Tankönyv felett aggódó gyerek felvételi vizsga előtt

Így csökkenthető a vizsgadrukk a központi írásbeli felvételi előtt

PUBLIKÁLÁS: 2026. január 17. 13:45

A felvételi időszak sok gyerek számára érzelmileg is megterhelő. A vizsgadrukk ilyenkor könnyen felerősödik, és a központi írásbeli felvételin akár a teljesítményt is visszafoghatja. Mutatjuk, hogyan lehet csökkenteni a gyerekekben kialakult feszültséget a felvételi vizsga előtt.

Porosz Viktória

A szerző cikkei

A központi írásbeli felvételi azokra a diákokra vonatkozik, akik olyan középiskolába jelentkeznek, ahol a felvételi tájékoztató szerint kötelező a vizsga. A megmérettetés a 9. évfolyamra, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő tanulókat érinti. Felmentést csak alapos indokkal – például igazolt betegség esetén – lehet kérni. Aki az eredeti időpontban nem tud részt venni a vizsgán, pótalkalommal élhet. A központi írásbeli felvételi vizsga magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból január 24-én lesz, és a gyerekek, a szülők és a pedagógusok idegeit is megviseli. A vizsgadrukk természetes jelenség, de sokat lehet tenni azért, hogy ne bénítsa meg a gyereket. Ruppert Petra szupervizor-coach, mediátor, tanár segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és tanácsokat.

Anya a lányával felvételi vizsga előtt — A felvételi vizsga előtti feszültség tudatos szülői támogatással enyhíthető
Fotó: 123RF

Többféleképpen oldható a felvételi vizsga előtti szorongás és stressz

A vizsgadrukk a szervezet természetes reakciója egy kihívást jelentő helyzetre. Ennél fogva a vizsgák közeledtével sok fiatal tapasztal feszültséget, alvászavarokat, koncentrációs nehézségeket vagy hangulatingadozást. Gond akkor van, ha a stressz elhatalmasodik, és már a koncentrációt, teljesítményt is rontja. Szerencsére a szorongás többféleképpen, tudatos odafigyeléssel enyhíthető.

A felkészülés jóval a vizsga előtt kezdődik

A kiszámítható napirend, a rendszeres alvás, a tudatos pihenés és a kiegyensúlyozott étkezés már önmagában is stabilabb lelki állapotot ad. Ajánlott legalább napi 7–8 óra alvást, 9 óra kék fény nélküli ágyban töltött időt biztosítani a gyereknek, valamint rendszeresen beiktatni valamilyen mozgást, akár sportot, akár egy egyszerű sétát az életébe. Ezek az életmódbeli elemek segítenek abban, hogy a felkészülési időszak ne váljon folyamatos feszültségforrássá.

Az ezzel az élethelyzettel való megküzdést nehezíti, hogy 14 éves korban a kamaszkori életkori sajátosságok miatt a gyerek elsődlegesen a testi és lelki változásaival van elfoglalva

– magyarázta Ruppert Petra.

Egyszerű technikák, amelyek felvételi vizsga előtt is működnek

A stressz csökkentésében hatékonyak lehetnek az egyszerű légzőgyakorlatok. Ilyen például az elnyújtott kilégzés, amikor a lassú belégzést kétszer olyan hosszú kilégzés követi. A gyerek lassan lélegezzen be az orrán keresztül, majd annál is hosszabb ideig fújja ki a levegőt a száján át. A megnyújtott kilégzés megnyugtatja az idegrendszert, lassítja a pulzust, és segít visszanyerni a fókuszt. Már néhány perc tudatos légzés is érezhetően csökkenti a belső feszültséget, és tisztább gondolkodást tesz lehetővé.

A hasi, más néven rekeszizom-légzés szintén csökkenti a feszültséget, segíti a tartós figyelmet, és mérsékli a stresszhormonok szintjét. Ezek a módszerek akkor a leghatékonyabbak, ha nemcsak a vizsga napján, hanem már hetekkel korábban beépülnek a napi rutinba.

A gondolatok irányítása is része a felkészülésnek

Vizsga előtt sok fiatal fejében elindulnak a kételyek, hogy nem készültek eleget, el fogják rontani, esetleg csalódást okoznak, ezenkívül felszínre törnek a bizonytalan jövő miatti aggodalmak. Ezek a negatív belső mondatok észrevétlenül erősítik a szorongást, és elvonják a figyelmet magáról a feladatról. Ilyenkor nem az a cél, hogy „elhallgattassuk” ezeket a gondolatokat, hanem hogy tudatosan más irányba tereljük azokat. Sokat segíthet, ha a fiatal felidéz néhány korábbi helyzetet, amikor már sikeresen megoldott egy nehéz feladatot, túl volt egy stresszes dolgozaton vagy vizsgán. Ezek az emlékek felidézhetik a korábbi sikerélményeket.

Érdemes előre megfogalmazni néhány rövid, bátorító mondatot is – olyanokat, amelyeket egy jó barátnak mondanánk hasonló helyzetben. Példul: „Képes vagyok elég jó felvételit írni.”, „Mindent megtettem eddig is, és ma is minden tőlem telhetőt megteszek”.

– javasolta Ruppert Petra.

A szülők szerepe

„Dönteni felnőttként is sok esetben nehéz. Jól dönteni kamaszként még nehezebb. Ennek az oka, hogy ilyen korban még hiányzik a rutin, a gyerekeknek leggyakrabban nyolcadik évfolyamban kell életükben először felelősségteljesen választaniuk. Az iskolaválasztási döntés társulhat félelemmel, bizonytalansággal, egyéb negatív érzéssel. Bátran dönteni nem feltétlenül genetikai örökség, inkább tapasztalatok útján tanuljuk meg a felnőtté válásunk útján” – hangsúlyozta a szakértő.

A vizsgaidőszakban a támogató, elfogadó szülői jelenlét és a stabil családi szokások fenntartása különösen sokat számít. Nem a nyomásgyakorlás, hanem a figyelem, a beszélgetés és az együtt töltött idő segíti leginkább a gyerekeket. A humor, a közös programok és az őszinte érdeklődés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a teljesítményhelyzet ne váljon nyomasztóvá.

Hogyan segítheti a szülő a pályaválasztási döntési folyamatot?

A rossz döntésnél csak egy rosszabb van: ha nincs döntés.
Este, fáradtan nem döntünk. Reggel, kipihent állapotban érdemes döntést hozni.
Információ hiányában sincs megfelelő döntés. Sok esetben a bizonytalanság oka az információhiány.
Gyakran előfordul, hogy egy két-három hónap múlva esedékes döntés miatt már most feszültek a fiatalok. Ilyenkor érdemes tisztázni, mit tehetünk ma vagy a héten annak érdekében, hogy akkor és ott jó döntés szülessen?
Abból tudjuk, hogy jó döntést hozunk, hogy a legjobb tudásunk szerint döntünk. Az önazonosság és a kínálkozó lehetőségek összehangolása hozza meg a megfelelő megoldást.
Ne várjunk másokra. Ne másokhoz igazodjunk. Ne várjunk visszaigazolást másoktól.
Csak a gyerekre figyeljünk! Onnan segítsük, ahol ő tart.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: