5 fogyókúrás tévhit, aminek lehet, te is bedőltél

• Hizlal a szénhidrát vagy sem?
• Miért nem a zsír az igazi ellenség?
• A fehérje tényleg fogyaszt?

A különböző fogyókúrás tévhitek generációról generációra öröklődnek, miközben a tudomány teljesen új megállapításokra jut. Ami húsz éve biztos diétás szabálynak számított, ma már gyakran túlzásnak vagy félreértésnek bizonyul. Ennek egyik oka, hogy a táplálkozás rendkívül összetett: ugyanaz az étel teljesen más hatással lehet különböző életmód, mozgás vagy anyagcsere mellett. Ráadásul a divatdiétákat tekintve sok egyszerűnek hangzó, de félrevezető állítás terjed a közösségi médiában. A „szénhidrátmentes”, „zsírmentes” vagy „csak fehérje” típusú irányzatok gyakran túlzó leegyszerűsítésekre épülnek. A tudomány viszont egyre inkább az egyensúlyt és az ételek minőségét hangsúlyozza. 

Leggyakoribb fogyókúrás tévhitek – íme az 5 leggyakoribb mítosz

A szénhidrátoktól biztos, hogy hízunk?

A szénhidrát az egyik leggyakrabban démonizált tápanyag, ezért sok diéta teljesen száműzi az étrendből. Valójában azonban a szénhidrátok között hatalmas különbségek vannak, és a szervezet számára alapvető energiaforrást jelentenek. A finomított cukrok és fehér liszt gyors vércukorszint-emelkedést okoz, míg a rostban gazdag, összetett szénhidrátok sokkal lassabban szívódnak fel. Ezek hosszabb ideig teltségérzetet adnak, és kevésbé terhelik meg az anyagcserét. A teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és zöldségek ráadásul számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Több táplálkozástudományi vizsgálat azt mutatja, hogy a jó minőségű szénhidrátok nemhogy nem akadályozzák a fogyást, hanem stabilizálhatják az energiaszintet. Egy harvardi kutatócsoport például több mint százezer ember étrendjét vizsgálva arra jutott, hogy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása összefügg a testsúly hosszú távú stabilitásával – vagyis nem a szénhidrát a probléma, hanem a túlzottan feldolgozott változata.

A zsír az egyik legnagyobb ellenség?  

A zsírt sokáig automatikusan hizlaló tápanyagnak tartották, ezért a „light” termékek évtizedekig uralták a boltok polcait. Ma már tudjuk, hogy a zsír sem egyetlen kategória. A telítetlen zsírsavak – például az olívaolajban, halakban, diófélékben vagy avokádóban található jó zsírok – fontos szerepet játszanak a hormonrendszer és a szív egészségében. Ezek a zsírok ráadásul lassítják az emésztést, így segítenek a teltségérzet kialakulásában, emiatt sokszor kevesebb kalóriát fogyasztunk a nap folyamán. A problémát inkább a túlzottan feldolgozott ételekben található transzzsírok, valamint a nagy mennyiségű telített zsír jelenti. Egy mediterrán étrendet vizsgáló spanyol kutatásban a tudósok azt találták, hogy a telítetlen zsírokban gazdag étrendet követők nem híztak jobban, mint az alacsony zsírtartalmú diétán élők. Sőt, hosszabb távon könnyebben tudták megtartani a testsúlyukat.

A fehérje gyorsítja a fogyást?

A fehérjedús étrend az egyik legnépszerűbb diétás irányzat lett az elmúlt években. Ennek oka, hogy a fehérje valóban növeli a teltségérzetet és segíthet megőrizni az izomtömeget fogyás közben. Sokan azt gondolják, hogy minél több fehérjét esznek, annál gyorsabban fogynak majd. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha a szervezet nem használja fel az extra fehérjét izomépítésre vagy regenerációra, akkor az többlet energiaforrássá válik. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a magas fehérjebevitel mellett keveset mozogsz. Sporttáplálkozási vizsgálatok szerint a fehérje akkor segíti igazán a zsírvesztést, ha rendszeres fizikai aktivitás – főleg erősítő edzés – társul hozzá. Egy nemzetközi kutatás során például azt találták, hogy a magas fehérjebevitel csak aktív életmód mellett vezetett nagyobb zsírégetéshez. Szóval a fehérjeturmixoktól nem fogysz le, de arra jók, hogy rendszeres sport mellett kiválts velük egy-egy étkezést, például az uzsonnát vagy tízórait.

Este hat után tilos enni?

Sokan esküsznek arra a szabályra, hogy a sikeres fogyókúra kulcsa az esti evés teljes kerülése, a szervezet azonban nem egy időzített kapcsolóként működik. A kalóriák ugyanúgy számítanak este hat óra előtt és után is. Habár való igaz, hogy az anyagcsere az esti órákra lelassul, illetve a nagyon késői, nehéz vacsorák ronthatják az alvás minőségét, valamint az emésztést, a kutatók főleg a teljes napi energiaegyensúlyt és az étkezések minőségét tartják meghatározónak, egy amerikai kutatás eredményei szerint ugyanis a testsúlyt elsősorban az összes napi kalóriabevitel befolyásolja, nem az utolsó étkezés időpontja. Ennél fogva egy könnyű, kiegyensúlyozott esti étkezés nem akadályozza a fogyást.

A gyakori étkezés felpörgeti az anyagcserét

Sok diétás tanács szerint minden harmadik órában érdemes falatozni valamit, mert úgy gyorsabban működik az anyagcsere. Az elmélet szerint a szervezet minden étkezésnél több energiát használ fel az emésztéshez. A kutatások ellenben azt mutatják, hogy ez a hatás sokkal elenyészőbb, mint azt korábban gondolták. A teljes napi kalóriabevitel sokkal nagyobb szerepet játszik a testsúly alakulásában. Ha valaki gyakran eszik, de minden alkalommal kalóriadús ételeket választ, a súlya könnyen növekedhet. Aki viszont napi három alkalommal étkezik, de jól megválogatott ételeket fogyaszt, az ő súlya könnyen csökkenhet. Ezt támasztják alá egy brit táplálkozástudományi vizsgálat eredményei, amelyek szerint nincs jelentős különbség az anyagcsere sebességében a napi három és hatszori étkezés között. A lényeg az, hogy az ételek laktatók és tápanyagban gazdagok legyenek. Ráadásul azt is fontos tudni, hogy minél kevesebb kalóriát fogyasztasz, annál inkább hízol már kevés ételtől is.

Ha még több tévhitet szeretnél megismerni a diétás táplálkozásról, nézd meg a következő videót:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: