
A kullancslégy komoly ellenfél, ugyanis pici termete ellenére nehéz vele elbánni. Ráadásul még betegségeket is terjeszthet, ezért jó, ha már messziről felismerjük! Nem húzza az időt, amint kikel, máris áldozat után kutat, keres valakit, akinek a szőrébe, bőrébe vagy tollazatába belekapaszkodhat, és már falatozik is a véréből.
A kullancslégynek több fajtája van, a leggyakoribb a szarvas kullancslégy (Lipoptena cervi), amely főként erdőkben, vadak lakta területeken él. Mérete 2 és 9 milliméter között változhat, alkata miatt pedig tetűlegyeknek is szokták nevezni, mivel lapos teste és erőteljes lábai vannak.
Mondhatnánk, hogy a zord külső érző szívet takar, de sajnos nem így van. A kullancslégy ugyanis végtelenül szemtelen, erőszakos és kitartó. Rendkívül kemény és erős páncélja van, így nem lehet egyszerűen csak lecsapni, mint a legyet, még összenyomni is nehéz, és akkor is általában csak a szárnyait dobja le, majd tovább mászik. Ráadásul vastag és erős karmaival egészen addig ránk tud kapaszkodni, amíg meg nem csíp minket. A laza ruházat sem véd meg tőle, mivel boldogan bebújik alá, de a fülünk és a fejbőrünk is rendkívül vonzó számára. Elszánt lény, hiába próbáljuk elhessegetni, nem tágít, kitartóan követ minket. Ha ez még nem lenne elég ahhoz, hogy rettegjünk tőle, akkor jó, ha tudjuk, hogy csípésük erős viszketéssel jár, a duzzanat nem múlik el egyhamar, és gyakran vált ki allergiás reakciót, amitől még hosszabb a gyógyulás. Mindemellett különböző kórokozókat, köztük mikrobiális élősködőket, baktériumokat is terjeszt, például a Lyme-kórt okozó Borrelia fajokat is. A rovarirtó szerek javarészt hatástalanok ellene.
Ezek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.