277. oldal - Bezzeganya

A múlt héten írtam a szülőiről, ám egy-két apróság kimaradt, most ezekről szólok.

29. hét

Ha helyreállt a családi béke és a megfelelő rangsor, akkor jön a következő feladat – a leválás és az önállóság, ami szintén sokaknak okoz-okozott problémát – sajátos élethelyzetek sorozata és a saját jellemem miatt többek közt nekem is. Szintén a Park kiadó adta ki Marcel Rufo francia gyermekpszichiáter könyvét Engedj el! címmel. A könyv a pszichiáterektől nagyon szokatlan, megindító személyes vallomással kezdődik – nem „szakértő”, hanem egy másik ember szól hozzánk, aki ha némileg tudatosabban is, de ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint mi magunk.

Magyarországon nagyjából a lakosság 1 százaléka allergiás a tyúktojás valamely összetevőjére. Nem szabad összetéveszteni az átmeneti intoleranciával, amely nagy mennyiségű tojás fogyasztása következtében létrejövő, múló tünetekkel lép fel, majd megszűnik. Ilyenkor a tojás egyszeri nagy mennyiségű fogyasztása okozza a tüneteket a szervezet túlzott fehérjeterhelése következtében.

Reggel van, megint úgy néz ki a lakás, mintha tornádó járt volna erre, és mindenhonnan felkapott volna ezt-azt, hogy valahol máshol ledobja. Mondjuk a hasonlat megállja a helyét, valóban valami ilyesmi történt, és a tornádó szerepére hárman is jelentkeztek. Farkasokkal Táncoló írására sajnos nem volt időm reagálni, de igen, én vagyok az, akinél a rend és tisztaság az alap, és ha ez nincs meg, akkor gáz van. Ahogy belépek a lakásba, a kezeim önálló életre kelnek, és már át is állok takarító üzemmódba.

Talán pár hete merült fel az ötlet talán AMK posztja kapcsán, hogy a sok kézzel készült „tőlem csakneked” típusú felnőttek által készített kreatív ajándékok mellé – ami valljuk be, néha nem csak hogy sokba kerül, mire elkészül, de olykor szánalmasan béna is – készíthetnénk néhány hasznos dolgot, amit akár el is ajándékozhatunk, ha nem fogyasztjuk el addig. Mert az is igaz, hogy sok embernek van olyan rokona, ismerőse, akinek a megajándékozása nem egyszerű feladat, vagy mert mindene megvan, vagy mert egy 68-as Ford Mustangra, vagy egy háromhetes meglepetésnyaralásra Jamaicába éppen nem futja így az ünnepek előtt, pedig annak lehet, hogy örülne. Most megosztok veletek néhány egyszerűen elkészíthető, a gyakorlatban is bevált finom és egészséges alkoholos receptet. A csipkebogyó és a kökény tonnaszám terem mindenhol, csak észre kell venni! A receptek egyszerűek, nem macerásak, egyedül az érési idő tart néhány hétig, ezért, meg azért, mert a hozzávalók most érnek, érdemes minél hamarabb elkészíteni őket. Azért nem feledkezem meg a gyerekekről sem, ezért egy szörpreceptet és egy mézes finomságot is leírok, hátha valakinek lelkiismeret-furdalása lenne a szeszfőzés közben.

Bár a mama kapacitált, hogy hagyjam csak otthon a lányt, hiszen „úgy köhög”, egy hét betegállomány után Edina ismét oviba jár. Rohamtempóban lesz egyre önállóbb: már tudja használni a kisméretű vécét, úgy tűnik az öltözködést is megkedvelte. Reggel és este kevés nógatás után bugyit, nadrágot húz, bár a felsőrésszel még nem boldogul. Ez azért érdekes, mert amíg nem kezdett oviba járni szinte egyáltalán nem volt hajlandó egyedül öltözködni. Igaz, nem is nagyon kellett neki, mert automatikusan nyúltunk és segítettünk. Sajnos a hiányzás miatt lemaradtunk a fényképezésről, viszont a születésnapját megünnepelték, gyertyát gyújtottak és énekeltek az ünnepeltnek, aki megvendégelte a csoportot. Az ovis kínálatból vettünk egy foglalkoztatót, amiből egy kartonpapír házikót lehet összerakni, állatokkal, kerítéssel. Kicsit kételkedtem, hogy meddig fogja ez bírni nálunk, de lányom ismét megcáfolt. Nap mint nap játszogatunk vele, annak ellenére, hogy nincs már új elem, amit ki kellene hajtogatni.

Az előző Babagyár poszt után rengeteg komment érkezett, ami lelassította a betöltést, ezért hoztuk létre a Babagyár 2-t, ahol folytathatjátok a beszélgetést. Kisbabát szeretnél, de még nem sikerült teherbe esni? Ez az a hely, ahol sorstársakat találsz, tapasztalatokat cserélhettek, ahol együtt lehet sírni egy sikertelen hónap után, és ahol minden egyes pozitív tesztnek örülnek az olvasók.

- Egy kripta különben sem olcsó - közölte a tisztviselő. - A legkevésbé a főútvonalon.- Nem kell neki a főútvonalon lenni - mondta az érdeklődő. - Az a fontos, hogy betonozva legyen.- Betonozva? - hökkent meg a tisztviselő. - Szokatlan, kérem. De azért lehet. Félretette a gépelt árjegyzéket. Egy blokklapon gyors számvetést csinált; a betonozott kriptának, sírkő nélkül, a mellékútvonalon is elég borsos volt az ára. Az érdeklődő azonban kijelentette, hogy nem baj. Rágta a körmét. Gondolkozott. - Továbbá - mondta -, kell bele egy cső. - Miféle cső? - kérdezte a fekete ruhás tisztviselő. - Magam sem tudom. Mint egy kémény. Mint egy kürtő. Mint a hajókon. Vagy amilyen a borospincékben van. A mérnök, akit a tisztviselő odahívott, elég lassú észjárású volt. Kétszer is elmagyaráztatta magának a dolgot, s még utána is csak hümmögött. - Ha szabad megkérdezni – kérdezte -, miből legyen az a cső? - Azt már önöknek kellene tudni - mondta kissé türelmét vesztve az érdeklődő. - Palából jó lesz? - kérdezte a mérnök. - Vagy inkább kitéglázzuk? Vagy legyen egyszerűen valamilyen fém? - Ön mit ajánl? - kérdezte az érdeklődő. - Én semmit sem értek az egészből - mondta a mérnök. - De a legkézenfekvőbb volna a pala. - Legyen pala - mondta az érdeklődő, és mélázva nézte a nehéz felfogású mérnököt. -Továbbá - mondta aztán -, be kellene vezetni a villanyt. - A villanyt? - bámultak rá mind a ketten. - Minek oda villany? - Jó kérdés - mondta bosszúsan az érdeklődő. - Hogy ne legyen sötét.

6.30 Megszólal a telefonom. gyerek1: „Anya, nem szeretem ezt a zenét, kapcsold ki!”

Ma reggel sikerült felébrednem magamtól. Nem tudom, mikor volt utoljára ilyen. Mindenki alszik még, fél hat van, felöltözöm és elslattyogok a boltba. Nem a közelibe, kicsit messzebb. Hűvös van és sötét, amikor elindulok, de lassan kezd kisütni a nap. Ködös a reggel, olyan párás, hogy csöpög a víz a fákról, mintha esne. Szeretem az őszt, mert bár valahogy az elmúlásról, az alvásra készülődésről szól, nekem mégis mindig itt kezdődik az év, innentől számítanak az új tervek, talán túl sokáig jártam iskolába. Jó ez a séta, mintha csak a buszhoz igyekeznék, amivel suliba jártam, hogy le ne késsem.

Minden várandós nő rémálma, hogy nőgyógyásza közli vele: a terhesség további részét a terhespathológián kell eltöltenie. A kis jövevényért aggódó nő általában egy szó nélkül csomagol, és elfoglalja helyét új „otthonában”. Sajnos vagyunk néhányan, akikkel már a teherbe esés előtt közli orvosuk, hogy valószínűleg hosszú heteket, hónapokat kell majd az osztályon tölteniük. Tudtam, hogy ez be fog következni – reméltem, minél később. Villámcsapásként ért a hír a 26. héten.

Szeptember 24-től január 9-ig látogatható a Szépművészeti Múzeum nagytermében - a beléptető kapukon átjutás után - a Bécsi szecesszió című átfogónak hirdetett kiállítás. Gustav Klimt neve a mézesmadzag, hiszen az ő szeszélyesen (és meghatározó korszakát jellemzően) aranyló vonalaival ma mindent el lehet adni. Bécs híres arról, hogy nagy szülötteit jó áron veri dobra. (persze akkor, ha kiderül egyértelműen, mennyit ér az annyi) Mozart se kerülhette el sorsát, ma az egyik legkurrensebb osztrák exportcikk csokigolyók, -tallérok, fagyik formájában, míg halálát annyira se vette figyelembe az akkori császárváros, hogy a meszesgödörbe ne a névtelen tömeg tetejére dobálja hulláját, hanem valami szerény normális temetést rendezzen neki.

"Utahban valamiért az emberek nagyon komolyan veszik a halloweent, szóval ha soha nem jártál még kísértetházban, vagy nem volt még részed halloweenes mókában, akkor itt a remek alkalom..." - olvasom a heti eseményeket hirdető körlevélben. Igaz, ami igaz, én is úgy látom, itt Utahban szeretik a halloweent, megadják a módját, jó szórakozási lehetőség kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Ezen a héten lesz halloween, mindenszentek előestéje, s hogy stílusos legyek, most olyan receptek következnek, amelyek sütőtökkel készülnek. De miért is lett a sütőtökből készült lámpás a halloween emblematikus figurája? A lámpás – Jack O’ Lantern – készítésének hagyománya észak-amerikai eredetű, egy részeges ír kovácshoz kapcsolódó legendából ered.

Ha idegen nyelven írnék, akkor most elgondolkodnék rajta, hogy milyen igeidőt használjak. A terv ugyanis az volt, hogy szeptembertől szerdánként úszni jár a csoport. Szeptember első hetében Imi még a tengerben lubickolt (hiába: ha megy az egész pereputty, többet nyom a latban az utószezoni kedvezmény, mint a menetrend szerinti ovikezdés), a második héten még tartott a beszoktatás, a harmadikon vártuk, hogy az uszoda illetékese rábólintson, hogy ekkor és ekkor mienk a tanmedence, a negyediken eljegyezték az úszásoktatót, de az ötödiken végre eljutottunk a medencéig.

Gratulálunk! Megszületett a kisbabád!

Halloween-bulit is rendezek, amire a meghívottak hozhatnak egy kis saját sütit. Tavaly pókhálómintás muffint és félelmetes arcú kekszeket sütöttem, a gyerekekkel díszítettük őket. Valaki sütőtökös lepényt hozott, mások szellem alakú mézeskalácsot. Rajzoltunk, vagdostunk (szellemet, macskát, boszorkányt), füzért ragasztottunk, maszkot készítettünk és színes levélkoszorút. Jelmezt is vettünk, lányaimmal boszorkánynak öltöztünk, mások fekete macskának, póknak, de volt kalóz és Superman is. Egy biztos: a hangulat más volt, mint egy szokványos gyerekzsúron, és a szokásosnál lelkesebben alkottak a különben vonakodva kreatívkodó gyerekek is.

Túl voltunk tehát az első sokkon: nem lehet gyerekünk. Szemesültünk azzal, hogy a gyerek nem ’jár’, nem lehet kiérdemelni: képzeletbeli aktánkra ellentmondást nem tűrően rápecsételték az ítéletet. Első megdöbbenésünkben fel sem merült bennünk annak a lehetősége, hogy ez talán nem száz százalékig igaz. Vagy hogy a biológiában nincsen száz százalék. Se nulla százalék.

15. hét

Amint megszületik a baba, az anyukája ösztönösen öleli, simogatja, az érintés pedig megnyugtatja a babát, mert biztonságérzetet ad neki. Egy kutatás szerint azok a babák, akiket gyakrabban érintenek meg, nyugodtabbak és rövidebb ideig sírnak, és a szülő számára is biztonságérzetet ad az érintés.

28. hét

Nos, az e heti programajánló gerincét a halloween adja, miután a hétvégén rengeteg ezzel kapcsolatos program vár kicsikre és játékos kedvű, borzongani vágyó nagyokra. Ejtsünk kezdetben néhány szót arról, hogy mi is az a halloween. A jelentése magyarul mindenszentek előestéje. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt években haltak meg, és azóta állatok testében "éltek".

Nem vagyok egy nagy matematikus, de azért könnyen összeadom, hogy húsz óra, bár soknak tűnik, mégis csak két és fél munkanap. Ha eljátszom az ötlettel, hogy ennyi idő alatt kellene megtanulnom valamit, akkor mi is lehetne az, amit ha tökélyre nem is, de valamire vihetnék. Mondjuk, lehetne az origami. Origamiban gyenge vagyok, már azt is elfelejtettem, hogy kell kishajót hajtogatni. Ilyenkor jó lenne egy gyerek. De egyelőre nincs.

- írja Weöres, és ha nem is ilyen könnyedén, de néha a szülőknek is meg kell fogalmazniuk a gyerekeknek, hogy anya és apa elválik. Hogy mi vezetett idáig, és mi fog történni ezután, azt sokszor nem is egyszerű gyereknyelven elmondani, hát még enyhíteni a lelki terheken. Ebben minden segítség jól jöhet.Akár meséléssel is segíthetjük a történtek feldolgozását. Igen ám, de hogyan találjunk ki testhezálló mesét? Legtöbbünk ilyen irányú képessége korlátozott, ha nem minimális.

Szülői értekezlet. Brrrrr. Még ha az első is az adott intézményben. Három nagy gyerek után már a szótól is kiráz a hideg. A fogadóórának látom értelmét, a szülőinek nem. Életem eddigi szülői értekezleteit a teljes tanévre vonatkozó határidő információk öt percben való elhadarása, a „főanyuk” okoskodása és újabb – soha nem használt – foglalkoztató könyvek vásárlásának megszavazása jellemezte. És hosszú, nyúlik, mint a rétestészta, és mikor a két és fél vagy három órás szülői után agyamosottan hazaérsz, még meg is kérdezi az egészet lazán kihagyó hímnemű: mi tartott ennnnnnyi ideig?! Ha már elég katatón vagy, vagy meg tudod őrizni a hidegvéred, akkor nem vágod hozzá a „Magyar Irodalom Kincsestára” elnevezésű 65 kötetből álló sorozatot, hanem elmondod mi volt. Kb. 5 mondatban. Majd lerogysz a kanapéra, és tényleg nem érted: mi tartott ennnnnyi ideig?

Elsőterhes kismamák gyakran gondban vannak, hogy mit pakoljanak a szüléshez, kórházi napokhoz a táskába. A tapasztalatok alapján összeírtuk, mi mindenre lehet szükség a kórházban a felvételtől kezdve a szülésen és a kórházban töltött napokon át a babás hazamenetelhez. Bátran egészítsétek ki hasznos és fontos holmikkal, vagy írjátok le, nektek mi volt teljesen fölösleges a listáról.

eredeti cikk: http://erinto.postr.hu/feherlofia

Először is olvass el mindent, amit találsz a gyereknevelésről, aztán kérdezz meg minél több családos ismerőst, anyádat, anyósodat, pedagógusokat, egyszóval tájékozódj! Másodszor határozz meg alappontokat, fektess le szabályokat, amelyekhez körömszakadtáig tartod majd magad a gyereknevelés során. Végül vesd máglyára a könyveket, fogd össze ritkuló hajad, szedd össze magad és üdvözöld a beköszönő valóságot.