Az utóbbi időben számos étrend látott napvilágot, amik a 20. és 21. században nemcsak a megfelelő táplálkozás eszközévé váltak, hanem identitásformáló erővé és életmódbeli döntéssé. Eközben számos kutatás alátámasztotta, hogy a mediterrán diéta a legkiemelkedőbb mind közül, amit időközben a kék zónákkal is összefüggésbe hoztak, azokkal a földrajzi régiókkal, ahol az emberek átlagéletkora magasabb, mint máshol.
A mediterrán diéta – ami a Földközi-tenger partján lévő országokból származik – egy egészséges étkezési terv, melynek alapjait a növények adják. Az étrend alapvetően arra sarkallja az embereket, hogy több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, magvakat, hüvelyeseket és szívbarát zsírokat fogyasszanak.
A diéta lényege, hogy a mindennapi étkezésük részévé tegyük a zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat és a növényi alapú zsírokat. Emellett előírja, hogy hetente együnk húst, halat vagy szárnyast, illetve mértékkel tejtermékeket. Fontos azonban, hogy korlátozza a vörös húsok és a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek bevitelét.
A mediterrán étrend ezen kívül más tényezőket is magába foglal, amelyek hozzájárulnak egy egészségesebb életvitelhez. A diéta ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az ételt osszuk meg szeretteinkkel, legyünk aktívak és mértékkel fogyasszunk csak alkoholt.
A mediterrán diéta egészségügyi hatásai
A fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy az étrend tökéletes választás lehet a fogyni vágyók, valamint az egészségtudatos életmódot követők számára is. A mediterrán diéta egészségünkre gyakorolt hatását ugyanis számos tanulmány alátámasztotta már, ami ennek köszönhetően hozzájárul a hosszabb élethez.
Az alábbi videó megtekintésével többet is megtudhatsz a mediterrán diétáról:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.