Éhezés vagy luxus vár időskorban? Így élnek nyugdíjasként a szomszédaink

• Ausztria évente tizennégy alkalommal fizet.
• Magyarországon tovább kell dolgozni.
• Horvátország kifejezetten bünteti a nyugdíjasokat.
• Szlovákia veri a közép-európai mezőnyt.
• Romániában és Szlovéniában demográfiai katasztrófa közeleg.

Amikor megöregszünk és elérkezünk a nyugdíjkorhatárhoz, a megszokott életszínvonalunk fenntartása igazi művészetté válhat. Az Eurostat és az OECD legfrissebb jelentései alapján hatalmas szakadék tátong a nyugdíjak között a határainkon túl; nem mindegy ugyanis, hogy hol lesz az ember nyugdíjas. Míg egyes szomszédainknál az elavult nyugdíjrendszer miatt teljes elszegényedés várja az időseket, máshol rendkívül kényelmes nyugdíjas léttel találkozhatnak. Az alábbiakban összeszedtük a régió öt államának adatait. Vajon hogyan és mennyi nyugdíjat kaphatnak az egyes országban az idősek?

Magyarországi nyugdíjrendszer: a nyugdíjasok adóparadicsoma

A nemzetközi szakértők (OECD) által javasolt drasztikus nyugdíjreformot egyelőre elhalasztották hazánkban, de a nyugalmazott korúaknak többségében nincs mire panaszkodniuk. A nyugdíjazási korhatár jelenleg 65 év, ám a nők esetében már 40 év fölött lehetőség van nyugdíjba vonulni. A nyugdíj összege jelenleg a korábbi fizetés 51%-a, ezenfelül azonban 13. és 14. havi plusz juttatás is jár. Sokaknak ez nem elég a korábbi életszínvonaluk fenntartásához, ám lehetőség van kettős jövedelemre, pontosabban a nyugdíjra, azonkívül pedig továbbfoglalkoztatás fizetésre, amely után kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le.

Ausztria: az egyéni nyugdíjszámlák rendszere

Ausztriában egyéni nyugdíjszámlák képezik a rendszer alapjait, aminek következtében a korábbi átlagbérük akár 80 százalékát is megkaphatják. Az összeget a nyugdíjasoknak évi 14-szer utalják, vagyis májusban és októberben duplán folyósítja számukra az államkincstár. Ha nem sok pénz gyűlt össze az egyéni számlákon, akkor sincs nagy baj, mert a törvényileg garantált minimum nyugdíj 1210 euró, ami hozzávetőlegesen 450 ezer forint. Üröm az örömben, hogy a sávos adózás miatt ha valaki munkát is vállal nyugdíj mellett, akár 48 százalékos adót is beszedhet tőle az állam.

Szlovákia: kánaán a szomszédban

Északi szomszédunk ugyan nem a kontinens legmódosabb állama, de ha nyugdíjról van szó, leiskolázzák a teljes közép-európai mezőnyt. A szlovák rendszerben a nyugdíjazási korhatár az átlagos élettartamhoz kötött, ami azt jelenti, hogy a jelenleg ott élők 64 éves korukban tudnak nyugdíjba menni, ami után a korábban leadózott bérük 62 százalékát kapják meg. A szlovákok 13. havi nyugdíjat is biztosítanak az időseknek, ami alanyi jogon, törvényileg garantált 667,30 eurónyi (bő 260 ezer forint) plusz pénzt jelent számukra az év végén. Ha a nyugdíj mellé munkát is szeretnének vállalni, az időseknek mindössze évi 2255 euró fölötti bevétel után kötelező adózniuk bevételtől függően 19 vagy 25 százalékot, alkalmi szerződéssel dolgozva pedig havi 200 euróig teljesen mentesülnek a nyugdíjbiztosítási járulék alól.

Szlovénia: a jól menő, de hálátlan gazdaság

A szlovénok az elmúlt egy évtizedben valódi gazdasági csodát hajtottak végre, de aki elmúlt már 65 éves, az nem számíthat sok támogatásra az államtól. A mindenkori kormány felháborítóan szűkmarkú, mindössze a korábbi bér 44 százalékát folyósítják nyugdíjként. Ráadásul aki nyugdíjas létére munkát akar vállalni, annak a jövedelméből 25 százalék adóelőleget vonnak, az adóhatóság pedig komolyan bünteti, ha valaki túllépi a 12 ezer 500 eurós keretet. A jelenlegi kormány azon dolgozik, hogy legalább 70 százalékra feltornássza a nyugdíját azoknak, akik már 40 évet ledolgoztak , valamint minden 10 főnél nagyobb céget kötelezzenek arra, hogy magánnyugdíj-megtakarítást indítson a dolgozóknak.

