulkodtunk, civakodtunk, törtünk-zúztuk, mégis azt kell mondjam, summa summárum: nagyon jó, ha az embernek két testvére is van!

Sokáig gondolkoztam, hogy mit is írhatnék a Bezzeganya második születésnapjára. Nem kezdenék bele a honnan indultunk, hová jutottunk vonal elemezgetésébe. Az elmúlt évben minden változni kezdett, széthullottak azok a dolgok, amiknek szét kellett hullani, emberek jöttek-mentek, események következtek be, hol várhatóan, hol váratlanul. Bevallom, az utóbbi időben a Bezzeganyára kevesebb időm jutott, és sok dolgot nem valósítottam meg, amit elterveztem.

Augusztus közepén írtam egy posztot a tavaszi-nyári hónapjaink eseményeiről, de aki nem akarja végigolvasni az egészet, annak összefoglalom a lényeget: 34 éves vagyok, van három gyerekünk, és szeretnénk negyediket is. Egy éve kezdtünk próbálkozni, majd tavasz végén kezdett gyanús lenni, hogy nem fog könnyen sikerülni. Július végére meglett a mélyen lehangoló diagnózis, mely szerint korai petefészek kimerülésem (POF szindrómám) van, ráadásul annyira előrehaladott állapotban, hogy a hagyományos meddőségi kezelések, mint hormonos stimulálás, inszemináció vagy lombik szóba se jöhet. Az orvosom azzal küldött haza minket, hogy próbálkozzunk és reménykedjünk.

A családdal, a gyermekekkel kapcsolatos ügyintézés terén számos eljárásban lesz könnyebb a jövőben a szülők dolga a Magyary Egyszerűsítési Program változásainak köszönhetően, így csökken az ügyintézési idő és a dokumentáció mennyisége - mondta el Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek. Az ügyeket jelenleg 29 kormányablaknál lehet intézni, ezek számát a jövő év végére 300-ra bővítik.

Mire jó a különóra? Hogy anyának ne legyen lelkiismeret-furdalása. Hogy anya jó anya legyen. Új tanfolyamon vagyunk, jó anya vagyok megint. Ősszel indult, mindent bele, gyerekek! Csak háromnegyed órát kell kibírnom, immáron két éve közösen tornázok a gyerekekkel, jubilálunk. Háromnegyed óra fejvesztett torna, kezdetben két kis hernyóval, akik mára hiúzok lettek. Nekem nagyobb izomlázam van utána, mint kettőjüknek. Két éve járunk rendszeresen mozogni, a nyári hónapok kivételével. Ott kezdtük, hogy túl hamar megszülettek, átlag iker, így mondta az orvos a császárőrzőben, 33. hét volt. Nekem mégis fényévnek tűnt még a szülésem ideje, s egyszer csak ide pottyantak. Hirtelen és felkészületlenül ért. Ugyanakkor hálát adtam a rapid császárnak, amikor macskahangon felsírtak, éltek, huh, megkönnyebbültem. Ikreseknél folyton ott van a kockázata, hogy valaki elvész, Radnóti egész életében ezen kesereg (Ikrek hava…).

A tavalyi évünk nagyon embert próbáló volt. Januárban megtudtuk, hogy imádott Patrick kisfiunk gyógyíthatatlan beteg (erről már írtam itt korábban), majd 7 hónapos korában, május végén hirtelen elveszítettük őt. Fájdalmunkat nem lehet szavakkal kifejezni, de nekünk tovább kell élnünk és ha akarjuk, ha nem, a nap is kisüt egyszer. Talán mert nem görcsöltünk rá egy újabb babára, talán mert még javában gyászoltunk, de az első hónap próbálkozása után már pozitív lett a teszt. Nem mertünk örülni, nem is gondolkoztunk a jövőn, mert még előttünk állt egy méhlepény-mintavétel a 12. héten, hogy megtudjuk, ez a baba egészséges lesz-e, vagy ő is SMA I-es (=csecsemőkori izomsorvadás, amelyre nincs gyógymód, és legfeljebb 2 éves korukig élnek az ilyen babák).

