25. oldal - Bezzeganya

A preeklampszia az összes terhesség akár két százalékában is előfordul, rendkívül súlyos következményekkel az anyánál és a magzatnál egyaránt. Éppen ezért óriási előrelépés, hogy a preeklampszia kialakulásának kockázata már a 12. héten szűrhető, sőt – a legújabb kutatások szerint – kialakulásának esélye is csökkenthető. A legfontosabb: időben kell szűrni és elkezdeni a kezelést, különben az hatástalan.

Körbenéztem, a távoli és közeli országokban milyen altatódalokat ismernek. Nem kezeskedem érte, hogy mindegyik ősi eredetű (és bizony többet is modern hangszerekkel"ütnek fel" a felvételeken), de a sokféle dallamot érdemes végighallgatni – vajon a mi gyerekecskénk melyikre aludna el éppen?

Amíg várjuk a következő szüléstörténetet, egy összeállítást olvashattok, amelyben brit anyák vallanak arról, mitől rettegtek a legjobban a szülés előtt.

Ma reggel jó korán nekiálltam a házimunkának, egy olyan nagyon nagytakarítást terveztem. Mondtam is rögtön a másfél éves kislányomnak, hogy, na, ma nagyon szépen megcsináljuk a lakást.

Nem, nem arra a marhára gondolok, aki a jobb szélső sávból fordult balra az Örsön. Még csak nem is arra a malacra, akinek a csámcsogását a ma reggeli zónázón talán még a mozdonyvezető is hallotta. Maradjunk a valódi állatoknál, akinek a társasága városban is kísér minket – kellemesen vagy kellemetlenül. Az ember nem is gondolná, mennyien vesznek körül a legnagyobb kőrengetegben is.

Már a második gyerekemet várom, így a mostani terhességem alatt a babakelengye beszerzése többnyire a fogyó termékekre korlátozódik, de ettől függetlenül igyekszem fejben listázni az összes olyan holmit, amire szükségünk lehet a kezdeti időszakban.

Ahogy már előre tudtam, megnyílt nálunk a májusi zártosztály.

32. hét

Hogy egy jó nagy közhellyel kezdjem: nehéz időszakon vagyunk túl, de a végét még nem nagyon látjuk. Elszálltak az árak, mint héliumos lufi az óvodai ballagáson, a fizetések általában nem bírják követni, és valahogy ki kell jönni hónapról hónapra, folyamatos újratervezés mellett.

Meglepi

Az állatok sokszor egész különleges kapcsolatot alakítanak ki a gyerekekkel. Van családtagunk, akinek apukája hajdanában a tanya nagy pásztorkutyájába kapaszkodva tanult meg járni. Hallottunk olyan történetet, hogy valaki kétéves korától nagyjából évekig nagyjából mindenhova magával cipelt egy cicát, vagy megtanított arra egy nyuszit, hogy hallgasson a nevére. "Spektrumos", ilyen-olyan diagnózisokkal rendelkező gyerek csak a ló közelében volt hajlandó megszólalni és beszélni. Gyászoló gyerekek csak a család háziállatának nyílnak meg az érinthetetlen témában. És természetesen itt vannak a könnyedebb sztorik is - például ez a kutya, amelyik épp arra tanít egy kisgyereket, hogy is kéne ebben a vicces babahintában ugrándozni...

Németországban az egészségbiztosítók 2019 óta megtéríthetik a receptre felírt digitális egészségügyi applikációk költségeit, a magyar orvosok azonban – német kollégáikkal ellentétben – még nem írhatnak fel hasonló alkalmazásokat a pácienseiknek. A legtöbb országban jelenleg nincs olyan rendszer, amely megkülönböztetné a biztonságos és hatékony digitális terápiákat a piacon elérhető több ezer wellness- és egészségügyi alkalmazástól, nehéz akár orvosnak, akár páciensnek eldönteni, melyik lesz vagy lehet hatékony egy bizonyos probléma kezelésére.

A gyerekvállalás a pároknál többnyire közös döntés eredménye, ideális esetben a férfi és a nő együtt határozzák meg, hogy mikor érzik elérkezettnek az időt, hogy belevágjanak a családalapításba. A terhesség, a szülés és az újszülött gondozása azonban egyértelműen több terhet ró az újdonsült kismamára, ebben az időszakban többnyire a nők a főszereplők, a férfiak javarészt a háttérbe szorulnak.

Sok gyerekem sokféle dolgot csinált már, de szoktam mondani, hogy az embernek sosem lehet annyi gyereke, hogy az élet meg ne tudná tréfálni valami ismeretlennel, így aztán nosza! Meg is tette.

31. hét

Szociális munkások, meseírók és illusztrátorok, önkéntesek és művészek az otthonteremtésért

Anyák napján először is szeretnénk mindazoknak megköszönni, akik az elmúlt hetekben megosztották velünk a szüléstörténetüket. Röviden, hosszan, pozitív vagy negatív élményeiket is elmesélve.

Ez a szombat is ugyanúgy indult, mint minden másik. Kisbabámmal együtt időben ébredtünk a hajnali órák után pontban fél 8-kor. Miután elkészültünk, összeszedtünk minden szükséges dolgot, elindultunk együtt a nagyszülőkhöz, hogy ott töltsük együtt a napot. Már dél volt, viszont a kisbabám még mindig nem aludt, így elkezdtek vele sétálni a nappaliban a férjem és az apukája.

Ülök az egy éves lányommal a panelok között a homokozóban, tőlem pár méterre egy másik édesanya irányítgatja két év körüli kisfiát.

Ezt a posztot az adatbázis dobta elém, piszkozatban maradva. Remélem, szerzőjének nem gond, hogy most megtaláltam és közlöm. Nem vesztette különösképp el az aktualitását.

Hihetetlenül unalmas hetünk volt.

30. hét

Most, hogy végre van néha jó idő is, kirándulgatunk, ha az idő engedi. Népszerű helyeken fordulunk meg a Pilistől a Börzsönyig, sokan látogatják még rajtunk kívül.

Második gyermekemet vártam , amikor is már a kiírt dátumon túl haladva mindennapi NST volt előírva . Fájás nem volt, semmi jele ,hogy ki akarna bújni a kisfiam. A második napon az NST-ből hazafelé mentemben sajnos rosszul éreztem magam, elkezdett forogni körülöttem a világ majd eszméletem vesztettem egy percre az autóban.

Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy friss szülőként szinte mindenki találkozik a „nagyszülők kéretlenül is ellátnak mindenféle jó tanáccsal” jelenséggel. Vannak olyan családok, ahol ez már a sértő, ítélkező szintig is képes fajulni és vannak, ahol valóban jó szándékkal és őszinte segíteni akarással osztják meg az ő kisbabás, gyereknevelős tapasztalataikat.

Meta szüléstörténetét múlt vasárnap olvashattátok. Mivel a szülés utáni időkről is beszámolt, most ezt közöljük (elnézést, ha a tegnapi és a mai poszt helyet cserélt holmi szerkesztőségi kisördögök játéka folytán). A terhesség alatti gyógyszerszedés úgy tűnik, mindehol mumus - leginkább azoknak, akik nem ismerik az adott gyógyszert, se azt a kórképet, amire felírják.

Salty cikkén és Csiga olvtárs ötletén felbuzdulva most én is írok egy kedvcsinálót Németország egyik, otthon kevéssé ismert attrakcióját népszerűsítendő.

Igaz, hogy NagyLány még csak hetedikes, de egyrészt az iskola javasolt felvételi előkészítő lehetőségeket már az idei évre, másrészt olyannyira halvány fogalma nem volt, hogy mi lesz, ha nagy lesz, hogy úgy éreztem ezzel a dologgal mielőbb foglalkozni kell! Cseppet sem szeretném majd novemberben kapkodni a fejem, hogy "Jajj, most mi lesz???"

29. hét