
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsA kullancslégy régóta garázdálkodik Magyarországon, de az utóbbi években jelentősen megnőtt az egyedszámuk a klímaváltozásnak és a környezetbarátabb rovarirtóknak köszönhetően. Ez a rémes rovar bár leginkább a vadállatokon és a haszonállatokon élősködik, előszeretettel vadássza le a túrázókat és a velük tartó kutyáikat.

A kullancslégy nem véletlenül kapta ezt a nevet, ugyanis első ránézésre úgy néz ki, mint egy kullancs és egy légy keveréke. A barna színű, lapított testű rovart kemény kitinpáncél fedi, ezért csupán a két ujjunk közé fogva nem is nagyon lehet összenyomni. A 7 milliméteres rovart könnyű megkülönböztetni a kullancstól, mert nemcsak nagyobb a mérete, hanem szárnyai is vannak és apróbb rokonával ellentétben nem 8, hanem 6 lába van, amelyek erős karmokban végződnek.
Mivel a kullancslégy fő táplálékforrását a szarvasok és őzek vére jelenti, a rovarok nagy számban fordulhatnak elő ott, ahol a vadak rendszeresen pihennek, isznak, dagonyáznak vagy áthaladnak. Ezért nyíltabb, szelesebb területeken kevésbé fordulnak elő ezek a bosszantó ízeltlábúak. A nőstény kullancslegyek egyetlen bábot (nem petét) raknak le az avarba vagy a növényzet közé, amelyből hamar kikel a kifejlett rovar, amely később a kilélegzett szén-dioxidot és a testhőt követve több tízméternyi távolságból is kiszúrja az áldozatát. Mivel szárnyai is vannak, addig nem tágít, amíg rá nem száll a gazdatestre. Ha olyan helyre tévedünk, csapatostól is megtámadhatják a kirándulókat és házi kedvenceiket.
Erős, karmos lábaikkal azonnal megtapadnak a ruhán és villámgyors száguldásba kezdenek, keresve a szabad bőrfelületet vagy a hajas fejbőrt. Ha már ránk vagy a kutyánkra szállt, nem könnyű elkapni, szélsebesen száguld, semmiképpen nem akarja elengedni a prédáját. Ha sikerült befúrnia magát a bőrbe, eldobja a szárnyait és a kullancshoz hasonlóan vérszívásba kezd és a többszörösére duzzad a teste.

A kullancslégy bizonyítottan számtalan baktériumot hordoz, például a rettegett Lyme-kórt, ami ha nem kezdjük meg időben az antibiotikumos kezelést, komoly idegrendszeri tüneteket, ízületi gyulladást, szívritmuszavarokat, memória problémákat és akár bénulást okozhat.
A csípése után érdemes lefertőtleníteni a bőrfelületet, mert a rovar nyála sok esetben allergiás reakciót vált ki. Előfordul, hogy valakinek hónapokon át a csípés helyén megmarad egy kemény göb.
A kullancslégy tehát nemcsak bosszantó, hanem súlyos betegségeket is terjeszthet. A túraútvonalakon is találkozhatunk velük, ezért nem árt az óvatosság.
Az alábbi videóban látható, mennyire ragaszkodó a kullancslégy:
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnod:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.