Horvátország: rémálom az Adrián, luxusárak mellett

Aki azt tervezi, hogy a horvát tengerparton, pálmafák alatt tölti majd a nyugdíjas éveit, jobb ha már most elkezd spórolni, különben a biztos elszegényedés várja. Horvátország nyugdíjrendszere az önellátásra épül és mindössze 36 százalékát folyósítja a korábbi fizetéseknek – ezzel az Európai Unió sereghajtói közé tartozik. A férfiaknál 65 év, a nőknél pedig 63 év a nyugdíjkorhatár, de az ottani kormány tervei szerint ezt nemsokára kiegyenlítik. Ha valaki nyugdíj mellett napi 4 óránál többet akar dolgozni, a horvát állam büntetésből azonnal lefelezi a nyugdíját.

Románia: demográfiai katasztrófa 

A legfrissebb statisztikák szerint Románia történelmében most először több a nagyszülő, mint az unoka – mivel 2026-ban 100 gyerekre már 130 idős jut –, emiatt fenntarthatatlanná vált, hogy a korábbi fizetésük 48 százalékát megkaphassák nyugdíjként – ami igazából sokkal kevesebb volt, mert abból az összegből is 40 százalék adót vontak. Az ottani nyugdíjrendszer legnagyobb problémája, hogy nagyon sokan mentek el korkedvezményesen nyugdíjba az 50-es éveik környékén, emiatt a kormány pánikszerűen próbálja a nyugdíjkorhatárt 65 évre feltornászni, mert már luxussá vált, hogy a nők 57 évesen, a férfiak pedig 62 évesen mehetnek nyugdíjba.

A nyugdíj melletti munkavállalást kifejezetten támogatja a román állam: a versenyszférában egy nyugdíjas annyit kereshet a nyugdíja mellé, amennyit nem szégyell, de a hatalmas államháztartási hiány miatt a román kormány megtiltotta az állami nyugdíj és a közszférából származó jövedelem együttes utalását. 

Szerbia: orosz rulett délszláv kiadásban

Déli szomszédunknál a nyugdíjrendszer pont olyan, mint egy balkáni akciófilm. A férfiaknál 65 év, a nőknél 63 év a korhatár, de a szerb állam 2032-re ezt ki akarja egyenlíteni. A nyugdíj papíron a korábban kapott bér 45 százaléka körül mozog, ám az átlagnyugdíj összege így is alulról súrolja a 130-150 ezer forintnyi dínárt.

Cserébe nyugdíj mellett Szerbiában annyit dolgozik az ember, amennyit csak akar. Ha azonban valaki hivatalos munkaszerződéssel teszi ezt, a szerb állam 10 százalék jövedelemadót von le, és a munkáltatónak is fizetnie kell a járulékokat. Sokan ezért inkább feketén vállalnak munkát.

Ukrajna: alacsony nyugdíj, szigor

Ukrajnában egy elképesztően szigorú, a ledolgozott évekre épülő rendszer működik. Ahhoz, hogy valaki 60 évesen nyugdíjba mehessen, jelenleg legalább 33 év leigazolt szolgálati idővel kell rendelkeznie. Akinek csak 23 és 33 év közötti munkaviszonya van, akkor várnia kell a nyugdíjkorhatár alsó határáig, vagyis 63 éves koráig. Akinek még ennyi sincs, annak várnia kell még két évet. A nyugdíjak értéke a háború és a gazdasági válság miatt a béka feneke alatt van, és alig éri el a 30 százalékát az aktív időszakban keresett jövedelemnek, ezért a havi átlagnyugdíj átszámítva mindössze 50-60 ezer forintnak felel meg.

Az ukrán nyugdíjasok választhatnak: vagy dolgoznak tovább, vagy éhen halnak. Van azonban egy bökkenő: ha visszamennek dolgozni, akkor elesnek a rendszeres nyugdíjemelésektől és indexálásoktól, tehát a nyugdíjukat befagyasztják azon az értéken, amelyet a nyugdíjazáskor megállapítottak. A fizetéséből pedig vonni fogják a 18 százalékos jövedelemadót és az 5 százalékos katonai hozzájárulást is. Ha valaki állami tisztviselőként akar tovább dolgozni – például ügyészként vagy köztisztviselőként –, akkor a nyugdíja folyósítását a munka idejére teljesen leállíthatják.

Nos, kedves olvasó, ennek a tudásnak a birtokában te hol lennél szívesen nyugdíjas?

Ezek a cikkek is tetszeni fognak: