Megígértem a Bezzeganyának, hogy személyesen mesélem el, hogy mi is történt azóta, mióta felkerültünk egy csúnya kandallórobbanással a blogra. Nem csak azért, mert hálával tartozom annak a sok ismerős, ismeretlen segítő szándékú embernek, aki segített akkor, amikor elég reménytelennek látszott a helyzetünk.
Ezen a poszton keresztül is szeretnénk megköszönni a minket támogatók felajánlásait, időt, pénzt és szeretetet, amelyet ránk áldoztatok. Ha bármikor valakinek tudunk hasonló módon segíteni szívesen viszonoznánk az általunk is megélt segítőkészséget. Vidéken lakni jó.
Speciális köszönet illeti Norkát, Grafolkát, Nornát és a Bezzeganya blog tulajdonosát, akik tervezték, szervezték, és megvalósították, hogy a felajánlások eljussanak hozzánk. (Arról már nem is szólva, hogy Bezzeganya-Tünde még egy bojlert is ajándékozott nekünk.)
Egy mondat a végére, az anyagi dolgok ugyan odavesztek, de semmi sem fontosabb annál, hogy mindannyian megúsztuk egészségesen a dolgot, így nem ért bennünket olyan kár, amit nem lehetne kijavítani, újjávarázsolni, s a házunk szebb lesz, mint volt.
Tamás
