

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsSokan legyintenek a halálközeli élményekre, mondván, azok csupán az oxigénhiányos agy hallucinációi. Csakhogy léteznek olyan dokumentált esetek, amikre a még a professzorok sem találnak ésszerű magyarázatot. Íme a legbizarrabb halálközeli élmények.

Amikor valaki átéli a halálközeli élmények különös állapotát, az agya már alig működik, mégis olyan kalandokat mesél el, amiket a fizikai érzékszerveivel képtelenség lett volna felfognia. A történeteikben van valami közös: szinte mindenki ugyanazokról a megdöbbentő állomásokról számol be. A kutatók szerint léteznek állomások, amelyeket a visszatérők többsége végigjár, függetlenül attól, hogy miben hisznek vagy hol élnek.
Akad egy igazán hátborzongató történet egy nőről, aki születése óta vak volt. Amikor a műtőasztalon leállt a keringése, hirtelen a szoba sarkából figyelte az eseményeket. Később pontosan elmesélte, hogyan gurult el az orvosa tolla az ablak alá, és leírta az eszközök színét is. Mivel korábban soha nem volt vizuális élménye, ez a beszámoló teljesen felforgatta a tudományos világot.
Előfordul, hogy a betegek nemcsak a saját kórtermükben nézelődnek, hanem a szomszédos szobákba is átlátogatnak. Egy nő például hajszálpontosan leírta, milyen össze nem illő ruhát viselt a lánya a kórház egy másik szárnyában. Egy másik férfi szóról szóra visszamondta a családtagjai beszélgetését, amit a váróteremben folytattak, miközben ő odabent mély kómában feküdt. A rokonok teljesen lefagytak, hiszen olyan titkokat is tudott, amiket csak négyszemközt beszéltek meg a folyosó végén.

Egy neves kardiológus, Pim van Lommel a legrangosabb orvosi szaklapban, a The Lancet-ben írt egy esetről, ami még a sokat látott nővéreket is meglepte. A mély kómában lévő beteg újraélesztésekor az ápoló kivette a férfi műfogsorát, és elrakta egy fiókba. Miután a beteg napokkal később felébredt, azonnal rámutatott az ápolóra, és megkérte, adja vissza a fogait. Ez azért furcsa, mert abban az állapotban semmit nem érzékelhetett volna a környezetéből a fizikai érzékszerveivel.
Bruce Greyson, a Virginiai Egyetem professzora szerint ezek az élmények gyökeresen átírják az emberek személyiségét. Aki visszatért, az általában segítőkészebb lesz a környezetével, és teljesen elpárolog belőle a halálfélelem. Gyakran emlegetik az életút-áttekintést, ahol minden tettüket újraélik, de a másik fél érzéseit is tapasztalják közben. Ez a belső utazás segít nekik abban, hogy a gyógyulás után sokkal tudatosabb életet éljenek.
A modern neurológia most kezd el foglalkozni azzal a lehetőséggel, hogy a tudatunk talán nem is az agyunkban lakik. Elképzelhető, hogy a testünk csak egyfajta vevőegység, ami közvetíti a tudatot. Ha a készülék le is áll, az adás még megy tovább a háttérben. Ezek a kutatások azt sugallják, hogy a létezésünk sokkal színesebb és titokzatosabb, mint azt korábban gondoltuk.
Nézz meg videón egy halálközeli élménybeszámolót:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.