Szorong a gyereked az iskolában? Így segíthetsz neki

Az osztályterem elcsendesedik, a tanár végignéz a padsorokon, majd hirtelen a mi nevünket mondja ki. A szívünk hevesen verni, a tenyerünk izzadni kezd, és hirtelen minden, amit előző este megtanultunk, egyszerűen eltűnik a fejünkből. Ismerős a helyzet? Sokan felnőttként is emlékezünk erre az érzésre, és ma is rengeteg gyerek éli át nap mint nap ugyanezt. Az iskolai szorongás, különösen a feleléstől való félelem a tanulás örömét is elveszi, és hosszú távon az önbizalmat is aláássa. Mit tehetünk otthon szülőként, hogy a gyerekünk biztonságban érezze magát, és ne rettegés, hanem sikerélmény kapcsolódjon az iskolához? A válaszban szakértő segít.

Ruppert Petra, szupervizor-coach, mediátor, tanár, az OptimisTanoda alapítója szerint:

Ezért okoz akkora félelmet a felelés

A feleléstől való szorongás hátterében több tényező állhat. Vannak, akik eleve visszahúzódóbbak és ezért nehezebben szólalnak meg mások előtt. Másokat a teljesítménykényszer bénít meg, a megfelelési vágy és a hibázástól való félelem vagy a következményektől való szorongás. Ezekhez kapcsolódhatnak korábbi rossz élmények is, például egy kellemetlen helyzet, amikor valakit kinevettek, vagy amikor az illető szigorú bírálatot kapott egy tanártól, esetleg szülőtől. Habár könnyen lehet, a felelésre kihívott gyerek tudja a válaszokat, magától nem jelentkezik. Inkább csendben marad, nehogy tévedjen, vagy magára vonja a figyelmet. Ez oda vezethet, hogy kimarad a tanulási folyamat fontos pillanataiból, és lassan önbizalomhiány alakul ki benne.

Így mutatkozik meg a szorongás

Az iskolai  szorongás nem mindig látható első pillantásra, de akadhatnak árulkodó jelek. Ezek a következők lehetnek:

• gyors szívverés, kipirulás, izzadt tenyér;
• elcsukló vagy túl halk hang, dadogás;
• agyi köd, amikor a megtanult anyag nem jut az illető eszébe;
• kerülő magatartás, amikor a gyerek lesüti a szemét, nem jelentkezik.

Ezek nem a felkészületlenség jelei. A gyerek nem lusta, egyszerűen szorongással küzd.

– emeli ki a szakember.

Mit tehet a pedagógus?

Az osztályteremben a tanárnak felelőssége van abban, hogy a felelés élménye a gyerek számára ne váljon rémálommá. Íme néhány tipp a pedagógusoknak:

• Teremts biztonságos légkört, bátorítsd a gyereket. Ha a gyerek érzi, hogy nem lesz nevetség tárgya, könnyebben megszólal.
• Adj több időt a válaszra! Egy visszahúzódó gyereknek néhány plusz másodperc is hatalmas segítség.
• Fokozatosan vond be a felelésbe a gyereket! Elsőként adj ki páros munkát vagy kisebb csoportokra osztott feladatot, és csak később kérd a feleltetendő gyereket, hogy az egész osztály előtt szólaljon meg.
• Ismerd el az erőfeszítést is! Ne csak a helyes választ dicsérd, hanem azt is, ha a gyerek próbálkozott. A „jó dicséret” soha nem minősítő, hanem tettekre és lehetséges erőforrásokra utal. Pl. „Értékelem a próbálkozásodat, így tovább.” „Bátor kezdés után szerényebb folytatás következett. Legközelebb…”
• Alkalmazz feloldó gyakorlatokat! Feleltetés előtt teremts próbahelyzeteket, szervezz szerepjátékokat, közös játékos feladatokat a feszültség csökkentésére.
• Mindenképpen feleltess szóban is! Ne engedj a szülői nyomásnak, diákok kívánságának! A szóbeli számonkérés begyakorlása a munkaerőpiacon értékké válik, hiszen minden állásinterjú vagy projekt bemutatás is „felelés”.

Mit tegyél te szülőként?

Te is rengeteget segíthetsz, ha odafigyelsz a gyereked érzéseire.

• Beszélgess vele arról, miért fél a feleléstől! Már az is megnyugtató lehet a számára, ha kimondhatja a félelmeit. A megnevezett okokat ne nevesd ki vagy bagatelizáld el. Az érzéseink tesznek minket emberré.
• Ne erőltesd, hanem bátorítsd! Egy apró sikerélmény hatalmas önbizalmat adhat neki.
• Szintén jó ötlet lehet a humoros „főpróba” - felelés otthoni környezetben, családtagoknak bemutatott ppt vagy tananyag felmondás erőforrásként jelenik meg osztálytermi környezetben. 
• Mutass példát! Mesélj a saját iskolai szorongásaidról és arról, hogyan tudtad leküzdeni azokat. A gyerek így érezni fogja, hogy nincs egyedül az érzéseivel, és van megoldás.

Ha sikerül olyan közeget teremtenünk, ahol a hibázás is a tanulás része, ahol a próbálkozást is értékelik, a gyerek lassan megtapasztalja, hogy a megszólalás nem veszélyes vagy félelmetes dolog, hanem fejlődési lehetőség.

Ezek is érdekelhetnek: