Hatalmas dolog torzítja a teret a Naprendszerünkben, a NASA is csak találgat

PUBLIKÁLÁS: 2026. május 15. 19:45

A Naprendszer peremén, a sötétség mélyén olyan gravitációs anomáliák zajlanak, amikre a tudósoknak sincs biztos válaszuk. Lehet, hogy egy nagy tömegű, kilencedik bolygó lehet a felelős ezért, de más, izgalmasabb és veszélyesebb magyarázat is lehetséges.

Pópity Balázs

A szerző cikkei

Valahol a Neptunuszon túl, a Kuiper-öv fagyos világában úgy mozognak az égitestek, ahogy nem kellene. A csillagászok évtizedek óta figyelik ezeket a furcsa mozgásokat, és ha a számításaik helytállóak: valami hatalmas dolog rejtőzik a sötétben, ami ötször-tízszer nehezebb a Földnél, és akkora gravitációs ereje van, hogy még a teret is meggörbíti maga körül.

Vajon hol lehet a kilencedik bolygó a Naprendszerünkben — Láthatatlan dolog görbíti a téridőt a Naprendszerünk szélén. Vajon egy kilencedik bolygó, egy fekete lyuk, vagy valami más van ott?
Fotó: S Clip / Shutterstock

Olyan távoli világok, mint a Sedna, teljesen lehetetlen útvonalon keringenek, fittyet hányva a Neptunusz gravitációjára.
A távoli aszteroidák mind egy irányba mutatnak, mintha egy láthatatlan mágnes vonzaná őket – az esély erre 1 a 14 000-hez.
Ha nem bolygó, akkor egy baseball labda méretű, ősi fekete lyuk is lehet a ludas.

A csillagászok szerint a távoli fagyos világok rendkívül szokatlan módon viselkednek. A Sedna például olyan messze kalandozik, hogy 11 400 évig tart neki egyetlen kör a Nap körül – legutóbb akkor járt ilyen közel hozzánk, amikor az emberiség épp csak feltalálta a mezőgazdaságot. Mi lökhette ki ilyen messzire? A tudomány mai állása szerint egy rejtélyes kilencedik bolygó a legvalószínűbb válasz, ami olyan messze van, hogy a rádiójeleknek is legalább egy hét kellene az oda-vissza út megtételéhez.

Vagy a kilencedik bolygó, vagy egy teniszlabda méretű fekete lyuk lehet a Naprendszer szélén

A Vera C. Rubin Obszervatórium hamarosan néhány éjszakánként lefényképezi az egész égboltot egy 3,2 milliárd pixelt tartalmazó kamerával. Ha a kilencedik bolygó létezik a jóslatok szerinti helyen, akkor tíz éven belül meg kell találnia.

De mi van, ha a kilencedik bolygó még messzebb van, mint gondolnánk? Lehet, hogy még a legjobb távcsöveink számára is túl halvány. A James Webb Űrteleszkópnak teljes kapacitással kellene működnie, hogy érzékeljük a planéta gyenge hőjét – csupán néhány fokkal az abszolút nulla fok felett.

De mi van, ha nem is bolygót keresünk? A primordiális fekete lyuk egy öt-tíz földtömegnyi anyagot összepréselő apró, sötét golyó. Ez a kisméretű, ősi objektum teljesen láthatatlan a távcsövek számára, mert nem veri vissza fényt, szóval akár ez is lehet a rejtély kulcsa.

Kozmikus fosszíliák és lopott világok

Az olyan 2025-ös felfedezések, mint az „Ammonite” névre keresztelt égitest, csak még jobban összekuszálták a szálakat. Vannak elméletek, amik szerint ezeket a világokat a Naprendszerünk egyszerűen ellopta más csillagoktól a születésekor. Akár egy rejtett szuper Föld, akár egy téridő-repedés áll a háttérben, de az biztos, hogy a Naprendszerünk szélén lennie kell valaminek, ami megmagyarázza a látott anomáliákat.