Mindig is vágytam arra, hogy igazi nő legyek, nőies nő. A példaképem, bár nem nevesítettem soha, talán olyan, mint Catherine Deneuve. Ez amolyan belső kép volt, ami anélkül élt bennem, hogy tudatosítottam volna magamban, vagy hogy megpróbáltam volna bármilyen élő nővel összekapcsolni.

Igyekeztem gazdag, tartalmas, főétkezésnek is beillő leveseket, és ehhez passzoló édes második fogásokat választani. Most, hogy hidegebbre fordult az idő, én is jobban kívánom az ilyesmit, ráadásul a tartalmas, kiadós levesekkel spórolni is lehet, mert jó pár személyre/alkalomra elegendőek. A levesreceptek kb. 6 jó étvágyú főre szólnak, így kisebb étkű családok nyugodtan számoljanak azzal, hogy maradni fog belőlük, és a maradék jól fagyasztható.

„Kutya- és macskasimogatás után, ha betegek vagyunk, evés előtt, tüsszentés után, vécézés előtt és után, mert ráragadnak a bacik a kezünkre” – válaszolták óvodások arra a kérdésre, hogy miért és mikor kell kezet mosni.

Szél ellen nem érdemes, mondja a régi bölcsesség, kérdés, mit tekintünk szélnek.  Volt mostanában néhány olyan tanulmány, bölcs könyv, ami arra hívta fel a figyelmemet, hogy átmenetinek tűnő „zavaró jelenségek” valójában már évtizedek óta tartanak, csak most kezd láthatóvá válni a hatásuk, és ahelyett, hogy megpróbálnánk a lehetetlent, tehát eltéríteni ezeket, inkább azon kéne törni a fejünket, hogy hogyan lehet ezekkel elviselhető módon együtt létezni.

Magyarország több mint 300 településén több mint 800 000 ember iszik, főz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Ez azért probléma, mert az arzénes csapvíz hosszú távú fogyasztása növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az érintettek közel 80 százaléka azonban nem is tud a problémáról – derült ki a Vöröskereszt és a BWT idén nyáron készített online felméréséből.

Szerencsénk volt: sok szülővel ellentétben nekünk nem voltak álmatlan éjszakáink a fogzási fájdalom miatt. Azért beszereztem egy gyógynövényes kenőcsöt, de talán egyszer-kétszer használtuk, rendben, fájdalommentesen bújtak ki lányom fogai. A népszerű borostyánkő láncot sem vásároltam meg neki, de ennek a döntésemnek más okai is voltak.

Kisgyerekként vidéki temetésen találkoztam először a halállal, akkor még az volt a szokás, hogy a halottat a háznál ravatalozzák fel. Az emberek bementek az elsötétített szobába, megnézték a halottat, sokan meg is csókolták kezét, arcát. Nagyanyám, aki a maga nemében felvilágosult asszonynak számított, engem nem kényszerített erre, de még akkor is sokkoló volt számomra a dolog, ha csupán az ajtóig kellett mennem. Az a zsigeri ijedtség és viszolygás, ami akkor kialakult bennem, mindmáig megvan, már csak ha hallok vagy olvasok is erről.

A nők házimunkája adja az OECD országok GDP-jének 30-40 százalékát – hangzott el egy nemrég megrendezett női konferencián. Az előadó a látható és láthatatlan munkával foglalkozott, és kifejtette, ha a házimunkát is beszámítanák a GDP-be (vagy legalább számításba vennék egy ország gazdasági teljesítményének megítélésekor), nőhetne a házimunkát végzők önbecsülése és a bruttó hazai termékről és a gazdaság állapotáról is pontosabb képet kapnánk.

Remélem, vita lesz! Mert akkor tényleg köztünk élnek… És tényleg nem akarnak tudni róla. De ugye mindannyian találkoztatok már „mártíranyukkal”?

Love is all you need. Anyám, már megint egy nyálas-csöpögős szerelmi történet! Magam sem értem, miért ültem be mégis a nézőtérre. Aztán annyira betalált, hogy szinte sokkot kaptam. A címről rögtön egy emlék jött elő, de ezen még továbbléptem. Aztán kiderült, hogy a női főszereplő épp rákból gyógyult ki.