24. oldal - Bezzeganya

A mai poszt viszonylag rövid, ezzel is ösztönözve mindenkit a tartalmában megfogalmazott ajánlás betartására. Érdekes módon a Pénzcentrum nevű portálon jelent meg a cikk, amely a szabad térben való tartózkodásra (azon belül is a „vad” tájban történő kalandozásra) biztat, több érvet is felsorakoztatva amellett, miért leszünk egészségesebbek, ha bizonyos időt RENDSZERESEN, gyerekkorunktól kezdve a szabadban töltünk, akármilyen idő is van éppen, és akármilyen évszak.

"A Pál utcai fiúk, a Grund és Nemecsek Ernő története sokat jelent mindenkinek. Nem csak Magyarországon, de a világ sok országában. Az összefogásról, az egymásra figyelésről és az elfogadásról legalább annyira szól, mint a támogatás fontosságáról. Mindezt csupa nagybetűvel, ahogy NEMECSEK ERNŐ nevét mindig írni kellett volna. Ezek az értékek a mi programunkban is nagyon fontosak, hiszen amikor egy szervezetnek gyerekvédelmi útmutatót fejlesztünk, akkor abban segítünk, hogy egy olyan közösség jöhessen létre – ha úgy tetszik, egy olyan Grund – ahol mindenki jól van, biztonságban, és a legjobbat hozhatja ki magából. A NEMECSEK Program abban segít, hogy a gyerekekkel foglalkozó közösségek – iskolák, óvodák, sportegyesületek és egyéb szervezetek – megtalálják a saját válaszaikat a biztonságos együttműködésre és létrehozzák saját gyerekvédelmi útmutatójukat. "- írja legújabb kezdeményezéséről a Hintalovon Alapítvány, akik programot az Európa Tanács nemzetközi ajánlása és az elmúlt évek hazai tapasztalatai alapján állították össze. 2019 óta pedig tagjai  a világ legnagyobb, gyerekvédelmi útmutatókkal foglalkozó nemzetközi ernyőszervezetének, a Keeping Children Safe-nek is

Pár hete ugye volt itt némi vita azon, hogy „én csak jót akarok neked, de baromira megsértődöm, ha nem akarod azt csinálni, amit javasolok”.  Ha valaki gyereket szül, előbb-utóbb bele fog ebbe szaladni, idegentől és családtagtól egyaránt.  És ha nem vigyáz, egy idő után úgy jár egyszemélyben, mint ama bizonyos molnár, a fia, meg a szamár.

A híresklasszikusoknak akkora szobrot állítunk néha, hogy csak ritkán látszik ki mögüle az ember.

Két napja, 15-én volt 13 éves a Bezzeganya. Tünde épp járt valahol, nem szólt, én meg elég csehül állok dátumokkal, a születésnapokat is időnként egy-két nappal előtte meg mögötte jegyzem meg, még szép, hogy ma (amikor ezt írom, mire kiteszem, három nap lesz már a különbség) egyáltalán eszembe jutott.

Janka borzasztóan nyűgös volt, sokszor kezdett el a semmiből fájdalmasan sírni és éjszaka is egyre többször – akár 4-5 alkalommal is – felébredt. Több dologra is gyanakodtunk. Először az jutott az eszembe, hogy lehet, hogy az emésztésével van valami, a szokásosnál szelesebb, görcsöl a hasa és amiatt ennyire nehéz most neki.

Mivel a bölcsőde továbbra is meghatározó része a hétköznapjainknak ezért újfent ez lesz a bejegyzésem fő témája, de legközelebb igyekszem majd másról is mesélni.

Egy igazi valóra vált álom volt a második gyermekem születése, ezért nagy örömmel írom le a történetét. Maga a szülés összességében eseménytelen volt, viszont talán érdekes lehet, hogyan látták el az újszülöttet a kórházban, és hogyan zajlik egy ambuláns szülés.

Ha valaki szeretné látni, hogyan mozdulnak el belső szerveink, ahogy a magzat növekszik, sok szeretettel ajánljuk ezt az eléggé szemléletes videót.

"Tim Bayne, az ausztráliai Monash Egyetem filozófusa és az ausztrál, német, amerikai és ír idegkutatókból és filozófusokból álló csapata arra vállalkozott, hogy a már rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése alapján megállapítsa, a tudat kialakulhat-e a magzati korban vagy tényleg csak később, az első születésnaphoz közelítve jön létre." – olvastam az msn-en, ami elegendően érdekesnek bizonyult, hogy beleolvassak magába a tanulmányba.

A friss közgazdasági Nobel díjat a 77 éves Claudia Goldin olyan kutatási életmű alapján kapta, amely egy sokat cincált, de általában kevésbé alaposan elemzett témát jár körbe. Még pedig azt, hogy a nők és férfiak jövedelme a mai napig nem egyenlő azonos munkakörben, vagy azonos végzettség és életkor esetén se – és nem, nem attól, hogy hülyébbek lennénk. Ugyanakkor megmutatta azt is, milyen döbbenetes mennyiségű változás zajlott a fejekben és a gazdasági-társadalmi folyamatokban a nőket illetően alig néhány évtized alatt. Ezek - nem véletlenül -épp Claudia Goldin aktív, munkával töltött évtizedei.

Egy múltkori „import” szüléstörténet kapcsán merült fel, hogy mennyire akarjuk mostanában kontrollálni az érzelmeinket. Látványosan rosszul éljük meg, ha valamelyik túlcsordul – a féktelen öröm, az elszabadult harag, a szűkölő félelem, a végtelen szomorúság. Túlcsorduló vagy csak kimutatott érzelmeink miatt „betegnek” vagy „deviánsnak” is bélyegezhetjük magunkat, vagy mások minket. Nézzünk meg akkor egy alapérzelmet – a haragot. Dühösnek lenni nem jó, se nekünk, se másoknak, látszólag csak a baj van vele. De kitűzhetjük-e célnak, hogy sose legyünk dühösek, semmiért sem? És mi van, ha egy időszakban szinte folyamatosan dühösek vagyunk, és mindenre felcsattanunk?

Ott a ruhád kikészítve, siess, gyorsan kezd el felvenni, addig én felöltöztetem és megetetem Jankát. A zoknit se felejtsd el! Hadd fésüljem meg a hajad, jaj, még a fogad sem mostuk meg! Hozd a cipőd légyszíves, igen, úgy kell felvenni, igen az a bal lábad és a másik a jobb. Megetetem Jankát, addig próbáld meg felvenni a kabátodat egyedül. Nem, az esernyőt most nem visszük, nem fog ma esni az eső. Ne játssz a cipővel kérlek, sietnünk kell, ránkizzad a ruha. Igen, hozhatod magaddal Sacibabát. Igen, az oviba is beviheted. Mehetsz lefelé a lépcsőn, de kapaszkodj a korlátba! Ugrás be az autóba, gyorsan ülj be az ülésedbe, jövök mindjárt bekapcsollak, csak előbb beteszem Jankát.

Elérkezett a beszoktatás hete!

a

Közel 7000 gyerek él ma gyermekotthonban, drasztikusan magas a hiányzó nevelőszülők száma. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az SOS Gyermekfalvak kampányával, amelyben nevelőszülőket keresnek, és eloszlatnák a nem-tudásból fakadó tévhiteket és előítéleteket. Ma van az állami gondoskodásban élő gyerekek napja.

Halász Alexandra youtuber, feng shui szakértő tapasztalatai alapján a kezdő anyukák tipikus hibája, hogy idealizált elképzelések alapján rendeznek be az újszülött számára babaszobát. Az ide kerülő tárgyak nagy része végül felesleges pénzkidobásnak bizonyul, és a fészekrakó ösztönön kívül semmi mentség nincs rájuk. Ezt mindannyian ismerjük. Ezt súlyosbíthatja, ha a fiatal anyukát még meglegyinti a Feng - ugyanis a feng shui szó azt jelenti: szél és víz.

A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál és a MOME Anim csapatának szervezésében rendezik meg a Friss Kakas Animációs Filmnapokat a budapesti Toldi moziban. A fesztivál a tavalyi megújulást követően idén is visszatér október 6-án és 7-én.

Gyakran olvasni történeteket idősödő, magányos anyákról, akiket a gyerekeik nem segítenek, nem keresnek. Ha megnyitjuk a hozzászólásokat, azonnal ömlik a sok ítélet, a vádaskodás: "Meg is érdemli! Nem foglalkozott a gyerekével, mégis mit vár?"

Viszonylag eseménytelen hetet tudhatunk magunk mögött. Megmondom őszintén, örülök, hogy ezt így le tudom írni. Fárasztóak a napjaink, de legalább már nem érzem úgy, hogy erőmön felül loholok folyamatosan.

A hét első fele különösebb esemény nélkül telt el. A lányomnál szerencsére a betegség végül megállt az orrfolyás szintjén, egyszer fordult elő még, hogy levert lett és talán egy kis hőemelkedés is befigyelt. Nekem sincs okom panaszkodni, mert a torokfájás-orrfolyás kombónál nem kellett komolyabbal megküzdeni, bár az éjszakák nem teltek könnyen, mert ha nem pisilni keltem fel, akkor a torokfájás, később a köhögés zavarta meg az álmomat.

Nem szeretnénk, ha megszűnne a szüléstörténet-rovat, ezért fenntartjuk egyelőre ilyen-olyan "import" szüléstörténetekkel, amelyek pont annyira valódiak, mint a közvetlenül nekünk küldöttek - a múlt heti boldog, "eseménytelen" szüléstörténet után íme egy olyan, amely váratlan vészhelyzetbe torkollott. Rachel története azt mutatja be, mi történhet, ha a méh a szülés végén nem képes összehúzódni, amely csillapíthatatlan vérzést okozhat. Ezt azonnal kezelni kell (akár halálos is lehet), de meglehetősen ritka szülési szövődmény.

Mi nők, évtizedek óta kűzdünk az egyenjogúságunkért. Első körben, hogy legyen jogunk szólni, aztán szavazni, majd a munkahelyeken egyenlő bánásmódot kapni és mára a háztartásokba is becsúszott az igényük a munkák igazságosabb megosztására.

„Rendszeresen  szoktam előadásokat tartani iskolákban és azon kívül is harmadikos-hatodikos gyerekeknek a mesterséges intelligenciáról. Ez a korosztály nagyon fogékony a természettudományokra, a matematikára, valamint az informatikára. Láthatóan élvezettel hallgatják ezeket az előadásokat, melyek során számukra is érthetővé és izgalmassá válik ez a komoly, tudományos világ, amihez az iskolában eddig nem fértek hozzá. Sokan szeretnének utána velünk tanulni” – a tavalyi beszélgetés után ismét leültünk Weisz Ágostonnal, az Alphacademy alapítójával, hogy hol tartanak idén, mit tapasztaltak a táboraikban, milyen sikertörténeteik voltak mostanában, és mi az, amire még most is keresik a megoldást.

Átrendezni egy kamasz szobáját? Ráadásul a tudta nélkül? Kevés nagyobb határsértés létezik ennél, mégis van, aki megteszi! Halász Alexandra, a Youtube-ról is közismert feng shui tanácsadó (eredeti végzettségét tekintve muzeológus és művész-tanár) mutatja meg, mivel járhat, ha illetéktelenül hatolunk be a gyerekek életterébe!

„Ha mindig iszol, ha mindig eszel, és még mindig szomjas vagy, és még mindig éhes vagy, és néha be is pisilsz, akkor mérjétek meg a cukrodat, mert lehet, hogy cukorbeteg vagy, mint én.”

A köldökzsinór tárolás egy olyan gyakorlat, amelynek során a köldökzsinórvért közvetlen a születés után leszívják az újszülött köldökzsinórjából, így a szükséges késleltetett köldökzsinór ellátás - ami egyaránt fontos lenne az édesanya és a gyermek szempontjából is - nem tud megvalósulni."- írta hozzánk érkezett sajtóközleményében Jansik C. Aisha, dúla (Anyafalva). Miközben idézzük elgondolkodtató közleményét, laikus netkeresőként magam is megnéztem pár forrást, miket lehet olvasni a köldökzsinórvér-tárolásról és az így nyert őssejtek későbbi felhasználhatóságáról.

3 hét kellett hozzá az új tanévből, de végül sikerült összekapnom magam. Ahogy az angol mondaná, „I finally have my shit together.”

Jövő héten kezdődik a bölcsődei beszoktatás (spoiler alert! végül nem fog, de erről majd később). Az utóbbi pár napban/hétben eléggé elbizonytalanodtam, hogy jó ötlet-e. Most nem a folyamatos megbetegedésekre gondolok, amikre pár bejegyzéssel ezelőtt többen is felhívtátok a figyelmem, hanem kifejezetten a lányom szemszögéből gondoltam végig újra meg újra a dolgot. Valóban adhat neki a bölcsi annyi pluszt amiért érdemes belekezdeni, vagy inkább várnunk kellene a közösségbe szoktatással az oviig?