

Az ENSZ 1993-ban döntött úgy, hogy május 15-ét a család nemzetközi napjává nyilvánítja azzal a céllal, hogy ezen a dátumon mindannyian kiemelt figyelmet szenteljünk családi kapcsolataink fontosságának – és arra, milyen hatással vannak életünkre. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust kérdeztük arról, miért is olyan jelentőségteljesek, mit adnak nekünk rokoni kapcsolataink, és mit tehetünk azért, hogy boldog családi harmóniában élhessünk.

A pszichológus szerint családunk egyik legfontosabb szerepe, hogy érzelmi hátországot biztosítson számunkra.
A családra protektív faktorként gondolunk
– kezdi Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ember nincs egyedül a problémáival, számíthat másokra, és kevésbé érzi úgy a mindennapokban és a krízishelyzetekben egyaránt, mintha folyamatos készenléti állapotban kellene működnie.
„A család stabilitást ad, egy bázissá tud válni. Azok az emberek, akik biztos, boldog családi háttérrel rendelkeznek, sokkal inkább képesek bízni emberi kapcsolataikban, de a családi kötelék az önértékelésükre is pozitív hatással van” – mondja Dr. Makai Gábor. A szakpszichológus szerint egy jól működő család azt az érzést erősíti bennünk, hogy hibázhatunk, kimutathatjuk az érzéseinket, van kire támaszkodnunk, és van hová tartoznunk.
A boldog családok rendszeresen kapcsolódnak egymáshoz különböző módokon és eszközökkel. Nem csupán a nagy események vagy ünnepek alkalmával, de a mindennapokban is. A pszichológus erre egy egyszerű, de nagyszerű megoldást hoz fel példának: a hagyományszerű, közös étkezést.
„Legyen az egy gyors ebéd vagy vacsora. Mindenki dolgozik, tanul, rohan, de próbálják úgy alakítani az idejüket, hogy este együtt le tudjanak ülni, és őszintén érdeklődve, figyelve a másikra beszélgetni egy kicsit” – a szakértő szerint ez a szokás megerősít bennünket abban, hogy fontosak vagyunk egymásnak. „Ez a valódi kapcsolódás, érdeklődés a másik ember iránt: milyen volt a napja, hogy érezte magát, és így tovább” – magyarázza Dr. Makai Gábor.
De ha erre nincs lehetőség, a pszichológus egy másik alternatívát is javasol:
„Például egy páciensem családjának közös chatje van, amelynek minden családtag a része. Lehet, hogy nem mély beszélgetések zajlanak itt általánosságban, de ez a csatorna lehetőséget nyújt arra, hogy a rokonok napközben is megoszthassák egymással élményeiket. Akár egy szóval, akár csak egy fényképpel vagy egy szellemes vicc elküldésével.”
„A humor elősegíti a kapcsolódást. Ez a kapcsolatépítés része” – emeli ki a szakpszichológus.
„Ezek a beszélgetések, szokások mind erősítik bennünk az érzést, hogy számít, én hogy vagyok, számít az, amit mondok” – a szakértő szerint az ilyen és ehhez hasonló apró gesztusok hosszú távon hatalmas jelentőséggel bírnak.
Sok család gondolja, hogy a jó kapcsolat azt jelenti: nincs veszekedés, nincs feszültség. Dr. Makai Gábor azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a valódi kulcs a harmonikus és boldog családi kapcsolatokhoz a konfliktuskezelésben rejlik. Azokban a családokban, amelyekben ez jelen van, jóval erősebb az összetartás, nagyobb eséllyel jelenik meg a bocsánatkérés és az újrakapcsolódás igénye is.
„Kiemelten fontos, hogy ne távolodjanak el egymástól, hanem történjen meg az újratalálkozás egy-egy konfliktus után” – tanácsolja a szakértő.
A pszichológus szerint az érintés jelentőségét sem szabad alábecsülni.
„Sokan zavarba jönnek az érintéstől. Nem tudják, hogyan kell megélni. Éreznek magukban egy gátat” – magyarázza a pszichológus. Pedig egy ölelésnek, egy puszinak vagy akár egy szeretetteljes érintésnek óriási szerepe van az érzelmi biztonság kialakításában. A pszichológus hangsúlyozza: fontos, hogy az érintésnek legyen helye a mindennapokban – nemcsak gyermekkorban, hanem később is.

Egy családi kapcsolat fenntartása melós dolog.
Az erős családi kötelékekért dolgozni kell! A családtagoknak tudatosan figyelniük kell egymásra és dolgozniuk a kapcsolataikon – még akkor is, ha ez sokszor nehéz, megterhelő.
„Ha vannak gátlásaink vagy félelmeink, amelyek akadályoznak bennünket az egészséges kapcsolataink fenntartásában, kezelésében, akkor érdemes megérteni őket, és ebben akár segítséget kérni, nem pedig passzívan elszenvedni az életet!” – figyelmeztet a szakpszichológus.
A család egy érzelmi bázis, egy támasz.
A boldog családi háttér nemcsak a gyermekkorunkra van hatással. Egy kiegyensúlyozott közeget maga mögött tudó személy stabilabban kezeli a nehézségeket, könnyebben alkalmazkodik a változásokhoz, és ellenállóbb a stresszel szemben is. Ezért különösen fontos, hogy kellő tudatossággal ápoljuk rokoni kapcsolatainkat – akár egy közös vacsorával, egy öleléssel vagy egyszerűen néhány őszinte kérdéssel a másik napjáról.
Az alábbi videóban hallhatsz még pár tippet a boldog családi légkör megteremtéséhez:
A következő témákban is elolvashatod a pszichológus tanácsait:




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.