37. oldal - Bezzeganya

Az előző hétvége nem csak engem tett taccsra, hanem KicsiFiút is. A két napnyi képernyőzés kiszívta az agyát is. Hiába korán fekvés, sírva kelt hétfőn, hogy ő nem bír suliba menni, annyira fáradt.

18. hét

Szeretném elmesélni a kálváriámat a magyar nőgyógyászattal a művi meddővé tételi műtéttel kapcsolatban.

Mindig úgy gondoltam, hogy ha egyszer állapotos leszek, akkor csak is természetes úton szülhetek.

27. hét

Írják itt páran, hogy már öt, hét, tíz éve otthon vannak. Esetleg néha bevállalnak egy rövidebb projektet, kisebb melót, de mást nem. Részmunkaidőt sem, mondjuk például azért, mert nincsen rá lehetőség.

Bár korábbi pénteki naplóírónk, Anna egy ideje sajnos elmaradt az írással - a legkülönbözőbb nehézségekkel küzdöttek az utolsó hónapokban, amiről úgy érezte, nem publikusak -most örömhírrel szolgált: megszületett a második kisfia, anya és baba is jól vannak.

Az ünnepek eseménytelenül, viszonylag nyugalomban, békében és pihenéssel teltek. A hónap első hetében végig dolgoztam. Jobb is volt így mert, nem volt időm gondolkodni, amúgy meg volt is mit csinálni, bőven.

Kevés dolog tud úgy padlóra küldeni egy anyát, mint egy nevtanos szakvélemény vagy egy telepanaszkodott üzenőfüzet.

17. hét

Emlékszem, mikor elindult a közösségi média, elöntötték félévkor meg év végén a színjeles bizonyítványok. Elejétől a végéig, sok-sok emojis bejegyzések alatt fotóval, büszke szülőkkel, legrosszabb esetben a másodikos Ödönke fotójával, „nyilvános”-ra állított bejegyzésben.

Név nélkül, de szeretném megjelentetni a szülésem történetét.

24. hét

A férfi-szív-hangja projekt – Budapesti Corvinus Egyetem

A vajúdási és szülési pózokra vonatkozó ajánlásokat keresve elsőként a szülészet tankönyvet lapoztam fel. Feltűnik, hogy a szülészetről tankönyvet mindeddig szinte kizárólag férfiak írtak. Olyan férfiak, akiknek szülés körüli tevékenységben már sokszor lehetett részük, ugyanakkor sosem élhették át a folyamatot, nem tapasztalhatták meg a szülést, személyes élményük nincs róla. Persze nem kell ahhoz rákban haldokolni, hogy valakiből jó hospice segítő váljon, ugyanakkor bizonyos érzékeny, és nem betegség típusú megélések kísérésekor hasznos, ha a segítő személyes tapasztalattal rendelkezik a hozzá forduló ember témájával kapcsolatban. Szexuális felvilágosításért például jellemzően a szexualitás megélésében jártas személyhez fordulunk, a tanácsaira kíváncsiak vagyunk.

Tíz?!?!?

16. hét

A minap beszélgettünk egy most babát váró barátnővel arról, érdemes-e egyáltalán komolyabban beleolvasni a tíz, húsz, negyven éve írt gyereknevelési tanácsadókba. Akármilyen neves, nagy tudású, kedvelt, népszerű pszichológusok vagy más szakemberek írták.

Esküvőnk előtt azt beszéltük meg a férjemmel, hogy több gyereket szeretnénk. Nem határoztunk meg konkrét számot, hanem azt gondoltuk, hogy majd egyenként látjuk, hogy jöhet-e még baba és mikor. Első lányunkkal nagyon idillien alakult mindent, így már egy éves kora előtt tudtuk, hogy megfogant a kistesója.

21-22-23. hét, kicsit összemosódva

Volt ugye korábban a sorozat, hogyan  készüljünk fel rá. (Adós maradtam egy résszel, egyszerűen nem tudtam értelmes információkat összerakni, sajnos. Még nem adtam fel, legalább annak segítsek, akinek jövőre felvételizik a gyereke…)

Ezer éve voltam egyszer egy úgynevezett menedzsment-tréningen. Az ilyeneken változó figyelemmel vettem részt, sose akartam komolyan „vezető” lenni. De volt pár figyelemreméltó gyakorlat, amin elgondolkodtam. Bemutatnám a legemlékezetesebbet, hátha újdonság még valakinek.

Mikor megismertem, 5 éves voltam. Nem sokkal ezután, már Apának hívtam. Szeretett, szerettem.

​

Ún. megosztó témával készültem ma. Sok helyen bukkant már fel a neten ilyen-olyan forrásokban, hogy a gyerekek – jellemzően 3-4 évesen mondanak fura dolgokat, amik esetleg meg is ijesztik a felnőtteket. Van, aki makacsul állítja, képzeletbeli barátja igenis létezik és csinál ezt-azt (ezt még valahogy megmagyarázzák a pszichológusok), de vannak, akik tovább mennek: vagy „kísértetet” látnak (már amit egy felnőtt annak vél a gyerek beszámolója alapján), vagy egyenesen azt állítják, ők már léteztek valahol e Földön, és valamiféle emlékekről vagy emberekről beszélnek, azokból az évekből, amikor ők „felnőttek” voltak. Aztán ezek a beszámolók egy idő után abbamaradnak, rendszerint váratlanul. De olyan is van, hogy a gyerek életében egyszer mond ilyesmit, de azt úgy, hogy ráhozza a szülőre vagy rokonra a frászt.

Már kb. 15 éve olvasom a porontyot, majd a bezzeganyát read-only üzemmódban, sokat kaptam kérdés nélkül is, gondoltam, ideje, hogy én is visszaadjak valamit a közösbe, ezért leírom szüléstörténeteimet.

20. hét

Szomorú hírekkel indul 2023. Ismét elvesztettünk valakit, akinek talán sokan a valódi nevét sem tudtuk, mégis évekig a barátaink, rendszeres beszélgetőpartnereink közt tartottuk számon. A közösség nevében Shadow búcsúztatja, a Bezzeganya szerkesztősége és közössége nevében is őszinte részvétünket nyilvánítjuk a családnak. És szomorúak vagyunk, hogy eggyel kevesebben vagyunk - hiányozni fog.

á